OROSZVILAG.HU


Beszélgetés a magyar-orosz viszonyról

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2011-09-25 16:03:13  |  
Oroszvilag.hu

Beszélgetés a magyar-orosz viszonyról

Szakmai fórum a Kossuth Klubban

 Beszélgetés a magyar-orosz viszonyról

 

Szeptember 23-án Budapesten a Kossuth Klubban került sor arra az, oroszvilag.hu által szervezett sajtóbeszélgetésre, melynek során három meghívott szakértő, Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán és Szvák Gyula a magyar-orosz kapcsolatok jelenlegi alakulásáról tartott előadást és szakmai fórumot a sajtó megjelent képviselői, valamint egyetemi hallgatók részvételével.

 

Krausz Tamás szerint a jelenlegi világválság idején a kisebb államok hátrányos helyzetbe kerülnek a piacokért folytatott verseny során, ami szűkíti ezen országok mozgásterét. Magyarország az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben kiszorult Oroszországból, sokan már azt sem tudják, hol van Budapest. Hazánk a megmaradt piaci pozíciók megtartásában és pragmatikus kapcsolatok kialakításában érdekelt.

Nem érdekünk viszont, hogy „rossz üzeneteket” küldjünk Oroszország irányába, mint amilyen például a Moszkva tér átnevezése volt. Szintén nem szerencsés a mindkét fél által elkövetett második világháborús bűntettek bolygatása. Jelen világpolitikai helyzetben nekünk fontosabb, hogy elfogadtassuk magunkat, s ennek érdekében kell lépéseket tennünk.

 

Sz. Bíró Zoltán szerint a ciklusonként változó magyar külpolitikai gondolkodás alapvető érdeke, hogy megismerje, kiismerje Moszkva térségbeli szándékait. Oroszország három szempontot figyelembe alakítja ki a köztes-európai államokhoz fűződő viszonyát: 1) van-e tranzitállam szerepe? 2) milyen aktivitást fejt ki a posztszovjet térségben (utalva itt a közelmúlt ügyeiből elsősorban a „színes forradalmak” és az amerikai rakétapajzs kérdésére)? 3) hogyan viszonyul a második világháborúhoz, melyben a megtámadott Szovjetunió 27 millió emberéletet veszített?

Ami a mi álláspontunkat illeti, célunk nem valamiféle érzelmes barátság kialakítása, hanem a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő kapcsolatok építése Oroszországgal.

A Medgyessy Péter kormánya által megkezdett Oroszország-politika 2008-ig meglehetősen sikeres volt. Magyarország és Oroszország között megötszöröződött az áruforgalom, méghozzá úgy, hogy a magyar kivitel nyolcszorosára nőtt, a behozatal viszont csak négyszeresére, s mindez egy olyan időszakban, amire az olajár lendületes emelkedése volt jellemző (2004-ben az olaj ára 40 dollár volt, 2008 nyarán, a válság kirobbanása előtt 147 dollár).

Figyelmet érdemel az oroszországi sajtóban a regnum.ru szerepe, mivel szinte ez az egyetlen igazán komoly tömegtájékoztatási felület, ami rendszeresen foglalkozik Magyarországgal. A regnum.ru 2005 elejétől kezdve nyeri el mai jelentőségét: a 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom” vált szükségessé egy olyan információs felület kialakítása, amely határozottabban jeleníti meg a „közel-külföldi” orosz érdekeket. Az elmúlt években a regnum.ru a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökhöz közel álló érdekcsoport szócsöveként jelent meg.

Ami a regnum.ru Magyarország-képét illeti, nos, ebben a tavaly november végi moszkvai miniszterelnöki vizit után láthatóan negatív elmozdulás volt észlelhető.

A közelmúlt érdekes eseményei közé sorolható a WikiLeaks révén nyilvánosságra került amerikai diplomáciai táviratok megjelenése. A 2007 és 2008 közötti időszakból származó amerikai diplomáciai táviratok intenzíven foglalkoznak a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek kérdésével. Ezek kapcsán két tanulság szűrhető le: 1) ami titkos, nem biztos, hogy igaz 2) a táviratokat szélesebb kontextusba ágyazva érdemes vizsgálni.

Figyelmet érdemelnek a moszkvai amerikai nagykövetség – egy több mint ezer embert alkalmazó apparátus – dokumentumai. Ezekből az derül ki, hogy az amerikai diplomatáknak nincsenek a legfelsőbb orosz politikai elithez vezető csatornáik. Az amerikaiak – leszámítva persze a hírszerzési forrásokat – Oroszországra vonatkozó információikat ellenzéki politikusoktól, újságíróktól, illetve bizonyos akadémiai köröktől szerzik be. Ezért is, az amerikai diplomáciai jelentések sokban az orosz ellenzék álláspontját tükrözik.

 

Szvák Gyula elmondta, jelenleg a magyar-orosz kapcsolatok hivatalosan jónak minősülnek, érezhető azonban némi disszonancia, amit ki kell beszélni. A magyar-orosz kapcsolatok ügye nem pártkérdés, hanem közös érdek, megoldása szakmai feladat.

 Magyarországon viszonylag szegényes az a szellemi infrastruktúra, amely orosz ügyekkel foglalkozik, a meglévő szakmai műhelyeknek tehát kötelességük az állásfoglalás.

A 2010-ben hatalomra jutott magyar kormány, felismerve a nemzeti érdekeket, pozitív kapcsolatokat hirdetett Oroszországgal, s ennek jegyében is kezdte meg működését. Immáron eltelt másfél év, és voltak olyan lépések, amelyek disszonánsnak tekinthetők, igaz, kormányszinten eddig nem lehetett érzékelni nyílt konfliktusokat.

A sajtóban azonban voltak nyílt csörték, s ha azt keressük, ki kezdte, a már említett regnum.ru-ra kell mutatnunk. Először ezen a portálon jelentek meg magyarellenes cikkek nagyobb számban. Hogy ennek mi az oka, azt csak találgatni lehet. Felvetődik a kérdés, hogy a 2010. november 29-i orosz-magyar kormányfői találkozónak lehet-e ehhez köze? Vajon igaz-e, amit néhányan fölvetettek, miszerint a magyar politikai elit Medvegyevre tenne a közelgő elnökválasztások során, és ha igen, vajon helyes-e részünkről állást foglalni az orosz belpolitikai kérdésekben? [a beszélgetés még Dmitrij Medvegyev szombati bejelentése előtt zajlott, melyben lemondott a 2012-es elnökjelöltségről Vlagyimir Putyin javára]

 

Az előadásokat követő sajtóbeszélgetés során szóba került ismét a regnum.ru szerepe és jelentősége, a Déli Áramlat gázvezeték, a MOL plakettek ügye, a 2014 év végi gáztárgyalások jelentősége is. 

 

 

 

Cimkék: oroszvilag.hu, magyar-orosz kapcsolatok, regnum.ru
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat