OROSZVILAG.HU


Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-05-10 22:27:39  |  
Mezei Bálint, Kecskeméti Gábor

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

A grúz tengerpart múltja és jelene 

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Adzsaria (grúzul აჭარა; transzliteráció: ach'ara; magyaros átírása: acsara), hivatalos nevén Adzsar Autonóm Köztársaság (grúzul აჭარის ავტონომიური რესპუბლიკა; transzliteráció: ach'aris avtonomiuri respublika; magyaros átírás: acsarisz avtonomiuri reszpublika) autonóm köztársaság Grúzia délnyugati részén. Délről Törökország, nyugatról a Fekete-tenger határolja. Székhelye Batumi. A Szovjetunió felbomlása után a független, de politikailag megosztott Grúzia részévé vált. Az 1991–1993 közötti polgárháború nagyrészt elkerülte, amit főleg Aszlan Abasidze, a tartomány tekintélyelvű vezetője érdeme. Habár Abasidze fenn tudta tartani a rendet az autonóm köztársaságban és az ország egyik legfejlettebb régiójává tette, érdemeit beárnyékolják az alvilághoz fűződő kapcsolatai (csempészetből jelentősen gyarapította vagyonát), és országlása idején az emberi jogok is sérültek. A tbiliszi kormányzatnak Eduard Sevardnadze elnöksége idején gyakorlatilag nem volt befolyása Adzsaria életére, és szemet hunyt az események felett. A 2003-as rózsás forradalom elsöpörte Sevardnadze hatalmát, és Mihail Szakasvili, az új elnök, fellépett Grúzia integritásának helyreállításáért. Bár egy ideig a fegyveres konfliktus lehetősége is fennforgott, végül Abasidze 2004 májusában lemondott és Moszkvába menekült. Ezután helyreállították a központi hatalmat, és az autonómiát valamelyest megnyirbáló új törvényeket fogadtak el.

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Minden nehézség ellenére a szállodaipar továbbra is csábító befektetés Grúziában

A 2008-as nyár tragikus kimenetelű eseményei, az orosz-grúz háború ellenére a szállodaipar vonzó szektor maradt Tbiliszi gazdaságpolitikai tabelláján. A sokcsillagos hoteltulajdonosok, menedzserek bíznak abban, hogy sikeresen átvészelik a nehéz időszakot, miközben az alsó- és középkategóriás szállodák vezetői adócsökkentést és állami segítségnyújtást kérnek a kormányzattól. A Batumiban, Adzsaria tengerpartján fekvő 18 szobás Hotel Ritzát 2005 óta igazgató Leila Makhachadze szerint a szállásadóknak mindenképpen csökkenteniük kell az árakat, hogy továbbra is fenntartsák az érdeklődést a grúz tengerpart iránt. „A szállodaipar komoly válságperiódusát éli, így nehéz talpon maradni” – mondta telefonos interjúnk során. „A hotelek lehetőségei a Fekete-tenger adzsariai partján meglehetősen szezonálisak. Annak érdekében, hogy értékelhető bevételt könyveljenek el, a szállodákat legalább 80 százalékos kihasználtsággal kell működtetni. Sajnos 2009-ben és egy évvel korábban is mindössze félházzal számolhattunk, ezért csak minimális profitot értünk el. Több, mint 50 ezer dollárt költöttek tulajdonosai a szálloda  modernizációjára a közelmúltban. A következő két esztendő gazdasági terve szerint ennek a befektetésnek meg kéne térülnie.”

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Makhachadze lesújtó véleménnyel van a grúz adórendszerről, hiszen ebben látja a szállodaipar fejlődésének legnagyobb akadályát. A bevételeket 20 százalékos adó alá vetik, míg az ÁFA eléri a 18 százalékos szintet. 2008 nyarán Lasha Zhvania, akkori grúz turisztikai miniszter jelentős adócsökkentő csomagot jelentett be a szállodaipar megsegítésére, de a kezdeményezés azóta is tetszhalott állapotban leledzik. A gazdasági fejlesztésekért felelős minisztérium szóvivő asszonya közlése értelmében a pénzügyminisztérium továbbra is kiemelten kezeli a tervezetet, de az ország egyensúlya pillanatnyilag nem teszi lehetővé a tényleges adócsökkentést. Marina Metreveli tbiliszi parlamenti képviselő is hasonlóan vélekedik, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a túlzottan magas árak jelentős mértékben felelősek a külföldi vendégek elmaradásáért. Utóbbi hatványozottan igaz a belföldi turizmus esetében. „Egyáltalán nem meglepő, hogy a grúz pihenni vágyók a sokkal jobb infrastruktúrával rendelkező, de mégis alacsonyabb árakat kínáló török tengerpartot választják például Batumi helyett.”

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

A fővárosban, Tbilisziben, egy egyágyas szoba napi ára 40 és 280 amerikai dollár között mozog, míg business class besorolás és szolgáltatás esetében megközelítheti a 320 dolláros küszöböt is. Az általánosan elterjedt háromcsillagos hotelek szobái Batumiban és környékén a csúcsszezonban is 70 dolláros áron elérhetőek bárki számára. Mégis Törökország keleti területein hasonló színvonalú szolgáltatással már 40 dollárért csábítják az utazókat, ráadásul ebben az étkezés is benne foglaltatik. Metreveli képviselőasszony pont a belföldi turizmus támogatásában látja a grúz szállodaipar fellendülésének zálogát, mely a tengerparti térség gazdaságára is jótékony hatással lehet. „Amennyiben nem használjuk ki a kiváló adottságokkal rendelkező grúziai területek turizmusban kamatoztatható előnyeit, sosem leszünk képesek a szállodaiparunk nemzetközi szintre való emelésére.”

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

A hivatalos statisztikák szerint a 338 grúziai hotel és vendégház 2007 és 2008 között 21 százalékkal növelte bevételeit, meghaladva a 138 millió grúz larit. A mérleg másik serpenyőjét kitevő kiadási oldalon helyet foglaló költségek ellenben 147 millió larira híztak 59 százalékos növekedés mellett az előző adóévhez képest. Szintén a fenti adatok ismeretében jó képet kaphatunk a grúz szállodaipar rétegződéséről. A bevételek közel 56 százaléka a vendégéjszakák áraiból származott, 13 százalékát az éttermek és a különböző bárok tették hozzá, míg a maradékot az egyéb források és szolgáltatások jelentették. Ezzel párhuzamosan egyre többen találnak munkát és megélhetést a szállodaiparban. A legfrissebb adatok szerint az előző két évhez képest 7 százalékkal nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma, így jelenleg közel négyezer ember megélhetését garantálja. Mindezek végső soron azt a feltételezést támasztják alá, hogy a grúz szállodaipar a lassú, de biztos fejlődés útjára lépett. A csúcsot minden szempontból a 2007-es év jelentette, amikor több, mint másfélmillió turista érkezett Batumi és más fekete-tengeri város hoteljeibe, vendégházaiba. A 2008 nyarán kirobbant orosz-grúz, háborúvá szélesedő konfliktus minden korábbi fejlődést derékba tört. A szállodaigazgatók és utazásszervezők egyöntetű véleménye szerint a javarészt Szakasvili elnök provokálta katonai incidens hatására közel felére esett vissza a Tbiliszi számára oly fontos iparág termelte bevétel a 2007-es évhez képest. „A grúz tengerpart iránti érdeklődés 2008 első felében meglehetősen magas volt, sőt, 2007-hez hasonlóan kiváló szezon ígérkezett. Sajnos az augusztusi háború mindent elrontott” – állítja Ramaz Bichiashvili, a négycsillagos, Tbilisziben és a hozzá közel eső Tskneti városában jelen lévő Kopala szállodalánc marketingigazgatója. „Több, mint egy év eltelt azóta, és a szállodánk iránti nemzetközi érdeklődés még mindig nem érte el a korábbi szintet.” Sokan a változás elodázhatatlanságában, szükségszerűségében bíznak. Meglátásuk szerint pont a nehéz gazdasági helyzetet kéne kihasználni és az innováció szolgálatába állítani. A Kopala lánc menedzsmentje például a főváros vonzáskörzetében fekvő, vidékies Tsknetiben nyitott éttermet és szórakoztató központot.

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Minden, a háború okozta kiesés és presztízsveszteség ellenére, a 2007-ben megindult szállodaépítési hullám, ha kis megtorpanásokkal is, de tovább halad. 2008-ban 18 hotelt adtak át Grúzia szerte, ez 5 százalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest. Török, azeri és kazah vállalatok komoly pénzeket fektetnek be a szektorban elsősorban a Fekete-tenger partján illetve Tbilisziben és környékén. A Radisson SAS Iveria névre keresztelt újonnan átadott ötcsillagos fővárosi szállodája a cégcsoport 95 millió amerikai dollárját emésztette fel. Hasonló beruházások jellemzik a tengerparti zónát is. Itt 18 új szállodát terveznek átadni a következő esztendőkben, ezzel jelentőse növelve a térség turisztikai rangját, miközben már ma is közel 120 hotel várja az egykori szovjet Riviérára érkezőket az adzsariai plázson. A nemzetközi láncok szerint a grúz szállodaiparba történő beruházás hosszútávon megtérülő befektetés. „Bizalommal tekintünk a jövőbe, hiszen a grúziai turizmus töretlenül növekszik, és mostani fejlesztésink másfél évtizeden belül megtérülnek” – mondta George Mari, a kazah-grúz hátterű Terracotta Group (a Radisson SAS Iveria tulajdonosa) befektetési menedzsere. Hasonló álláspontra helyezkedett Nina Asatiani a SAS Iveria szálloda értékesítési és marketing igazgatója is, hozzátéve, hogy a grúz szállodaipar kilátásai több, mint biztatóak. „Pillanatnyilag minden konferenciatermünk és kisebb tájékoztatókra, meetingekre alkalmas szalonunk foglalt. Az Iveria szobafoglalásai bizalomra adnak okot.”

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I.   

Törökország vagy Adzsaria? – a grúz belföldi turizmus új kihívásai

Ahogyan egyre közeledik a nyári szezon, a Fekete-tenger grúziai partvidéke mentén található helyi utazási irodák és villatulajdonosok egyre nyugtalanabbak. Az előrejelzések szerint nem változik a sok éve tartó turisztikai trend és a grúzok többsége továbbra is Törökországban fog nyaralni, nagy fejtörést okozva ezzel a haza utazási irodáknak, akik a tavaly augusztusi grúz-orosz háború és a globális pénzügyi válság miatt egyre inkább a belföldi turizmustól függenének, ha volna. „A grúz turisták előnyben részesítik a törökországi nyaralást” – nyilatkozta Tea Csaguria az Adzsaria Tour ügyvezetője. „Ügyfeleink 60 százaléka idén Törökországot választja úti céljául.” Csaguria szerint a török szálláshelyek alacsonyabb áraik és magasabb szolgáltatási színvonaluk miatt tudnak konkurálni a grúziaiakkal.

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Az Adzsaria régió fővárosában, Batumiban egy három csillagos hotelben körülbelül 70 amerikai dollárba kerül naponta egy szoba, mely csak a reggelit tartalmazza. Ezzel szemben a szintén három csillagos Antaliban – Törökország – már 40 dollárért hasonló szoba jár, ráadásul minden étkezést magában foglalja az ár. A Batumiban található „Voyage” három csillagos szállodában a turisták alacsony száma miatt panaszkodnak. A szálloda igazgatója, Gulnaz Ghlonti becslése szerint a kereslet a felére csökkent tavalyhoz képest: „Tavaly ilyenkor már a legtöbb szobánk le volt foglalva júliusra és augusztusra, miközben idén egyetlen foglalásunk sincs.” Ghlotni igyekszik alkalmazkodni az új piaci trendhez és úgy döntött, árat csökkentenek az egyágyas szobák esetében 100-120 grúz lariról 70-80 larira. De ezek az árak már nem tartalmazzák a reggelit. „Nem tervezzük az árak további csökkentését és továbbra is bízunk benne, hogy a nyaralók többsége továbbra is itthon fogja tölteni a nyarat és nem Törökországban, ahol sokszor akadály jelentenek a nyelvi nehézségek.” De nem csupán a grúz turistáknak kellene másképp dönteniük – az örmények is elsősorban Törökországot választják. A már idézett Tea Csaguria, az Adzsara Tour ügyvezetője utalt arra, hogy tavaly 400 örmény turistát csábítottak Grúziába, de idén az örmény utazási irodákkal létesített kapcsolatok ellenére egy szobafoglalás sem érkezett, mivel az ügyfelek már korábban lekötötték magukat törökországi úti célok mellett. „A grúz hotelek vezetésének felül kell vizsgálniuk árpolitikájukat, ha grúz és más külföldi ügyfeleket szeretnének” – nyilatkozta. A grúz turisztikai és üdülési minisztérium kimutatása szerint az Adzsaria régióban 19 százalékkal csökkent a turisták száma 2008-ban, körülbelül 28 ezer főre. Utóbbi évet előzetes reményeik szerint nyereséggel zárták volna, ha nem jön közbe az augusztusi háború. A minisztérium egyébként 50 százalékos növekedést tervezett 2008-ban.

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

A külföldi vendégek száma Grúziában 23 százalékkal növekedett tavaly 2008-hoz képest, de a turisták száma 90 százalékra csökkent ezen belül. A hivatalos statisztikák szerint 2009. július 1. és augusztus 1. között 155.309 látogató lépte át Grúzia határait 129 különböző országból. Az érkezők többsége Örményországból származott, szám szerint 35.737 fő, miközben Azerbajdzsánból 34.567, Törökországból közel ugyanennyi, 34.289 fő érkezett Grúziába. A további utazók többsége Oroszországból, Ukrajnából, Görögországból, Németországból, Nagy-Britanniából, Iránból, Hollandiából és Lengyelországból jött Szakartvelóba. A turisták csökkenő számát más utazási irodák is alátámasztják. Keti Aspindzelashvili a Caucasus Travel utazási iroda ügyvezetője is arról számolt be, hogy megrendeléseik 50 százalékkal estek vissza tavalyhoz képest. „Néhány ország, mint például Hollandia vagy Japán, biztonsági megfontolásokból utazási korlátozást vezettek be Grúzia ellen.” A Caucasus Travel elsősorban az európai, észak-amerikai és japán turistákra koncentrál. Minden utazási vállalat megjegyezte, hogy a tavaly augusztusi háború súlyos pénzügyi károkat okozott, de ezek pontos mértékét nem tették közzé. A belpolitikai instabilitás és a folytatódó pénzügyi válság ellenére a grúz turisztikai és üdülési minisztérium bízik abban, hogy idén 200 ezer külföldi fizetővendég érkezik, amely ugyan még mindig jócskán elmarad a 2007-ben mért 350 ezer főtől. Reményeik szerint számos tervezett kulturális és szórakozási esemény fogja csábítani a turistákat, mint például a Batumi Jazz Fesztivál, a Nemzetközi Filmfesztivál és egyebek. Hasonlóan a hotelekhez, utazási irodákhoz és villa tulajdonosokhoz ők is optimistán tekintenek a jövőbe és azt mondják, már látszódnak a pozitív jelek.

Mi lett veled szovjet Riviéra? I. Mi lett veled szovjet Riviéra? I. 

Lika, egy kobuleti helybeli lakos, aki teljes neve elhallgatását kérte, azt állította, hogy ő már öt szobát bérbe tudott adni, így a vendégek számával elégedett, mivel tavaly hasonló időben egyetlen vendége sem volt. Lika úgy véli, hogy a jó kezdés okai közé tartozik a pénzügyi krízis és a grúz hotelek magas árai: „Azok, akik itthon szeretnének nyaralni, inkább a vendégházak mellett döntenek, mivel sokkal inkább megengedhetik maguknak, mint a szállodák árait.” Nino Gobejishvili azok közé tartozik, akik az utóbbi két év folyamán szobát béreltek Kobuletiben. Szerencsére szállások széles választéka áll rendelkezésre, így akár magánvillákban is lakhat az ember a tengerparti városkában. Egy szoba ára egy ilyen villában fejenként 5 lariba kerül júliusig, ám augusztusban ez az összeg 10-15 larira emelkedhet. Medea Janiashvili, a már említett minisztérium tervezési és fejlesztési osztályának vezetője szerint fontos, hogy egy szilárd képet tartsanak fent az országról, túllendülve ezzel a grúziai turisztikai ipar nehézségein.„Számtalan külföldi újságírót hívtunk meg, akik beszámolókat fognak írni Grúziáról. Ezen kívül rendszeresen részt veszünk külföldi turisztikai szakkiállításokon.”

(Georgian Business Week)

     

Cimkék: Batumi, Adzsaria
Országok: Grúzia
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat