OROSZVILAG.HU


Az orosz nő a '80-as, '90-es években

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2013-05-27 12:15:17  |  
Kozma Ágnes

Az orosz nő a '80-as, '90-es években

A pozitív fejlemények ellenére léteznek problémák

 Az orosz nő a '80-as, '90-es években

A szovjet vezetés Lenin ideáját követve támogatta a férfiak és nők közötti egyenjogúságot, mint a szocializmus egyik fő alaptételét, amely később a kommunista ideológiába is beleivódott.

Számos reform és változtatás a nők felszabadítását célozta meg. Azonban életmódra és a mindennapi életre vonatkozó átalakítások nem történtek meg. A hatalmas méretű gazdasági és társadalmi átalakuláshoz sokan nem tudtak alkalmazkodni, nem rendelkeztek biztos jövővel, társadalmilag kiszorított pozícióba kerültek.1

Az 1970-es években fokozatosan léptek be a változások a nők életébe: elterjedtek a villamos készülékek a háztartásokban, az előre gyártott élelmiszerekből nagyobb választék került a boltokba. Ezek a dolgok Nyugaton már megszokottak voltak, de az oroszoknak még az újdonság erejével hatottak.

Ezek és más könnyítő intézkedések ellenére a nők még mindig „dupla műszakban” dolgoztak: otthon és a munkában. Ez a kettős teher mind a mai napig nem tűnt el nyomtalanul.

Ennek ellenére ezekben az időkben azért már egy részük rendelkezett bizonyos anyagi függetlenséggel. Sokuk magasan képzett volt és magas posztot töltött be (pl. 4 fizikusból 3 nő volt). A nők gazdasági és szakmai megbecsültsége a családon belül is „vezető” szerephez jutatta őket.
1977-es Alkotmány kimondta a nők egyenjogúságát: azonos jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak.

A gyakorlatban viszont még mindig „burkolt diszkrimináció” érte őket, alulfizetettek voltak, nem tölthettek be magas pozíciókat és a politikában is háttérbe voltak szorítva (kevesebb, mint 30% volt nő a párton belül, az SZKP-ban pedig ez az arány kb. 5%-os volt).2

A Vasfüggöny enyhe emelkedésével a szovjet nők a nyugati nők stílusát kezdték fokozatosan megismerni. Olyan nőnek látták őket, akik mindig vidámak, stílusosan öltözködnek, és magas sarkú cipőben járnak. Egyre inkább szerettek volna hasonlítani rájuk, és kitörni az „egyenruhákból”.

Rájöttek, hogy csak a munkára lettek felszabadítva. A „burkolt diszkrimináció” és az egyenlőségnek álcázott egyenlőtlenség kezdett nyilvánvalóvá válni számukra. Ez főleg a peresztrojka idejére teljesedett ki. Sok későbbi feminista tevékenyen részt vett a demokratikus mozgalomban a peresztrojka alatt. A peresztrojka új lehetőségei által létrejött kedvező környezet döntően befolyásolta a fiatal nők feminista nézeteinek fejlődését. Ez volt az - az idő, amikor a félig illegális szellemi közösségek előbújtak az illegalitásból, és az utcákra vonultak, a médiában kezdtek szerepelni.

A feministák voltak az elsők, akik nyíltan felhívták a figyelmet arra, hogy a férfiak háztartásbeli és munkabeli szerepvállalása egyáltalán nincs egyensúlyban, és arra, hogy a nőket folyamatos diszkrimináció sújtja. Legfőbb küldetésüknek a családon belüli erőszak elleni harcot tekintették.

A feminizmusról sokan tévesen azt tartják, hogy Nyugatról érkezett Oroszországba, nincs politikai, társadalmi hagyománya. De ez nem így van, csak a feminizmus nem vált népszerűvé.3

A mai értelemben vett feminizmus a Peresztrojka idején nyert teret. A mozgalom lokálisan, regionálisan és nemzetközi szinteken szerveződött. A peresztrojka alatt a feminista kritika két fő témára összpontosított: a szovjet gender struktúra lerombolására és annak vizsgálatára, hogy mik a glasznoszty következményei a gender kérdést illetően.

1991-ben megalakult a Moszkvai Gender Tanulmányok Központja, amely összehívta az Első Független Nők Fórumát. Szlogenjükké „A nő nélküli demokrácia nem demokrácia!” mondat vált.4

Politikai szerepvállalás a szovjet időkhöz képest igen aktívvá válhatott: Az „Oroszország asszonyai”nevű mozgalom Jekatyerina Lahova vezetésével, „Orosz nők pártja” névvel az 1993-as választásokon 11%-ot, vagyis 25 mandátumot kapott. 
Lahova szerint azért van szükség ilyen pártra, mert a férfiak önszántukból nem foglalkoznának női témákkal.
5Az „Oroszország asszonyai” 1996-ra kiszorult a parlamentből, de az elnök választások során Jelcint támogatta.

A pozitív változások ellenére a feministákat érte kritika is: az újságok tele voltak a nőket elítélő cikkekkel. Kritizálták a nők munkavállalását, szerepvállalását a társadalmi csoportokban. Sok konzervatív nézet szerint a legjobb az lenne, ha a nő vissza térne a háztartáshoz, hiszen az - az ő igazi szakterülete.6

A Szovjetunió szétesése után lévő anyagi juttatások visszaesése és a nők helyzete felé irányuló közömbösség a kormány és a társadalom részéről teljesen letaglózta a nőket. Elvesztették az államot, mint szociális védelmezőt. Nem tudták hogyan harcoljanak a jogaikért, és a hatalomtól még mindig elvárták a támogatói szerepet.7

A nők átlagosan 70%-át kapták egy férfi fizetésének. Őket rúgták ki előbb, emellett a diszkrimináció sok fajtájával szembesültek. Rengetegen váltak munkanélkülivé.

Az 1990-es éveket a globális világgazdaságba való integrálódás és egy Amerika központú világhoz való igazodás határozta meg. A ’90-es évek visszaesése és válsága drámai módon rontott az életszínvonalon. A munkanélküliek 70%-a volt nő, ez egyes területeken elérte a 90%-ot. Az arány 1998-ra egyenlítődött ki valamelyest.8

A privatizálás idején, sok nő jutott munkához, de a szovjet sztereotípiák megmaradtak, főleg titkárnői vagy személyi asszisztens munkakörbe kerestek alkalmazottakat, ahol természetesen a fiatalság, a csinos külső, komplexusoktól mentes személyiség előnyt jelentett.

A nők elleni erőszak is megnövekedett, mindemellett pedig a szexuális zaklatás jelenti a legnagyobb problémát.

Legtöbbször a nők kénytelenek voltak dolgozni, nem maradhattak otthon a klasszikus háztartásbeli funkciót ellátva, mert az államtól nem kaptak elég támogatást a gyereknevelésre vagy nem kaptak elég munkanélküli segélyt.

A ’90-es évek gazdasági válsága sok nőt prostitúcióra késztetett. Főleg Ázsiába, Izraelbe, Közel-Keletre (Öböl államokba) és Amerikába közvetítették ki őket. A szervezett bűnözés is aktívan részt vállalt a prostituáltak külföldre közvetítésében, sokszor a lányok akaratuk ellenére lettek prostituáltak.

Mára ez az „iparág” a leggyorsabb és legnagyobb ütemben fejlődő és növekedő ágazatnak számít.

Szociológusok szerint mindez a nem tiszta üzletkötéseknek, a morális hanyatlásnak és Oroszország új burjánzó fogyasztói orientációjának köszönhető.

A prostitúció mellett meghatározóvá váltak az úgynevezett internetes házasságközvetítők is. Sok orosz fiatal nő hiába szerez diplomát, szinte csak alulfizetett állást kaphat. Így érthető, hogy sokuknak a családanya szerepkör sokkal csábítóbb. De vannak olyanok is, akik külföldön képzelik el az életüket, ilyenkor egy házasságközvetítőhöz fordulnak.

Az egyik ilyen legnépszerűbb oldal a loveme.com, amely a közvetítés mellett oroszországi utazásokat is szervez.

 

Felhasznált irodalom:

 

„Oroszország története” 527-530. oldal – Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula // Maecenas Holding RT. 1997.

 

Orosz internetes társkeresőkről” – http://oroszorszag.network.hu/blog/oroszorszag_klub_hirei/orosz_internetes_tarskeresokrol_2

 

„Women in Russia 1700-2000” – Barbara Alpern Engel // Cambridge University Press 2003.

„Perestroika and feminism” – Elena Zdravomyslova, http://www.chtodelat.org/index.php?option=com_content&view=article&id=463%3Aperestroika-and-feminism&catid=188%3A19-experience-of-perestroika&Itemid=446&lang=en

„Young people, sex and sexual identity” – Lyenne Attwood in: Gender, generation and identity in contemporary Russia edited by: Hilary Pilkington // Routledge 1996.

 

„Women in Russian history” 255-266. oldal – Natalia Pushkareva // copyright by M.E. Sharpe Inc., 1997.

 

„Women’s Social Identity from an Armenian Perspective: Armenian Woman, Soviet Woman, Post-Soviet Woman” -Svetlana A. Aslanyan // in: „Εμφυλοι μετασχηματισμοι-Gendering transformations” // edited by: G. Papageorgiu, ΡΕΘΥΜΝΟ 2007. http://www.soc.uoc.gr/gender/documents/Gend_Trans_Proceedings.pdf

 

„Russia – The role of women” - http://www.mongabay.com/reference/country_studies/russia/SOCIETY.html

„Поблемы усвоения ролей мужчины и женщины” - Ю.Е. Алёша, А.С. Волович // http://www.voppsy.ru/issues/1991/914/914074.htm

Социальная конструкция гендера и гендерная система в России” - Елена Здравомыслова, Анна Темкина //http://www.indepsocres.spb.ru/sbornik4/vveden4.htm

„Динамика социальных ролей трудящейся женщины в СССР, как фактор трансформации семейного лидерства (1960-е - начало 1980-х гг.)” - Т.А. Мищенко // Известия Ур. гос. ун-та. Сер. 1, Проблемы образования, науки и культуры. - 2010. - №6. Ч. 2. - С. 269-278. - Библиогр.: с. 277-278 (30 назв.).

 

1 Font Márta, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Szvák Gyula:„Oroszország története” // Maecenas Holdin RT. 1997. 527.oldal
2 „Russia – The role of women” - http://www.mongabay.com/reference/country_studies/russia/SOCIETY.html
3 Elena Zdravomyslova: „Perestroika and feminism”
4 Id. mű 3.
5 HVG, 1994. (16.évf.) 32. (794.) sz. 63-64. oldal
6 Barbara Alpern Engel: „Women in Russia 1700-2000” 254. oldal
7 Svetlana A. Aslanyan : „Women’s Social Identity from an Armenian Perspective: Armenian Woman, Soviet Woman, Post-Soviet Woman” - // in: „Εμφυλοι μετασχηματισμοι-Gendering transformations” // edited by: G. Papageorgiu, ΡΕΘΥΜΝΟ 2007. 199. oldal
8 Id mű 3.
9 Lyenne Attwood : „Young people, sex and sexual identity” in: Gender, generation and identity in contemporary Russia 113. oldal

Cimkék: nők, Oroszország, feminizmus, egyenjogúság, nők helyzete
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat