OROSZVILAG.HU


Kit szeretnek az oroszok? 

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2011-06-13 11:47:49  |  
Gyóni Gábor

Kit szeretnek az oroszok? 

Leginkább a Nyugatot, legkevésbé Grúziát 

 Kit szeretnek az oroszok? 

 

 

Még májusban készített felmérést az orosz közvéleménykutató intézet, a Levada Központ, arról, hogyan viszonyulnak az oroszok a külvilághoz. A kutatás során arra keresték a választ: mely országokat tartanak szimpatikusnak, barátinak az oroszországiak, s hogy véleményük szerint mely államokban viszonyulnak ellenségesen Oroszországhoz. A felmérés reprezentatív, melynek során 1600 embert kérdeztek meg 45 oroszországi régióból.

A kutatásból kiderült, hogy az oroszok ma sokkal kedvezőbben ítélik meg a hidegháború végét, mint 10-15 éve. Ma már relatív többségük (42 %) szerint Oroszország nyert azzal, hogy véget ért a hidegháború, míg 29 % gondolja azt, hogy vereségnek tekinthető a Nyugattal való szembenállás vége (1997-ben még 21 – 40 volt ez a mutató, azaz duplájára nőtt azok aránya, akik nem tekintik Oroszország vereségének a hidegháború végét, ami egyben a szovjet identitás háttérbe szorulásának is a jele).

A ’90-es évek végén még masszív Nyugat-ellenesség volt észlelhető az oroszországi társadalomban (körülbelül fele-fele volt a Nyugathoz való közeledést, és a Nyugatot elutasítók aránya), a 2000-es években azonban – az állítólagosan Nyugat-ellenes Putyin elnöksége idején - ez jelentősen megváltozott a Nyugat javára. Az elmúlt évtizedben rendre 70 % fölött volt a Nyugathoz való közeledést pártolók aránya (jelenleg ez 74 %, egyetlen nagyobb visszaesés észlelhető ebben a sorban, 2008 őszén, a grúziai háború következtében, akkor 57 %-ra zuhant a Nyugattal szimpatizálók aránya, de ez csak ideiglenes érzelmi hullámnak tekinthető). Míg a ’90-es évek végén – az állítólagosan Nyugat-barát Jelcin elnöksége végén - 40 % felett volt a Nyugatot elutasítók aránya Oroszországban, jelenleg ez 16 % (2008 őszén 26 %).

Nem ilyen jelentős az áttörés, de azok aránya is növekszik, akik szerint a muszlim világgal is intenzívebb kapcsolatokat kellene ápolnia Oroszországnak (2004: 51 %, 2011: 62 %, elutasítók aránya ugyenezen időszakban 33 illetve 25 %), ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy lendületesen növekszik az oroszországi muszlim népesség száma.

Az oroszországiak szerint hagyományosan a velük legbarátibb ország Belarusz. Igaz, a beloruszok jószándékát jelző százalékmutatók – az aktuálpolitikai helyzet változásának függvényében - erősen kilengenek (2005: 46 %, 2007: 38 %, 2009: 50 %, 2011: 35 %). Az oroszországiak szerint Belarusz után Kazahsztán (33 %), majd Ukrajna (21 %) viszonyul a legjobban Moszkvához. Őket követi Németország (20 %), India (18 %), Kína (16 %).

Az Oroszországgal szemben legbarátságtalanabb államok között az egykori szovjet tagköztársaságok állnak vezető helyen. Az első hat helyezettből öt az egykori Szojuz tagállama. Az oroszországiak szerint Grúzia viszonyul a legellenségesebben Moszkvához (50 %), majd következnek a balti államok és az USA: Lettország (35 %), Litvánia (34 %), az Egyesült Államok (33 %), Észtország (30 %). Ukrajna és Lengyelország ebben a rangsorban megosztva hatodik (20 – 20 %), de figyelmet érdemel, hogy körülbelül ugyanannyian tekintik Ukrajnát baráti, mint ellenséges országnak.

Ami az amerikai-orosz, és európai-orosz viszonyt illeti, elmondható, hogy bár Amerikához és az EU-hoz alapvetően jól viszonyulnak az oroszországiak, de az EU szimpátiamutatója mintegy 10 %-al magasabb (USA: 54 %, EU: 63 %, antipátia, USA: 35 %, EU: 21 %).

A kutatásból kiderült az is, hogy az oroszok alapvetően szimpátiával viszonyulnak a környező jelentősebb államokhoz. Alapvetően jól viszonyul Belaruszhoz a megkérdezettek 75 %-a, Ukrajnához 65 %, Lengyelországhoz 57 %, Japánhoz 70 % (a nemrég a Kuril-szigetek kapcsán ismét fellángolt vita dacára), Németországhoz 84 %, Izraelhez 70 %, Kínához 68 %.

Különösen érdekes a Lengyelországhoz fűződő viszony. Lengyelország megítélése ugyanis rendkívül pozitív volt Oroszországban az ezredfordulón (70 % fölött), de még a 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom” után is, amikor Varsó beavatkozott Ukrajna belügyeibe (77 %). Éles romlás következett be viszont 2005-től, amikor a Kaczynski ikrek fémjelezte nacionalista, oroszellenes kurzus került hatalomra Lengyelországban. 2006-ban már csak a megkérdezettek 54 %-a viszonyult szimpátiával Lengyelországhoz, 2007 júniusában 48 %. A szmolenszki repülőgépkatasztrófa – bár ekkor sokan a lengyel-orosz megbékélésről beszéltek – ezen nem változtatott jelentősen, ma nem sokkal jobb Lengyelország megítélése, mint 2010 áprilisa előtt, és sokkal, de sokkal rosszabb, mint 2005, az oroszellenes diskurzusba kezdő lengyel vezetés tevékenysége előtt. 

 

Cimkék:
Országok: Észtország Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Grúzia Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat