OROSZVILAG.HU


A Rosznyefty és a BP összefog

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2011-01-17 11:22:59  |  
Kecskeméti Gábor

A Rosznyefty és a BP összefog

Történelmi megállapodás

 A Rosznyefty és a BP összefog

 

Pénteken az orosz Rosznyefty és az angliai BP illetékesei bejelentették: az egész világ energiabiztonságára hatással levő, stratégiai kitermelési szövetséget kötöttek.

A megállapodás lényege: közösen tárják fel és kezdik el három területen a kőolaj kitermelését az orosz Jeges-tenger sarkvidéki, kontinentális talapzatán. A három területre szóló engedélyeket – ezek az EPNZ 1, 2, 3-as mezők – 2010 folyamán szerezte meg a Rosznyefty, s a területek hozzávetőlegesen 125.000 négyzetkilométernyi tengerfelületet és selfet fognak át a Kara-tenger déli részén. Ez a terület körülbelül azonos az Egyesült Királyság, északi-tengeri felségterületével.

A mindkét fél által történelminek nevezett megállapodás, először jött létre egy állami és egy nemzetközi olajvállalat között. A megállapodás részeként a Rosznyefty 5 százalékos, szavazati joggal járó részt szerzett a BP-ben, míg a britek 9.5 százalékra növelték Rosznyefty részvényeiket. A részvénycserét követően a két vállalat stratégiai szempontból is össze tudja hangolni befektetéseiket és jól mutatja a két mamutvállalat növekedésbe vetett kölcsönös bizalmát.

A vállalat vezetői megállapodtak, egy sarkköri technológiai központot hoznak létre Oroszországban, mely vezető orosz és nemzetközi kutatócsoportokkal fog együttműködni annak érdekében, hogy minél biztonságosabb műszaki megoldásokat dolgozzanak ki a sarkköri szénhidrogén források kinyerésére. A technológiai központ a BP mélytengeri olajkitermelés során elsajátított műszaki-szellemi tapasztalatán fog alapulni, tekintetbe véve a biztonságot, a környezeti integritást és a sürgősségi katasztrófa elhárításának képességét.

Igor Szecsin, az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese is részt vett az aláírási ceremónián, ahol kijelentette: „A globális tőke és orosz vállalatok egyértelműen készen állnak arra, hogy világszínvonalú projektekbe fektessenek be Oroszországban, és az orosz cégek gyors ütemben fognak felemelkedni a globális energetikai ipar élvonalába.”

Chris Huhne, energiaügyekért felelős angol államtitkár pedig azon véleményének adott hangot, hogy: „A brit kormány üdvözli ezt a globális stratégiai együttműködést a BP és a Rosznyefty között. Ez egy úttörő üzlet az két nagy olajtársaság között. Oroszország a világ energiapiacának kulcsszereplője, hiszen a világban naponta kitermelt földgáz 20 százaléka, a naponta kitermelt olaj 13 százaléka innen származik. Ezen, az új források feltárására és kitermelésére irányuló kezdeményezés jó hír Európának, az Egyesült Királyságnak és a világ energiabiztonságának egyaránt. Minél előbbre haladunk az időben, annál nagyobb szerepet játszik Oroszország kőolaja és földgáza a világpiacon.”

Bob Dudley, a BP főigazgatója kiemelte: a most született egyedülálló megállapodás megerősíti hosszú távú stratégiájukat és elmélyíti a vállalat kapcsolatait a világ legnagyobb szénhidrogénkitermelő országával. Örömének adott hangot, hogy a két vállalat közösen kezdheti meg a világ utolsó feltáratlan, s igen gazdagnak ígérkező tengeralatti medencéjének vizsgálatát és kitermelését.

Eduard Hudajnatov hasonló szavakkal üdvözölte a megállapodást, s kiemelte, hogy a BP segítségével a Rosznyefty végre nekiláthat a tengeri olajkincs kitermeléséhez is, hiszen az angol cég rendelkezik az ehhez szükséges tudással és szakembergárdával.

A BP hozzávetőlegesen 7.8 milliárd dollár értékben szerzett részvényeket a Rosznyeftyben (legalábbis a 2011. január 14-i londoni tőzsde zárási adatai alapján). Nem ez az első komoly üzlet a két vállalat között: fele-fele részben birtokolják a Ruhr Oel GmbH németországi olajvállalatot, mely a legnagyobb olajfinomító kapacitással rendelkezik Németországban. Továbbá közösen tártak fel és termelnek ki olajmezőket a Szahalintől nem messze, orosz felségvizeken.

Ezek a tények, de vajon mi állhat az üzletkötés mögött?

Végigpillantva Oroszország és az Egyesült Királyság kapcsolatának elmúlt tíz évén, igencsak meglepő a jelenlegi megállapodás a két mamutvállalat között és a brit kormány békülékeny hangneme. Pedig az elmúlt évtized második fele nem volt éppen feszültségmentes a két ország között.

Még 2006-ban a londoni egyetemi kórházban elhunyt Alekszandr Litvinyenko egykori orosz titkosszolgálati ügynök meggyilkolása miatt komoly diplomáciai-politikai csetepaté robbant ki az oroszok és a britek között, ami megalapozta a hűvös viszonyt az évtized végéig. Sokan úgy vélik, hogy a British Council brit kulturális intézet Oroszországban működő regionális kirendeltségeit Moszkva azért záratta be, mert az Egyesült Királyság a sajtóban kampányt indított az orosz politikai vezetés ellen a Litvinyenko-ügy miatt. Alig enyhült a feszültség a két ország között, tavaly nyáron kirobbant az amerikai-orosz kémbotrány, melyben többek között Anna Chapman, orosz-brit állampolgárságú, évekig Londonban élő orosz kémnő is érintett volt. A sportdiplomáciai ellentétek is élezték a két ország viszonyát: 2010 decemberében a FIFA Oroszországnak ítélte a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezésének a jogát, Anglia elől elhappolva az eseményt, úgy, hogy a szigetország egyetlen szavazatot sem kapott a végrehajtó bizottság tagjaitól.

Az orosz vezetés és a BP viszonya sem mondható éppen barátinak. Még 2008-ban az orosz adóhatóság 255 millió dollár adót követelt visszamenőleg a BP orosz vegyesvállalatától. Ugyanazon év márciusában kénytelenek voltak hazahívni a BP 148 alkalmazottját Oroszországból, mivel azok összetűzésben kerültek a Szövetségi Migrációs Szolgálattal. Nem sokkal korábban két brit fivér ellen vádat emelt az orosz ügyészség ipari kémkedés miatt, egyikük a TNK-BP munkatársa volt.

A TNK-BP orosz-brit vegyesvállalatot 2003-ban alapították, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Tony Blair brit kormányfő áldásával. Fele arányban a British Petroleum (BP), fele arányban a Tyumenyi Kőolaj Társaság (TNK) részvényeseinek, köztük a milliárdos Viktor Vekszelbergnek a tulajdonában van. A társaság a 2008-as skandallumok után a 2010-es esztendőt sem „úszta meg”: májusban az orosz versenyhivatal jogerősen 28 millió euróra bírságolta meg a céget, mert a hatóság szerint az, 2007 végén és 2008 elején túlzott árakat állapított meg a benzinre és a kerozinra.

A jelenlegi megállapodást bizonyos mértékig külső kényszerek szülte helyzetnek kell tekinteni. A BP egyik felrobbant és elsüllyedt olajfúró tornya a Mexikói-öbölben tavaly a világtörténelem legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozta. A társaság részvényei óriásit zuhantak, a most kihallgatott egykori vezérigazgató szerint nyáron a csőd szélére kerültek, mivel a vállalat nem tudta megoldani saját finanszírozását a külső piacokról. A részvények értéke is közel a felére esett, így sokan tartottak attól, hogy a BP (mely egyébként a világ harmadik legnagyobb kőolajipari cége) felvásárlás áldozatául eshet. Az Egyesült Államokban azóta is vizsgálják a cég felelősségét a katasztrófában, s nem kizárt, hogy a szennyezés által okozott károkat a vállalatnak kell állnia. Emiatt, s hogy piaci pozícióit mihamarabb visszaszerezze, a BP-nek szüksége volt egy nagy piaci dobásra. Mivel a most feltárásra kerülő, sarkköri, tengeralatti terület alatt sejtik a világ legnagyobb érintetlen kőolajtartalékát, a BP mindent megtett, hogy a Rosznyefty őket vegye be a feltárásba és a kitermelésbe.

De mi ebből az oroszok haszna? Oroszország a válság előtti években kényelmesen figyelte az olaj és gázárak drasztikus emelkedését, amely szépen gyarapította államkasszáját. Előbb-utóbb friss (többségében tengeri) lelőhely után kellett néznie. Az ehhez megfelelő drága és bonyolult kitermelési-feltárási technikával azonban nem rendelkezett, így kénytelen volt külföldi vállalatokat is bevonni. Hogy a feszült viszony ellenére miért éppen a BP-re esett a választás, ezt nehéz megmondani (feltételezhető, hogy az oroszok csak a részvénycsere révén mentek bele az üzletbe). Ráadásul az olajat nem kell messzire szállítani, hiszen az a tengeren „van”. Ez azt jelenti, hogy az oroszok meg tudják spórolni a vezetékek kiépítésének egyre magasabb költségét.

S Oroszországnak is bizony pénzre van szüksége. A gazdasági világválság megrázkódtatásaiból még mindig nem tért magához az orosz ipar, ráadásul tavaly jelentették be az orosz haderő modernizációs programját (a haditengerészeti, szárazföldi és légi erőknél is), mely beruházás összértéke Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz miniszterelnök szerint elérheti az 500 millió eurót. Ezeknél még talán az is fontosabb, hogy nem kizárt, hosszú évek óta először Oroszországnak gabonát kell importálnia a nyári aszály és tűzvészek miatt. A korábban megszokott hatalmas orosz gabonaexport ebben az évben nem fog profitot és így állami bevételt termelni, hiszen ami van, azt hazai ellátásra kell felhasználni. Ráadásul elemzők az élelmiszerárak drasztikus emelkedésére számítanak az idei és az elkövetkező években. S mivel idén Duma, jövőre pedig elnökválasztások lesznek, nagyon nem mindegy a politikai vezetés számára, hogy az orosz választópolgárok millióinak pénztárcáját mennyire fogják megterhelni az áremelkedések. 

 

Cimkék: Rosznyefty, BP
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat