OROSZVILAG.HU


A magyarok ön- és oroszképe

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-12-03 04:41:15  |  
Kecskeméti Gábor

A magyarok ön- és oroszképe

A Szabad Európa Rádió felmérése 1970-ből

1970-ben a Szabad Európa Rádió Közönség- és Közvélemény-kutatási részlege alapos felmérést készített a magyarok önképéről és arról, milyennek látták a magyarok az amerikaiakat, németeket, oroszokat, románokat és kínaiakat. Az első ilyen jellegű kutatást a Szabad Európa Rádió (továbbiakban: SzER) 1969-ben végezte, amikor a lengyelek önképét és viszonyulásukat vizsgálták az amerikaiakhoz, oroszokhoz, kínaiakhoz, németekhez és csehekhez.[1] (Újabban Hunyady György professzor végzett hasonló felméréseket, ahol a magyarok önképét és magyarok által más népekről, nemzetekről kialakított sztereotíp képet vizsgálta.[2])

Más tanulmányokhoz hasonlóan ezt a felmérést is a Buchanan-Cantril „melléknévi ellenőrző lista” segítségével végezték.[3] A válaszadóknak egy melléknevekből álló listát adtak és megkérték őket, hogy válasszák ki azokat, amelyek leginkább jellemzőek honfitársaikra. Ezután megkérték őket, hogy ugyanezt végezzék el az előbbiekben felsorolt öt különböző néppel, nemzettel. A Buchanan-Cantril lista a következő tizenkét melléknevet tartalmazza:

- szorgalmas

- intelligens

- praktikus

- nagylelkű

- bátor

- fejlett/progresszív

- magabiztos

- békeszerető

- beképzelt

- kegyetlen

- uralkodó

- nehézkes/fejletlen

 

Ebben a vizsgálatban kissé módosították a listát: a „magabiztos”-t törölték, mert az előzetes felmérések alapján a megkérdezettek nem tudták pontosan mit jelöl a kifejezés.

A mellékneveket négy kategória alapján csoportosították és analizálták:

1)         szorgalmas
intelligens                     pozitív érzelemmentes

            praktikus

2)         bátor

            békeszerető                 pozitív érzelmi

            nagylelkű

 

3)         fejlett/progresszív         fejlettségi szint

            nehézkes/fejletlen

 

4)         beképzelt

            uralkodó                      negatív érzelmi

            kegyetlen

A felmérés során vizsgálták az életkort és az iskolázottságot, melyek jelentősen befolyásolták az öt nemzethez való hozzáállást.

A felmérésben 1055 magyar nemzetiségű személy vett részt 1966 júliusa és 1967 májusa között. A terepmunkát független közvélemény kutató intézetek végezték hét nyugat-európai országban. Az intézetek által kiküldött kérdezőbiztosok – azért, hogy a felmérést megrendelő SzER semmilyen mértékben ne befolyásoljon – nem említették meg, hogy a Szabad Európa Rádió részére készítik a felmérést. A magyar válaszadók többsége nyugatra utazott turisták (41%) vagy nyugaton élő családtagok látogatói (36%) voltak. A rendszer tisztviselői és „a rendszer által szponzorált csoportok”[1] 8%-ot tettek ki. A válaszadók 15%-a menekült, vagy törvényes magyar emigráns volt.

Városi lakosok és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a felmérésben felülreprezentáltak voltak, így azért, hogy a népességhez viszonyítva reális képet alkothassanak, az alulreprezentált csoportok (alacsonyabb iskolai végzettség, illetve vidéki lakhely) súlyát megnövelték a népességben betöltött arányukhoz képest. A vizsgálatok alapján az iskolázottabb magyarok minden korcsoportban kritikusabban szemlélték saját nemzetüket, mint a kevésbé iskolázottak. A magyarok önképét jelentősen meghatározta, hogy nagy hangsúlyt fektettek a hagyományos erényekre – bátorság, nagylelkűség – , továbbá nagyon kedvező volt önértékelésük az intelligencia és a szorgalom területén.

Az öt nemzet megítélése

Először az öt nemzettel kapcsolatos általános benyomásaikról kérdezték őket. A megkérdezettek a legpozitívabbnak az amerikaiakat tartották az öt nemzet közül, leggyakrabban a következő jellemzőket tulajdonították nekik: praktikus, nagylelkű, szorgalmas, fejlett. A pozitív érzelmi jellemzők túlsúlyban voltak a negatívakkal szemben. A SzER hallgatói erősebb érzelemmel viseltettek az amerikaiak iránt, mint a SzER-t nem hallgatók.

A németekkel kapcsolatban ellentmondó érzéseik voltak a megkérdezetteknek. Egyrészt nagyon pozitívan ítélték meg őket: szorgalmas, intelligens, praktikus, fejlett nemzetként jellemezték őket, ráadásul sokszor kiemelték a magyarok hagyományos csodálatát a német kultúrával kapcsolatban. Másrészt viszont nagyon negatív érzéseket társítottak a németekhez: beképzelt, kegyetlen és uralkodó. Ezt valószínűleg az alig 25 évvel korábban befejeződött második világháború élményei generálták. A SzER-t hallgatók körében azonban kedvezőbb megítélése volt a németeknek, mint a rádiót nem hallgatók között.

A magyarok orosz-képe negatív érzelmeket és kulturális felsőbbrendűségi érzéseket mutatott. A leggyakrabban megjelölt orosz jellemzők: uralkodó, kegyetlen, nehézkes/fejletlen és beképzelt. A fiatalabb magyarok valamivel kevésbé ellenséges és kevésbé érzelmi szempontból jellemezték az oroszokat. Érdekes, hogy a SzER-t hallgatók minden korosztályban sokkal negatívabban ítélték meg az oroszokat, mint a SzER-t nem hallgatók

A románok az oroszokhoz hasonlóan rossz megítélés alá estek. Esetükben a negatív jelzők között felbukkantak a lusta és unintelligens jelzők. A románok megítélésekor szignifikánsan nem mutatható ki különbség a rádiót hallgatók, vagy nem hallgatók, a korosztály és iskolázottság szempontjából különböző csoportokban. A magyarok egységesen nem festettek „túl hízelgő” képet a románokról.

A kínaiak esetében a szokásos „sárga veszedelem” sztereotípia kerültek elő: kegyetlen, fejletlen, uralkodó, de szorgalmas nép. A fiatalabb magyarok kínai képe sokkal mérsékeltebb volt. A kínaiak megítélése esetében sem lehet különbséget tenni a rádiót hallgatók és nem hallgatók között.

 

Hogyan hasonlították a magyarok magukat az amerikaiakhoz, oroszokhoz, németekhez, románokhoz és kínaiakhoz?


A válaszadóknak odaadták a tizenegy melléknevet tartalmazó listát a következő utasítással: „Ez egy szavakból álló lista, melyekkel embereket-népeket-nemzeteket lehet jellemezni. Kérjük nézze végig figyelmesen a listát és válassza ki azokat a szavakat ezekből, melyek honfitársaira jellemzőek.”

A folyamatot ezután külön-külön megismételték az amerikaiakkal, oroszokkal, németekkel, románokkal és kínaiakkal kapcsolatban. A következő táblázat mutatja a felmérés eredményeit:

1. táblázat

           

magyarok (hetero) sztereotípiái más népekről

 

magyarok önképe

amerikaiak

németek

oroszok

románok

kínaiak

 

%

%

%

%

%

%

szorgalmas

69

53

82

23

8

45

intelligens

74

51

71

13

11

13

praktikus

43

71

67

26

18

20

bátor

79

29

57

27

4

17

békeszerető

67

41

20

28

15

3

nagylelkű

68

63

13

8

4

1

fejlett/progresszív

49

52

38

17

14

5

nehézkes/fejletlen

8

1

1

49

61

59

beképzelt

23

32

57

44

37

28

uralkodó

4

11

30

58

40

44

kegyetlen

3

6

35

49

46

64

 


Mint azt a táblázat is mutatja, jelentős különbségek voltak abban, hogyan látják a magyarok a másik öt nemzetet. Azért, hogy relatív fokokban értékelni lehessen a szimpátiát vagy antipátiát, a magyarok önképét viszonyították a másik öt nemzetről kialakított hetero-sztereotípiával (azaz a magyarok róluk kialakult képével). A korrelációs együtthatók potenciális értéke +1.00 (teljes identitás) és -1.00 (teljes ellentét) között mozog. A hasonlóság vagy különbség foka a nemzeti önkép (auto-sztereotípia) és a másokról alkotott kép (hetero-sztereotípia) között, a nemzetek közötti érzelmek karakterét jelzi.

2. táblázat

magyarok önképe

:

amerikaiakról kialakult kép

=

+0.71

magyarok önképe

:

németekről kialakult kép

=

+0.40

magyarok önképe

:

oroszokról kialakult kép

=

-0.67

magyarok önképe

:

kínaiakról kialakult kép

=

-0.76

magyarok önképe

:

románokról kialakult kép

=

-0.92

                                                                                                                     

A magyarok önképe a felmérés szerint leginkább az amerikaiakról kialakult képpel egyezett meg (+0.71). Ezen kívül még pozitív volt a németekről kialakult kép, de jóval csekélyebb mértékben (+0.40). Más szavakkal: az amerikaiakat magukhoz igen hasonlónak, a németeket pedig magukhoz közepes mértékben hasonlónak írták le a megkérdezettek.

A másik három korrelációs együttható negatív: az oroszok esetében (-0.67), a kínaiak esetében (-0.76), míg ebben az aspektusban a románok végeztek az utolsó helyen (-0.92). Ezek a népek éles ellentétben állnak a magyarok önképével és így ellenszenves érzéseket keltettek, jóllehet, egyre több felmérés kvalitatív elemzése azt mutatja, hogy a korrelációs együtthatók nem mutatják be a teljes igazságot. Mivel az érzelmek az legbefolyásolóbb tényezők a sztereotipizálásban, megkísérelték izolálni az érzelmi tartalmú mellékneveket a „Melléknévi listá”-ból és elkülönítve vizsgálták ezeket, azaz összehasonlították gyakoriságukat a magyarok önképével és az öt egyéb nemzetről kialakított képpel kapcsolatban. Egy átlagos pontszámot számítottak ki a három pozitív érzelmi alapú melléknév (bátor, békeszerető, nagylelkű) és a három negatív érzelmi alapú melléknév (beképzelt, uralkodó, kegyetlen) számára a listában.

1. grafika

az érzelmi tartalom a magyarok önképében és a magyarok másokról kialakított képében


 A magyarok ön- és oroszképe

     

Ellenőrzés után a különböző magyar hetero-sztereotípiák a következő képet adják:

1.) csak az amerikaiakkal kapcsolatos érzelmi attitűd pozitív (pozitív : negatív aránya = 2.75:1)

2.) a németekkel kapcsolatos érzelmek ambivalensek (pozitív : negatív aránya = 1:1.4), de jelentős volt az érzelmi hatás (71%)

3.) a magyarok attitűdje az oroszokkal szemben többségében negatív volt (pozitív : negatív aránya = 1:2.4), de a németekhez hasonlóan magas érzelmi hatás jelentkezett ebben az esetben is (71%)

4.) A románokkal és kínaiakkal kapcsolatban döntően negatív az emocionális hatás

Fejlettség szintje

A következő grafika azt mutatja be, hogy a magyarok hogyan értékelték magukat és a másik öt nemzetet, tekintetbe véve a „fejlettség szintjét” – azaz milyen gyakran használták a „fejlett/progresszív” és „nehézkes/fejletlen” jelzőket saját maguk és más nemzetek jellemzésekor.

 

 

2. grafika

 

 

 A magyarok ön- és oroszképe

 

 


 

Az amerikaiak itt is az első helyen végeztek, a megkérdezettek részéről feltételezett legnagyobb fejlettséggel. A németek hozzávetőlegesen megfeleltek a magyarok önképének. Az oroszok megítélése, annak dacára, hogy jelentős technológiai vívmányokat értek el a korszakban, a magyarok szerint meglehetősen elmaradottnak tekinthetőek. A románok és a kínaiak ismét az utolsó két helyen végeztek.

A magyarok önképe

 

A vizsgálatnál különös figyelmet fordítottak a magyarok önképére, hogy ebből a szempontból is vizsgálni lehessen viszonyulásukat a többi nemzethez.

 

3. grafika

A magyarok ön- és oroszképe

A „pozitív érzelmi” és a „pozitív érzelemmentes” uralták a mellékneveket a magyarok önképét tekintve. Azok a jellemzők, melyekkel a magyarok leginkább jellemezték saját magukat, a következőek voltak: „bátor” (79%), „intelligens (74%), „szorgalmas” (69%), „nagylelkű” (68%) és „békeszerető” (67%). A „negatív érzelmi” jellemzőknél első helyen a „beképzelt” végzett, mindössze 23%-al.  Ezek az arányok és az a tény, hogy a magyar válaszadóknak majdnem a fele (49%) jellemezte a magyarokat a „fejlett/progresszív” jelzővel és 43%-uk „praktikus” népnek tartotta a magyarokat, azt mutatja, hogy a magyarok önképe meglehetősen kritikátlan volt akkoriban.


A 4. grafika a magyarok életkor szerinti önképét mutatja:

A magyarok ön- és oroszképe

A grafika a két korcsoport között jelentős különbséget nem mutat ki, más szavakkal élve a magyar társadalom önképe az életkori változás dacára meglehetős következetességet mutatott. A fiatalabb generáció valamivel kevésbé tartotta honfitársait „szorgalmas”-nak, „nagylelkű”-nek és „bátor”-nak, mint az idősebb generáció tagjai. Ez talán a fiatalabbak mindenütt tapasztalható szkepticizmusával magyarázható.

 

A magyarok ön- és oroszképe


Az 5. grafika alapján megállapítható, hogy a magyarok erős negatív érzelmeket tápláltak a ’60-as, ’70-es években az oroszok ellen. Gyakorlatilag csak a negatív érzelmek dominálnak esetükben. A legerősebb jelző velük szemben az „uralkodó” (58%), ezt követi a „kegyetlen” (49%) és hasonló százalékarányban a „nehézkes/fejletlen” (49%), végül a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a „beképzelt” (44%) került fel. Csupán válaszadók negyede adott „pozitív érzelmi” visszajelzést az oroszokról, tovább erősítve azt, hogy a magyarok az oroszokkal szemben a kulturális felsőbbrendűség és az erős antipátia egyfajta keverékét érezték.

A magyarok orosz képe

(Életkor szerint)

6. grafika

 A magyarok ön- és oroszképe

 

Amint az a 6. grafikán is látszik, az idősebb válaszadók jóval negatívabb színben tüntették fel az oroszokat, mint a fiatalabb generáció. A két korcsoport között, ha nem is jelentős, de kimutatható különbség figyelhető meg az érzelmi jellemzőknél: több fiatal jellemezte az oroszokat „bátor” és „békeszerető” népnek, mint idősebb honfitársaik. Ennek megfelelően a 40 év felettiek általában véve „kegyetlen” és „uralkodó” népként jellemezték az oroszokat. Ha az iskolázottsági szintet is figyelembe vesszük, nem mutatható ki markáns eltérés.

Végkövetkeztetések 

Az önkép és a más népekről alkotott képek között csekély különbséget mutatott, hogy a megkérdezettek a Szabad Európa Rádió hallgatói voltak-e vagy sem. Ez a felmérés is megmutatta, hogy negatív hetero-sztereotípiák különösen erősen rögzültek, ha történelmi gyökerű a két nép között ellenségeskedés és a kulturális felsőbbrendűség érzése, amint ez kimutatható a magyarok részéről a románok és kisebb mértékben az oroszok irányába. Természetesen a magasabban iskolázottak és a fiatalabbak kevésbé sztereotipizáltak negatívan, mint idősebb és/vagy kevésbé iskolázott honfitársaik. Az összefüggések vizsgálatakor érdemes megemlíteni, hogy az államszocialista rendszer sem igazán tudta pozitív irányba befolyásolni a társadalom közgondolkodását és megítélését, azaz képtelen volt eltörölni a nemzeti típusú előítéleteket, ha azok már korábban is léteztek. Így az oroszok és a románok esetében sem működött a sokszor hangoztatott „szocialista szolidaritás” a magyar társadalom részéről.

Nem meglepő, hogy az oroszokkal szemben erős érzelmi hatás jelentkezett, vagy az a tény, hogy ezek az érzelmek döntően negatívok. A megkérdezettek – elsősorban az emigránsok – többször felidézték az országban állomásozó szovjet katonai alakulatokat[1], a szovjetek által támogatott politikai rendszer fennállását és az 1956-os magyar forradalom szovjet elnyomását, így nem meglepő, hogy az „uralkodó” (58%), „kegyetlen” (49%), és „beképzelt” (44%) az oroszokkal kapcsolatban leginkább megfogalmazott érzelmi attitűd.

Az azonban meglepő, hogy a németek viszonylag jó helyezést értek el a magyaroknál, hiszen az ország második világháborús pusztulása – s ne felejtsük el, mindössze 25 évvel vagyunk a 1945 után – javarészt a németeknek és annak a kalandor magyar politikának köszönhető, mely már a világháború előtt is egyre inkább Berlinnek igyekezett megfelelni.

A felmérést végzők a románokkal kapcsolatban az erdélyi magyar kisebbség problémáját és a két ország hosszú időn át tartott területi vitáit sejtették ezek mögött. A kínaiak esetében a „Sárga veszedelem”-től való félelem és az akkoriban a meg nem alkuvó kínai vezetést karakterizálták, amely a megkérdezettekben felidézte a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett korszakot.


(forrás: The Hungarian self-image and the Hungarian image of Americans, Russians, Germans, Rumanians and Chinese; Audience and Public Opinion Research Department – Radio Free Europe; February 1970.)



[1] Az eredeti szövegben: „One has only to recall the Soviet occupation of their country during World War II, the establishment of a Soviet-sponsored political system, and the Soviet suppression of the 1956 Hungarian revolution.”; p. 12.

[1] The Hungarian Self-Image and the Hungarian image of Americans, Russians,Germans, Rumanians and Chinese; 4. o.

 



[1] The Polish Self-Image and the Polish Image of Americans, Russians, Chinese, Germans and Czechs; Radio Free Europe 1969.

[2] Hunyady György munkássága: http://www.mtakpa.hu/kpa/kereso/slist.php?kozid=80586

[3] Buchanan, W., Cantril, H.: How Nations see Each Other; University of Illinois Press, Urbana 1953.

 

Cimkék: szovjetunió, szabad európa rádió, felmérés, 1970, románok, amerikaiak,
Országok:
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat