OROSZVILAG.HU


Norilszk 

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2011-05-20 12:34:02  |  
Olga Moszunova

Norilszk 

A világ egyik legbizarrabb városa Szibériában 

 Norilszk 

 

A dübörgő orosz gazdaság ékköve, a multimilliárdos orosz gazdagok álma, a munkásemberek és környezetvédők rémálma: Norilszk. A világ egyik legészakibb, 100,000 fővel rendelkező nagyvárosa, mely több felmérés szerint is a legélhetetlenebb hely a világon, a levegőbe kiáramló szennyeződés és a permafrosztra épült panel-dzsungel miatt is.

 

Norilszk 

 

A várost 1920-ban alapították, bár az első épületét csak 1921-ben építették fel. Ez az épület még mindig áll, és a kreatív neve miatt több mint valószínűleg ez így is fog maradni egy ideig, hiszen a lakóház neve: Első Ház. A várost természetesen a kommunista vezetősség is a maga „számlájára” akarta tudni, így egyes források az 1935-ös városalapítást tekintik irányadónak, mindezt azért, mert akkor került ide a gulág-rendszer központja. Az viszont biztos, hogy városi rangot 1953-ban kapott Norilszk. A bányászat 1939-ben kezdődött, az első munkások a gulág rabjai voltak. A város hatékonysági fejlesztésének érdekében hamarosan (1935) vasútvonalat hoztak létre, aminek egyik állomás Norilszk, másik pedig a 90km-re távolabb fekvő, Dudinka kikötője volt. Azonban az útvonal megépülése utána jöttek rá a kommunista vezetők, hogy problémákba ütköztek: Dudinka kikötője ugyanis csak nyáron használtható, az év többi részében hó és jég zárja körül a kikötőt. Így Sztálin kiadta az ukázt: vasúti útvonal kell Moszkva és Norilszk között. A világ legészakibb vasútvonala 1937 óta üzemel. 

Norilszk 

A város szélsőséges környezeti feltételek mellett éli mindennapjait: az átlaghőmérséklet -10 °C (a júliusi átlaghőmérséklet a legkellemesebb, ilyenkor az átlag maximum 23 °C, az átlag minimum pedig 10 °C); a mért leghidegebb hőmérséklet -54 °C, a mért legmelegebb hőmérséklet pedig 30 °C; évente 250-270 napig hótakaró fedi a várost, amit 110-130 napig hóviharok is tarkítanak. Dr. Irányi Béla, a Svájcban élő magyar orvos, aki a norilszk-i gulág rabja volt, így írt erről: „A bányában az állandó fagy hőmérséklete uralkodott, de ez lényegesen kellemesebb volt, mint a felszíni, szeles időjárás. Az örök hó hazájában nagyon sajnáltam, hogy gyermekkorom kedves látványát, a hópihék szállingózását itt elsöpörte az állandó szél. Az erős szélben a foglyok ötösével összekapaszkodva, szorosan fölzárkózva, belehajolva a szélbe, lehajtott fejjel, kaukázusi fej és vállvédőbe csavarva lépegettek előre, hogy a szélvihar el ne söpörje őket. Mindenki örült, ha baj nélkül elérték a kaput. A purga nevű szélvésznek van egy különlegesen veszélyes fajtája, a fekete purga, amikor a kinyújtott karon a kezet sem látni, annyi hó van a levegőben. Tájékozódni nem lehet, még barakktól barakkig sem találtuk a célt. Egyszer a 60 tonnás vasúti vagont is fölborította.”

Norilszk 

Norilszk 

A város megközelítése sem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Munkásemberként csak két járható út van: az egyik, a dudinka-i kikötőig való elhajózás, majd onnan buszokkal való továbbhaladás Norilszk-ba (bár mint említettem, a kikötő csak időszakosan üzemel, így pedig ez az utazási mód sem használható mindig); a másik, a repülővel való megközelítés, majd ismét buszozás. A város „közelében” két repülőtér is található: a 35 km-re a várostól található Alykel Airport közepes méretű repülőgépek fogadására alkalmas, míg a várostól 7 km-re fekvő Valek Airport amolyan magánrepülőtérként üzemel, a Norilszk-ba (nem túl gyakran) látogató üzletemberek részére, illetve itt található a mentőhelikopterek bázisa is.

Norilszk 2001-ben ismét zárt várossá avanzsálódott, melyet külföldiek csak speciális engedéllyel látogathatnak. 1991-ig, a Szovjetunió megszűnéséig is zárt város volt. Most az indítékok mások: a város vezetése szerint, a Norilszkban megjelenő AIDS, és kábítószerek sokasága egyértelműen a külföldi munkavállalók „számlájára” írható, így ennek visszaszorításának érdekében, a városból kitiltottak minden külföldit (kivéve a fehéroroszokat). A kábítószer-függő munkások nem tudták hozni azt a teljesítményt, amit a város vezetői megkívántak, így a város, és a várost „üzemeltető” üzletemberek profitja visszaesett. Mindez annak köszönhető, hogy a 110,000 rubeles átlagfizetés (mintegy 2,800 euro. Viszonyításképp: a moszkvai átlagfizetés 45,000 rubel) a drogcsempészek legfőbb célpontjává vált, a „valamire a pénzt úgyis költeni kell”-alapon.

A város fő munkaadója a Mining and Metallurgical Company Norilsk Nickel. A világ vezető nikkel és palládium kitermelő cégének központja Moszkvában van. A cég profilja azonban nem teljesedik ki a nikkellel és palládiummal: Norilszk „gazdagságának” köszönhetően termelnek még ki platinát, rezet és kobaltot is. Platina-kitermelésben a cég a világon a 4., réz-kitermelésben pedig 10. A cég két nagy főrészvényese, Vlagyimir Potanyin az Interros cég által. A Forbes leggazdagabb emberek listáján a 34., 2010-ben 10 milliárd dolláros vagyona 17,8 milliárd dollárra nőtt. Az első orosz milliárdos, aki a végrendeletében nem gyermekeire akarja hagyni a pénzét, hanem rászorulókat akar megsegíteni) és Oleg Deripaszka (a Rusal cég által. A Forbes listáján a 36., 2010-ben 10,7 milliárd dolláros vagyona 16,8 milliárd dollárra nőtt), mindketten több mint 25%-kal rendelkeznek. 2010 decemberében a város vezetése ki akarta vásárolni Oleg Deripaska-t a cég tulajdoni köréből, 12 milliárd dollárért, de az üzlet meghiúsult. Ez annak tükrében is meglepő, hogy az MMC Company Norilsk Nickel cég teljes vagyonát 10,1 milliárd dollárra becsülik. A cég 2007-es beszámolója több olyan adattal is szolgált, mely kérdésessé teszi a „legélhetetlenebb város” titulusát: 1000 emberre 2,4 baleset jut, 10,000 emberből pedig 3,4 hal meg rák vagy közüzemi baleset miatt. Még egy érdekes adatot lehet ebben a beszámolóban felfedezni: a munkások átlagosan 6,7 évet töltenek a városban, tehát nem innen akarnak nyugdíjba menni, csupán a jövőjüket szeretnék biztosítani. 

Ha a független gazdasági elemzők véleményeit nézzük meg a városról, talán megértjük azt, hogy Oleg Deripaszka miért nem akarta eladni a részesedését: véleményük szerint, Norilszk körül, illetve a város alatt, még 1,8 milliárd tonna ki nem dolgozott nyersanyag található (eddig összesen kb. 1-1,5 millió tonna nyersanyagot bányásztak ki) . Mindez annak tükrében tűnhet meglepőnek, hogy már most is 1,200 méter mélyről hozzák fel a nyersanyagokat.

2006-ban, egy nonprofit szervezet, a Blacksmith Institute a Horror Városa címet „adományozta” a városnak, mindezt tette a magas légszennyezettség (a világ teljes légszennyezettségének mintegy 1%-áért felelős a város) és a környezetben tett károk miatt. Szakvéleményük szerint, a városban született gyermekek nagyobb arányban lesznek szellemileg sérültek, mint bárhol a világon, és a halálozási arány is évről évre nő. A Blacksmith Institute tanulmánya alapján kb. 4 millió tonna káros anyag kerül a város miatt a levegőbe. A súlyos környezetszennyezés miatt, a norilszki emberek várható élettartama 46-48 év.

A CNN is megrázó adattal szolgált a városról: Norilszk 48 km-es körzetében nincsen élő erdő.

Norilszk 

A városnak azért vannak híres szülöttei: Andrej Bartyenev előadóművész (1969); az 1983-as atlétikai világbajnoknő, Natalja Jurcsenko (1965); és az orosz válogatott labdarúgó, Dmitrij Torbinszkij (1984) színesíti ezt a sort.

Norilszk „leg”jei: Oroszország 94. legnépesebb városa (163,000 fő – 2009-es becslés), a második legnagyobb város az Északi-sarkkör közelében (csak Murmanszk előzi meg), a Popigai-kráterhez a legközelebb fekvő város (a Popigai-kráter a világon a negyedik legnagyobb becsapódási kráter), a legészakibb muszlim mecset található a városban, a legnagyobb nikkel-lelőhely a világon (keletkezési idejét mintegy 250 millió évvel ezelőttre teszik).

Norilszk 

Norilszk a youtube-on.

 

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Norilszk,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat