OROSZVILAG.HU


Nincs hungaroputyinizmus

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2013-12-13 16:53:42  |  
Oroszvilag.hu

Nincs hungaroputyinizmus

Interjú Szvák Gyulával a Szvoboda rádióban 

 Nincs hungaroputyinizmus

A Szvoboda rádió Kelet-Európában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon készített interjúsorozatot szakértőkkel ezen államok Oroszországhoz való viszonyáról.

Magyarországon Szvák Gyulát, az ELTE professzorát kereste meg a rádió munkatársa, Maria Lopatto.

A közölt szerkesztőségi bevezető szerint a posztkommunista időszakban „szinte észre sem véve egymást” él Magyarország és Oroszország. A jelentősebb politikai-gazdasági fejlemények közül csak a Déli Áramlatban való magyar részvétel említhető. Igaz, a Magyarországra utazó oroszországi turisták száma nő, 2012-ben elérve a 135 ezret, de hazánk így sem említhető egy lapon Csehországgal, ahová évi 700 ezer oroszországi turista látogat.

A rádió kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, Magyarországon az Oroszországhoz való viszony sem nem egyértelműen pozitív, sem nem egyértelműen negatív, inkább semleges. Mindazonáltal e semleges viszonynak vannak pragmatikus elemei, hiszen „bizonyos, Oroszországhoz fűződő várakozások mégiscsak vannak Magyarországon.”

A 2006-ban és 2012-ben Oroszországról végzett közvéleménykutatás némi pozitív elmozdulást mutatott. Míg az első felmérés idején a megkérdezettek többsége első számú történelmi ellenségként tekintett Oroszországra (56 %), 2012-ben ez 47 %-ra csökkent, és a törökök vették e lista első helyét. A szimpátiarangsorban – megadott népeket figyelembe véve – a svédek, németek, amerikaik után negyedik helyen állnak az oroszok, megelőzve a románokat.

Politikai értelemben Magyarország és Oroszország között nincsenek kommunikált viták. Problémás kérdések a történelmi emlékezet kapcsán érhetők tetten. Sokan megkérdőjelezik a Vörös Hadsereg szerepét Magyarország felszabadításában a második világháború során. Ez a nézet mára mainstreammé vált a magyar történettudományban. E narratíva szerint a náci megszállókat a szovjet autoriter rezsim követte. Tehát nem felszabadításról lenne szó, hanem egyik megszállás követte a másikat.

Az idősebb generáció gyakran azonosítja Oroszországot és a Szovjetuniót, a fiatalok azonban nyitottak és édeklődőek Oroszország irányába.

A riporter kérdésére válaszolva Szvák Gyula elmondta, a közelgő választási kampányban aligha fog szerepet játszani az orosz tematika, kivéve talán a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű kérdését, amit a Jobbik szokott fölvetni. Feltehetőleg az emlékműről a következő hónapokban is beszélni fognak, de minden különösebb következmény nélkül, hiszen a magyar kormánynak, amely pragmatikus viszonyra törekszik Oroszországgal, nem érdeke, hogy kiélezze a kétoldalú kapcsolatokat.

Ami az állítólagos „hungaroputyinizmust” illeti, Szvák Gyula elmondta, az analógia nem helyénvaló. Magyarország és Oroszország túlságosan eltérő tradíciójú országok ahhoz, hogy ugyanolyan politikai modell formálódjon náluk.

 

 

 

(svoboda.org)

 

Cimkék: Oroszország, Szvák Gyula, hungaroputyinizmus,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat