OROSZVILAG.HU


A grúz borok exportja II.

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-08-17 14:19:40  |  
Mezei Bálint

A grúz borok exportja II.

Tbiliszi esete a válság után magához térő világpiaccal 

A grúz borok exportja II.

A grúz borászati vállalatok 2010-ben rekord méretű eladásokra számítanak – Maja Demetrasvili, Georgian Business Week

A grúz borok nemzetközi eladásai stabilan növekednek, az egyenletesen bővülő piac pedig érthetően elégedettséggel tölti el a Tbiliszi számára tradicionálisan stratégiai szektor patinás képviselőit. Az idei év első negyedében az értékesítések közel 60 százalékkal megugrottak, mindez pedig a pincészetek és a főbb forgalmazók egyöntetű véleménye szerint a világgazdasági válság sikeres átvészelésének illetve a grúz alkoholos termékek piacképességének fényes bizonyítéka.

Sota Kobelja, a Teliani Walley borászat igazgatója a pénzügyi krízis elülésének szemmel látható jeleit a hazai vásárlóerő talpraállásában véli felfedezni. Immár állami támogatások nélkül is fenntartható és eladható a grúz borászati társaságok produktuma, ráadásul 2010 első négy hónapjának vonatkozó adatai nem csupán elvont, kiszínezett statisztikák, hanem a pozitív értelemben vett visszarendeződés trendszerű sajátságait hordozzák. Szakartvelo vörös aranya ma éppúgy kelendő, mint a többi élelmiszeripari termék a nagyobb áruházak vagy a kis boltok polcain. Maga Kobelja úr ugyan nem közölt pontos indikátorokat, de mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a beharangozott fellendülés valós tényeken alapul, és a sokat hivatkozott növekedés szintén jelentős a tavalyi év adott szakaszához képest.

A grúz borok exportja II.A grúz borok exportja II.

A fővárosi illetőségű Tbilvino általános kereskedelmi igazgatója, Giorgi Marguelasvili szerint a régen várt fellendülés biztosan kitart az év végéig is. „2009 első negyedéve, miként a teljes elmúlt esztendő a grúz borászati eladások drasztikus visszaesését hozta magával, különösen az ukrán piacon. A hrivnya ellentételezésű export 80 százalékkal zsugorodott, tapinthatóan leépítve a grúz származású elsődleges élelmiszerek, nem csupán az élvezeti cikkek, így a borok eladásait. A Tbilvino forgalma 40 százalékkal zuhant az előző 12 hónapban, de idén tartós javulásra, a korábbi piaci állások visszavételre számítunk. Az eddig megismert, döntően kedvező értékesítési adatok ezt a reményt erősítik meg.”

Maga Marguelasvili kollégáihoz hasonlóan bizakodva tekint a jövőbe. Reményeit táplálhatja, hogy cége éves szinten 1,3 millió eladott palackjával stabilan vezeti a grúz exportőrök házi versenyét. Bár az utóbbi években jócskán lehagyták közvetlen riválisaikat a kaukázusi borpiacon, látva a gazdasági válság csillapodását és a lassan, de biztosan javuló grúz-orosz kapcsolatokat, a Tbilvino a kivitelre szánt mennyiség gyors növekedésével számol. Természetesen minden terv alapja a kiszámítható gazdasági év, mely legalább akkora ajándék lenne a válságoktól sújtott kaukázusi vidéken, mint egy jó szüret és a hazai borok visszatérése a posztszovjet piacra.

A legfrissebb statisztikák szerint Ukrajna megőrizte a grúz borok elsődleges importőre címet. Mindehhez nagyban hozzájárult Moszkva és Tbiliszi elnyúló konfliktusa és a Kijevet nagyban érintő pénzügyi krízis lassú kifulladása, az IMF újbóli mentőöve. Január és március között az ukrán nemzeti piacon 1,256,556 palack grúz bort adtak el, miközben a teljes szakartvelói  borexport 2,483,421 üvegre rúgott. Ha hihetünk a fentebb ismertetett adatoknak, akkor az ukrán vevők idén kétszer annyi kaukázusi bort vásároltak, mint a 2009-es év vonatkozó időszakában. Szintén szépen bővül a Kazahsztánba irányuló kivitel, melynek alapja az egyre növekedő belső-ázsiai kereslet. A tavalyi esztendő első három hónapjában „csupán”160,966 palack grúz bor fogyott a Kaszpi-tenger keleti partjain, míg egy évvel később már 394 ezer vörös- és fehérbort bontottak ki a hatalmas, szintén posztszovjet múltú országban. A tbiliszi kiindulópontú, alkoholos italok kivitelének harmadik legfontosabb felvevőpiaca Lengyelország, a maga 140,971 egységet mutató eladási statisztikájával. Jellemző módon 2009 januárja és márciusa között eltelt időben Varsó mindössze 30 ezer palacknyi grúz bort hozott be és terített az üzletek boltjain.

A grúz borok exportja II.A grúz borok exportja II.

A vizsgált időszakok érdekessége, hogy míg 2009-ben, tehát a globális pénzügyi krízis „legsötétebb” periódusában a grúz borászatok termékei 33 országba jutottak el, addig a célterületek száma a fellendülés évében éppen zsugorodott, egészen pontosan 27 államra. A helyzet furcsasága éppen az eladások növekedésében keresendő: bár az exportországok csoportja szűkült, 2010-ben jóval több palack került a kosarakba.

Az eladási adatok további böngészése számos újdonságot rejt. Az értékesítések sarokkövei szinte minden piacon kívülebbre tolódtak, így a grúz borok mennyiségi térhódításáról beszélhetünk – igaz, ez, ahogy a fentiekben láthattuk nem járt együtt új országok, más (ismeretlen szokású és elvárású!) vásárlóközönség meghódításával. Az exportlistán régi, ismerős államokat találunk, közös jellemzőjük a vásárlóra lelt palackok bővülő száma: Lettország (136,392 – 2010 ↔ 66,736 - 2009), Litvánia (105,348 – 2010 ↔ 33,420 - 2009), Azerbajdzsán (79,476 – 2010 ↔ 15 ezer - 2009), Izrael (50,608 – 2010 ↔ 14,280 - 2009), Törökország (47,004 – 2010 ↔ export nélkül 2009 első negyedévében!), Egyesült Államok (46,644 – 2010 ↔ 44,784 - 2009).

A grúz borok exportja II.A grúz borok exportja II.

Az egyetlen komoly visszaesést a belarusz eladások szenvedték el (46,530 – 2010 ↔ 261,168 - 2009); Moszkva egykori közeli szövetségese az idei esztendő első három hónapjában alig negyedannyi grúz bort fogyasztott, mint egy évvel ezelőtt. Ennek egyik oka Minszk külpolitikai útkeresésében is kimutatható, illetve a moszkvai vezetés ellenében legtöbbször ad hoc szerűen szerveződő frontok csak ideig-óráig képesek támogatni a másikat. Ennek egyik példája, hatásos módszere lehet a „baráti” fél termékeinek kedvező behozatala, leginkább a belső versenytől mentes piacokon, így Belaruszban is. A posztszovjet piac effajta ingadozásra hívta fel a figyelmet grúz közgazdászok, nagyvállalkozók egy csoportja. Javaslatukban a hazai borexportőrök szoros együttműködését vizionálták, ezt nevezve meg a hosszú távú, fenntartható kiviteli fejlődés zálogának. Ráadásul ily módon – érvelnek – jelentősen csökkenthetőek a marketingre szánt költségek, valamint hatásosabban elősegíthetnék a grúz borok megjelenését a mindeddig jószerivel ismeretlen piacokon – legfőképpen az Európai Unión belül. Mint ismeretes, a Világbank is hasonló ajánlattal állt elő. Az általuk támogatott elképzelés közös, egységes borászati megjelölésben és kategóriában gondolkodott. Giorgi Marguelasvili szerint a terv vitáját még nem zárták le, de a javaslat egyes részleteit már elfogadták, azok gyakorlati megvalósításán jelenleg is dolgoznak. Eközben a grúz pincészetek és fő kereskedőházak, exportőrök a hagyományos „Wine of Georgia” nemzetközi bemutató és vásár keretében állították ki termékeiket, immár a közös logóval díszítve. A szintén idén megrendezett „London International Wine Fair” programsorozat közel tucatnyi kaukázusi pincészetet látott vendégül 2010. március 18-20. között az angol fővárosban.

A szakavatott megfigyelők egybehangzó állítása szerint a közös grúz megjelölés belátható időn belül kötelezővé válik minden hazai gyártó számra, ugyanakkor az érdekelt vállalatok megőrizhetik boros termékeik egyéb, speciális védjegyeit, így a nedűk specialitását, összetételét, előállítását bemutató címkéket illetve a cégek címereit. Az államilag, kormányzati szinten is támogatott kezdeményezés idén startolt el, de jótékony hatásai egyelőre még vajmi kevéssé érezhetőek. Igaz, az egységes design és a közös branding munkafolyamata is komoly kívánnivalókat hagy maga után. Ennek ellenére az iparág megkérdezett képviselőinek többsége bizakodó. A központi intézkedések és kívülről érkező tanácsok iránt kellően bizalmatlan helyiek a fellendülés lehetőségét látják a tervezetben – a temérdek kérdőjel mellett. A fentiekben már nyilatkozó Sota Kobelja, a Teliani Walley borászat igazgatója jellemzően szkeptikus. Jó ötletnek, helyes kezdeményezésnek véli az export bővülését segítendő közös arculat bevezetését, de a részleteket hiányolja. „Nem felejthetjük el, hogy a javaslat megvalósulása esetén a kivitelre szánt borok minőségi ellenőrzése, továbbá a borászatok összefogása a tbiliszi székhelyű agrárminisztérium fennhatósága alá kerülne, amely még nem áll készen erre a hatalmas feladatra.”                              

Cimkék: grúz borok, bor, Tbiliszi, Szakartvelo, borexport, branding, marketing, kivitel, Ukrajna
Országok: Belarusz Ukrajna Grúzia Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat