OROSZVILAG.HU


Lazika - utópia vagy a Kaukázus új központja? 

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2012-07-12 12:32:22  |  
Juhász Attila

Lazika - utópia vagy a Kaukázus új központja? 

Szaakasvili elkápráztatná Abháziát?

 Lazika - utópia vagy a Kaukázus új központja? 

Grúzia a 2003-as forradalma után mint sikeres reformer ország, stabil és kiszámítható partner a befektetők számára, virágzó gazdasággal, a lehetőségek hazájaként igyekszik magát észrevéttetni a világ színpadán. Grúziában a szovjet időkben, a többi tagköztársasághoz mérten viszonylagos jólét uralkodott, s a Szovjetunió utolsó évtizedeire jellemző ruszifikáció helyett itt épp ellentétes, grúz homogenizáló folyamat zajlott. A kilencvenes évek (polgár)háborúit követően Eduard Sevarnadze elnöksége alatt a világ egyik legkorruptabb államaként elhíresült Grúzia lakossága 2003-2004 telén véget vetett a poszt-szovjet válság évtizedének. A rózsás forradalom során jutott hatalomra a ma is elnökösködő Miheil Szaakasvili. A Kijevben és a Colombia Egyetemenjogot végzett politikus 1995-ben tért vissza képviselőként a grúz politikába. 2001-ben egy év miniszterség után azzal hagyta ott az igazságügyi tárcát, hogy erkölcstelen lenne számára továbbra is egy ennyire korrupt kormány tagjának maradni.

Miheil Szaakasvili eddigi nyolc éves elnökségéhez köthető többek között a NATO és az EU felé közeledés. Első intézkedései közé tartozott a korrupció elleni fellépés és a rendőrségi reform megszervezése, melynek során több tízezer rendőr elbocsátásáról intézkedtek, illetve felelősségre vonások történtek. Nemcsak a rendőri állomány cserélődött ki, de a rendőrségek objektumai külsőségeikben is megújultak: üvegfelületeik az átláthatóságot szimbolizálják, a járműpark korszerűsödött, az utcai rendőri állomány szovjet korszakot idéző tányérsapkás egyenruháját az amerikai serifek ruhájára emlékeztető, police feliratos, baseball sapkás ruhára cserélték. Az Igazságügy minisztérium büszkén hírdeti a Transparency International 2010-es korrupcióval kapcsolatos kutatásait, miszerint többek között a lakosság 78%-a érzi úgy, az elmúlt három évben csökkent a korrupció mértéke. A kutatás azt is megállapítja, hogy Grúzia egyike Európa legkevésbé korruptabb államainak.

Kevésbé volt sikeres Szaakasvilinek az ország újraegyesítését megcélzó terve: Abházia és Dél-Oszétia központi ellenőrzés alá vonása kezdetek óta, még ha csak retorikai eszközként is, de része volt az elnök törekvéseinek. Realizálására tett kísérlet volt, a szakadár terület, Dél-Osztéria 2008-as visszafoglalása. A Nyugat támogatásában bízó grúz elnök azonban rosszul mérte fel saját helyzetét: Oroszország azonnal fegyverrel viszonozta az orosz békefenntartók irányítása alatt álló, de facto független állam megtámadását. Az ötnapos háború grúz vereséghez vezetett és a következő két évben a felek közötti krízis nem enyhült. A szakadár területek függetlenségét Oroszország elismerte, a felek közötti határok lezáródtak, a gazdasági kapcsolatok minimálisra csökkentek. A grúz vezetés az egyre erősödő oroszellenes retorikával válaszolt, mindinkább hangoztatva az ország NATO integrációjának szükségességét, és ezzel egyidejűleg több közös amerikai-grúz hadgyakorlatot is tartottak. Az orosz-ellenes nacionalizmus a Grúzia nemzetiségei közötti kommunikációt is megnehezítette. Ugyanis az olyan régiókban, ahol azerbajdzsán, görög, örmény vagy más kisebbség él a közvetítő orosz nyelvet felváltotta a grúz nyelv használata.

Világossá vált, hogy a közeljövőben nem lehetséges Abházia reintegrálása.

A területi veszteség mellett fájó, hogy Grúzia Fekete tenger-partjának több, mint a fele és a szovjet időkből ismert, leghíresebb, legkedveltebb üdülővárosok, úgy mint Gagra, Szuhumi továbbra is abház-orosz fennhatóság alatt maradt. Hogy Grúzia pótolja a tengerparti turizmus elvesztett központjait, első lépésként a török határnál fekvő város, Batumi turistabaráttá alakítása történt meg. 2010 során a város teljes felújításon esett át, és e sikeres projekt következtében a nagyszámú turistalátogatottság még a kormánnyal szemben általában kritikus szakértőket is meglepte.

Batumi turistabaráttá alakításánál nagyságrendekkel nagyobb és összetettebb projekt született 2011 végén: Lazika néven új város épül a Fekete-tenger partján, az állam tulajdonában levő jelenleg még mocsaras területen. Tervezett fél milliós lakosságával a négy és fél milliós ország második legnagyobb városa lesz, a térség másik két városa, a 30 kilométerre keletre a szárazföldön fekvő Zugdidi és a kikötővel is rendelkező Poti mellett. Az új városnak ipari, termelő, kereskedelmi és idegenforgalmi központ szerepét szánnak.

Az elképzelés mintájául a kínai és dubai ún. instant városok szolgálnak, amelyek üres területeken, modern technológiával, rövid időn belül felhúzott, nagy lakossággal számoló tervezett városok. Azonban az elkészült tervekről még nyár elején sem tudni túl sokat. Mindössze 2012 tavaszán jelent meg egy, a város jövőbeli képét részletesebben bemutató kisfilm és csak sejteni lehet, hogy a gondosan animált utak, parkok, épületek és térképek mögött már elkészült tervek vannak. Giorgi Vasadze igazságügyminiszter-helyettes július elején elismerte, hogy nem készültek részletes programok , de szerinte a város felépülésének ez egyelőre nem akadálya, hisz még csak kezdeti fázisban tartanak. A gigaprojekt részleteinek kiderítésére, az érintett lakossággal a társadalmi vita lehetőségének megteremtésére és a környező országok sajtója érdeklődésének felkeltése végett szervezett találkozókat szakértőkkel, civil szervezetekkel és kormányzati tisztségviselőkkel egy héten át 2012. július elején a tbiliszi Go Group Media. A Kaukázusban működő társadalmi szervezet célja, hogy a mainstream média működésének hiányosságait kitöltse.

2012 őszén a kormányzat nagyszabású konferenciát szeretne tartani az építkezés kapcsán felmerült kérdések megvitatására, nyilatkozta Vasadze. A miniszterhelyettes szerint az év végére már a koncepció is elkészül, 2-3 éven belül kész épületek lakosai fogadják a látogatót. Nagy kérdés persze, hogy koncepció és részletes tervek nélkül hogyan lehet a tervezett konferencián megvitatni az elképzeléseket. Ennek ellenére a találkozó megrendezésének terve mindenképpen előrelépés a hatalom gyakorlatában, mert belátták, hogy a tervük megvalósítása során számolniuk kell néhány olyan zavaró körülménnyel, mint például a természeti viszonyok elemzése, az érintett, környező lakosság véleményének a kikérése, hatástanulmányok készítésének szükségessége. Ugyanakkor az első épület, egy adminisztrációs központ vázának építése, s a Potiba vezető út alapozása már megkezdődött.

Vasadze szerint alkotmánymódosításra is hajlandóak annak érdekében, hogy a terület különleges közigazgatási rangot kapjon. Így Lazika normarendszere közvetlenül az alkotmány hatálya alá tartozna, mellérendelve az ország többi részére vonatkozó törvényeket. E szerint a városban egy, az angolszász jogot alapul vevő polgári jogi rendszert használnának a nemzetközi kereskedelem megkönnyítése és a befektetők vonzása érdekében. A Transparency International Georgia jogásza képtelenségnek tartja az ötletet, ugyanis a polgárjogi szerződésekben a felek állampolgárságtól és tartózkodástól függetlenül, ma is bármely állam jogának alkalmazását, joghatóságát kiköthetik maguknak.

A jogi változások másik vetülete természetesen a nagyobb befektetők számára kedvező adófeltételek kialakítását is szolgálja. (Ám számokat még erről sem hallhatunk – Vasadze szavaival: attól függ minden, mekkora érdeklődést sikerül elérni.) Az állam nem szívesen finanszírozna a város létrehozásából többet, mint az infrastruktúra kiépítése. A befektetők csábításának legfőbb eszköze az ország gazdasági fejlődésének, a korrupció felszámolásának, az ország geopolitikailag értékes tranzitszerepének hangsúlyozása, kiemelve, hogy 2000 kilométeren belül hasonló projekt sehol nincs tervezve. Tárt karokkal várnak beruházókat, akár Oroszországból is, azonban konkrét érdeklődőkről egyelőre még nem tudni.

Urbanizációs kérdésekről - tervek hiányában – is csak nagy vonalakban szólt az igazságügyminisztériumi tájékoztató. Az elképzelt lakosságszám elérése érdekében nem zárható ki az abház és oszét háború során otthonukból menekültek beköltözése, de elsősorban a Lazika-környéki területek falusias életmódot folytató lakosságának urbanizálására gondolnak. Továbbá a város kapui nyitva lesznek más államok lakosai számára és számolnak nemzetközi eredetű migrációval is.

A zöld szervezetek is aggályaikat fejezik ki az elképzelésekkel szemben. Kritika fogalmazódik meg részükről, amiért a természeti viszonyok figyelmen kívül hagyásával, különböző hatástanulmányok elkészítése nélkül képzelik felépíteni Lazikát. Az 1989 óta működő Föld Barátai társaságot képviselő Nino Cshobadze szerint a terület az egyik utolsó a Fekete-tenger keleti partján fekvő mocsaras élővilág, a Csuria-patak beömlése. A mocsár részét képezi az 1971-es ramsari egyezmény jegyzékének. Az egyezmény célja épp az ilyen érintetlen vizes területek és élőviláguk megőrzése, megsértése azonban legfeljebb a jegyzékből való törléssel, esetleg a nemzetközi közösség nemtetszésének kifejezésével járhat, így ez nem képez komoly akadályt a hatalom számára a projekt megvalósítását illetően. Cshobadze másik komoly aggálya, hogy a mocsár természetes gátat alkot a tenger és a szárazföld között. Ezzel egyrészt megakadályozza mind az árvizek, mind a viharok terjedését a lakott területek felé, másrészt hatékony védelmet jelenthet a globális klímaváltozásból eredő vízszintemelkedéssel szemben.

Mark Mullen, a Tbilisziben élő amerikai történész szerint ez utóbbi érv könnyedén lehullik a kormányzatról, hiszen nyilvánvaló, hogy nem hisznek az egész Földet érintő ember okozta környezetváltozásban, így ennek figyelembe vétele nem is szerepel a hosszú távú terveik megvalósítása során. Mullen a projektben két fő célt lát megvalósulni: egyrészt kifejeződik az urbanizáció, mint pozitív kép, amelyhez az út az iparosításon át vezet. Példaként egyértelműen Kína utóbbi évtizedben mutatott sikere áll. (Ezen mentalitás gyökere már a sztálini városiasításban is megtalálható, melynek során az addig többnyire örmény és orosz városi lakosságot grúz többség váltotta fel.) A XXI. század eleji Grúziában ez az urbanizációs törekvés ugyanúgy felülről irányított, a hatalom által létrehozott jelenség, mint sztálini időkben, amelynek célja akkor is és ma is, hogy megmutassa a társadalomnak a hatalom által „helyesnek” tartott fejlődés irányát.

Mullen szerint a másik, praktikusan és középtávon is elérhető cél a terület fejlesztésével kialakuló csábító kép a közeli Abházia irányában. A határvonal grúz oldalán ez idáig egyedüli nagyberuházás az elzárt Szvaneti régióba vezető út felújítása volt. A 2008-as konfliktus után kényszerű változás állt be Szaakasvili szakadár területekkel kapcsolatos politikájában: olyan pozitív képet sugározni a Kaukázus népei felé, melyben Oroszországgal szemben sérelemmel rendelkező népek szövetségre találhatnak. A közvetlen határ mellett fekvő területre tervezett látványos fejlesztések is ezen irány részét képezik. A nemzetközi elismertség hiánya révén orosz forrásoktól függő Abházia számára csábítást jelenthet egy prosperáló, sikeres Grúziához való csatlakozás lehetősége.

Lazika sikerességének realitásáról Mullen félve mond véleményt. Egyrészt a józan észre hagyatkozva, nem könnyű azt állítani, hogy egy ilyen kis ország könnyen megbirkózik egy ekkora és ennyi kétséges törésponttal rendelkező projekttel, különösen olyan sebességgel, amivel Szaakasvili tervezi. Ugyanakkor az elmúlt nyolc év tapasztalatai azt mutatják, ha a hatalom elhatározza magát, akkor akár a képtelenség határát is súroló tervet is véghezvisz. Másrészt sok múlik azonban a 2012 őszén rendezendő országgyűlési és jövő tavaszi elnökválasztások eredményein, mennyire sikerül Szaakasvilinek hatalomban maradnia.

Lazika üdülőövezetének tervezett Anaklia kiépítése már két éve megkezdődött. Főként a földek felvásárlása és kisajátítása kapcsán akad dolga a Transparency International grúziai jogászainak. Az igazságügyi miniszterhelyettes állítása ellenére, számos olyan esetről tudni ugyanis, amikor nem vagy nem megfelelően kártalanították a helyi lakosságot a kisajátított földjeikért. A tengerparton már sétány, megvilágított pálmafák, csúszdák, büfék és Európa leghosszabb gyaloghídja várja a szállodaépítőket és a majdani turistákat. Valóban a legjobb helyet találták meg egy üdülőövezetnek, amikor a sétány végén álcahálós barikádból előbújó katonák fordítanak vissza a de facto abház határról?

Mindemellett a helyieknek is van szavuk. Zugdidiben közel ötvenen gyűltek össze a Go Group Media által szervezett július eleji vitán, amelyre a helyi tv- és rádióállomások képviselői is eljöttek. Őket érinti leginkább a város észak-nyugati határában húzódó, életminőségüket két évtizede meghatározó konfliktusvonal. A helyiek számára fontosabb lenne e konfliktus rendezésében való előrelépés vagy akár csak az alapvető infrastruktúrák megfelelő működtetése, a szemétszállítás és vízszolgáltatás folyamatos biztosítása. Lazika számukra egyelőre nem több, mint kampányfogás.

 

Tbiliszi, 2012-07-11

 

 

 

 

Cimkék: Lazika, Grúzia, Abházia
Országok: Grúzia
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat