OROSZVILAG.HU


Mítoszok és sztereotípiák az oroszokról

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2013-06-15 20:39:10  |  
Nun Barbara

Mítoszok és sztereotípiák az oroszokról

Nem igaz a rablelkűség mítosza

 Mítoszok és sztereotípiák az oroszokról

Mi jut eszembe az oroszokról? Mozaikdarabok a gyermekkoromból, a családi történetek, a moszkvai utazásaim már halvány emlékei, a kérdésesen objektívvé szűrt orosz és az összefonódó orosz-magyar történelem epizódjai és persze azok a mendemondák és sztereotípiák, amelyek a környezetemben róluk keringenek.

Máig nem alakult ki bennem egy egységes kép, a különféle benyomásaim sokszor túlságosan ellentmondásosak és összetettek, csakúgy mint a kapcsolatom mindennel, ami orosz. Egyszerre érzem magam idegennek, ami nem meglepő, hiszen magyarként nőttem fel, magyar gyerekek között, és egyszerre tartom magam félig orosznak, némiképp indokolatlanul, de töretlenül. Ez alapvetően meghatározza a gondolataimat és véleményemet az orosz emberekről, társadalomról, kultúráról. Valamiféle elemi kíváncsisággal és szeretettel fordulok feléjük, még a legnegatívabb dolgok is az oroszokkal kapcsolatban (itt például ügyetlenül eltussolt történelmi eseményekre gondolok) ellenállhatatlanul vonzanak és érteni akarom, miért így történtek. Ha csak meghallom az orosz nyelvet, eláraszt a jóindulat és igen, valamilyen családias szeretet. Gyermekkori éveim alatt pedig végig elkísért a zord időjárással dacoló, hatalmas subába burkolózó, trojkán suhanó vad, de óriási szívű orosz ember képe.

Édesanyám, a meglepetésszerűen felbukkanó rokonok és a család orosz barátai (mindannyian nők!) benyomásaim talán legfőbb és vitathatatlanul legközvetlenebbi forrásai az oroszokról folyamatosan formálódó képemnek: kedélyesek, egyesek olykor már-már tolakodóan vendégszeretőek, imádnak apró sütemények falatozása közben megállás nélkül beszélgetni. Minden apróbb problémát és gondolatot szokatlanul hosszasan kell megvitatniuk, újra és újra. Kislány koromban is gyakran kígyózott a nappali padlóján keresztül a telefonzsinór és szűrődtek elő a zárt ajtó mögül a hosszas tanácskozások sustorgásai, és a végtelenített elköszönések ’ну ладно... ладно... хорошо, пока’-i.  Az előbb felsoroltak teljesen ellentmondanak az egyébként közszájon forgó és emiatt az évek alatt lassan belém is ivódott sztereotípiákkal, miszerint az oroszok ridegek, merevek és lekezelően bánnak másokkal.

A szolgalelkűséggel való megint csak sztereotipikus támadást pedig hevesen elutasítom. Nagyapám a Szovjetunió széthullását követően helyi képviselő és a Moszkvai Tanács tagja lett. Hitt a változásokban és a demokráciában. Mikor az újraszerveződő politikai elit, hatalom erőszakos eszközökkel elmozdította a parlamenti és helyi képviselőket, összeroppant. Még évekig rettegett attól, hogy esetleg bebörtönzik. Az eset előtt én még nem ismertem, de utána már találkoztam vele. Keserű volt és szomorú. Történelmi távlatból persze lehet azt mondani, hogy ő is beletörődött az ismét kiépülő erősen autokratikus rendszerbe. De közelebbről nézve fény derül a turpisságokra. Számomra különösen érdekes, hogy a családtagjaim ezt az időszakot demokratikusnak tartják, míg különféle források több helyen anarchikusként emlegetik.

Ha az oroszokra gondolok, a több órás dugóban rekedt mérgelődő moszkvaiakat látom, a dácsán kígyókkal hadakozó tenyeres-talpas családanyákat, a jókedvűen vodkát hörpintő urakat, Csajkovszkij borzongató zenéire hajladozó prímabalerinákat, a különösen kallódó irodalmi hősöket, a ’sajátos orosz út’ számomra még megfejtendő árnyalatait, a káprázatos nagyvárosok és a szibériai puszta feszülő ellentétét. Oroszország valamiért egzotikus és mégis közeli. Más.

 

Történelemről és politikáról hallok, életképeket látok, hangulatokat érzek, és személyiségszilánkokat ismerek meg. Mindez persze így szétpergetve kevés, sőt egyelőre ahhoz is, hogy egy elfogadható egységbe forrjanak össze. A sztereotípiákkal segített összecsirizeléssel pedig, úgy érzem, túl sokat vesztenék. Azért vagyok szlavista, hogy tanuljak magamról, a családomról, az oroszokról és mikor elvégzem az egyetemet magaménak tudhassam az áhított, kikristályosodott képet.

Cimkék: oroszok, sztereotípiák, rablelkűség
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat