OROSZVILAG.HU


1000

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2015-06-24 19:18:42  |  
Oroszvilag.hu

1000

Köszönet eddigi szerzőinknek

 1000

Az 1000. „lájkunk” a facebookon jó apropót teremt, hogy röviden összegezzük a múltat és köszönetet mondjunk szerzőinknek.

Amikor 2010-ben megindítottuk az oroszvilag.hu honlapot, nem gondoltunk arra, hogy Oroszország és a posztszovjet térség olyan sajnálatos, tragikus események miatt kerül a figyelem központjába, mint amilyeneket az elmúlt egy, másfél évben láthattunk.

Éppen akkortájt indult a honlap, amikor a nacionalista Viktor Juscsenko csúfos vereséget szenvedett az ukrán elnökválasztásokon, és magabiztos győzelemmel Viktor Janukovics lett Ukrajna elnöke. Oroszország élén akkor még Dmitrij Medvegyev állt, s a modernizáció, desztalinizáció jelszavai határozták meg az orosz közbeszédet. A nyugati-orosz kapcsolatok azzal együtt is jól alakultak, hogy 2008 augusztusában, Dmitrij Medvegyev elnöksége idején Oroszország fényes geopolitikai győzelmet aratott – Szaakasvili grúz elnök esztelen támadását visszaverve, hadseregével „békére kényszerítve” Grúziát – közvetett módon éppen a Nyugat ellen. Még Lech Kaczynski lengyel elnök 2010-es szerencsétlen repülőgépbalesete is inkább mintha közelebb hozta volna egymáshoz a nyugatiakat (lengyeleket) és oroszokat.

2011-ben, az „arab tavasz” idején egyes amerikai héják forradalmat helyeztek kilátásba Oroszországban is. A 2011-es törvényhozási választásokon váratlanul gyenge eredményt ért el az Egységes Oroszország hatalmi párt, és sokak számára meglepő módon – először 1993 ősze óta – tömeges utcai demonstrációk kezdődtek Oroszországban. A hatalom először engedményeket tett, a 2012-ben harmadik elnöki ciklusára visszatérő Vlagyimir Putyin azonban represszív intézkedések sorozatával végül „lefagyasztotta” a forrongó Oroszországot. A modernizációt és desztalinizációt hangsúlyozott konzervativizmus és egyfajta demodernizáció (a vallási fundamentalizmus bizonyos jegyei, az állam társadalom feletti kontrolljának erősítése, izolacionizmus jelei, az akadémiai tudományos struktúra felszámolása stb., stb.) követte.

2013-ban már érezhetően gyülekeztek a baljós árnyak. Folyamatosan és részletesen végigkövettük – talán egyedüliként Magyarországon – az Ukrajna kapcsán megindult, és 2013 tavaszától erősödő huzavonát. Már 2013 nyarán, még Viktor Janukovics elnöksége idején jelentősen megromlott az orosz-ukrán viszony, azt követően, hogy Oroszország (a mézesmadzag lebegtetése mellett, persze) erővel és fenyegetéssel kívánta belekényszeríteni Ukrajnát a leendő eurázsiai gazdasági-politikai társulásba. Vlagyimir Putyin több gesztusával is nyilvánvalóvá tette, hogy nem tekinti Ukrajnát egyenrangú partnernek. 2013 végén tömeges tiltakozások jelezték az ukrán társadalom Európa-pártiságát, a 2014 januárban a Rada által elfogadott, orosz mintájú represszív törvények meghonosításának kísérlete eszkalálta a válságot (mely február 18-án, meglehetősen furcsa körülmények között csapott át vérfürdőbe), Nyugat-Ukrajnában a szeparatista népi radák vették át az uralmat (az ukrajnai szeparatizmus nem keleten, hanem nyugaton indult), laktanyákat kifosztva fegyver került a tüntetők kezébe, a radikális ellenzéki fegyveresek rendőröket kezdtek mészárolni, Kijev utcáin ismeretlen kilétű mesterlövész-provokátorok egyszerre lőtték a rendőröket és a tüntetőket. Végül a Nyugat segítségével államcsínyt hajtottak végre. Az ukrán állam közben lényegében összeomlott.

Putyin Ukrajna-politikája (s az eurázsiai unió eredeti elképzelése) ezzel kudarcot vallott, miközben 2013-ban már Oroszországban is valamiféle „entrópia” jelei mutatkoztak: a gazdaság az akkor még magas olajárak ellenére folyamatosan lassult; a 2013-as őszi regionális választások pedig megmutatták (már ahol nem avatkoztak be adminisztratív eszközökkel), hogy oszlásnak indult a 2000-es években kialakított pártrendszer. Putyin népszerűsége lassan, de biztosan erodálódott, s egyre többen érezték úgy, hogy Oroszország zsákutcába került.

Az orosz etnikai többségű Krím Oroszországhoz csatolása tehát azt a célt is szolgálta (azon kívül, hogy kompenzálja az ukrajnai vereséget), hogy új pozitív impulzusokat adjon, mintegy kilendítse a holtpontról Oroszországot. S valóban, ennek következtében (legalábbis ideiglenesen) Putyin támogatottsága megemelkedett, a liberális-nacionalista ellenzék marginalizálódott, a politikai struktúra ismét konszolidálódott; az Ukrajna körüli konfliktus viszont a határok önkényes átrajzolásával új nemzetközi és jogi dimenzióba emelkedett.

Ma már Európa (a tágabb értelemben vett Nyugat) és Oroszország közvetlenül áll szemben egymással, kontinensünk biztonságát a második világháború óta nem látott mértékben ásta alá az ukrajnai válság. Mennyit változott öt év alatt a világ!

Sajnos a jövő sem sok jót ígér. A szomalizálódás jeleit felmutató Ukrajna még most sem ért földet; Oroszország fundamentális problémái a krími huszárvágás ellenére nem múltak el. Úgy tűnik, még most is, 2015 hűvös nyarán inkább befelé megyünk a válságba, és nem kifelé belőle (főleg, hogy a jelek szerint nagy erők vannak, akiknek érdekében áll a feszültség élezése).

Lesz dolgunk tehát a jövőben is, de addig is köszönetet mondunk azoknak, akik eddig szerzőként munkájukkal hozzájárultak az oroszvilag.hu tevékenységéhez.

 

 

Ackermann Sándor, Balla Mónika, Balogh Márton, Becze Dániel, Beke Gabriella, Berka Szvetlána, Bicsák László András, Boda Kitti, Bukin Oleg, Casna Melinda, Cegelnyik Natália, Csámpai László, Csedreki Dalma, Dancsecs Bea, Dobrovits Mihály, Domanovszky Dorottya, Drucker Tibor, Epellei Dóra, Farkas Ádám, Farkas E. Dorottya, Gáspár Roland, Gémesi Ferenc, Gerencsér Árpád, Gönczi Dániel, Graffits Tamás, Guba Zsuzsanna, Gyimesi Zsuzsanna, Gyóni Gábor, Györki Tamás, Hegedűs Nikoletta, Hernek Mónika, Hidász Ferenc, Horváth Kata, Ivanova Anasztaszija, Juhász Attila, Juhász Blanka, Kapcsos Bence, Kardos Miklós, Karnics Alina, Kecskeméti Gábor, Kende Tamás, Kiss Annamária, Kiss Ilona, Kiss Krisztina, Kovács Dávid Attila, Kovács Ferenc, Kozma Ágnes, Kozma Tamás, Krajczár Melinda, Krausz Tamás, Kuffler Márton, Laborczi Róbert, Lakatos Vince, Lopatto Marija, Manzák Krisztina, Márton Balázs, Mészáros Tamás, Medzibrodszky Alexandra, Mészáros Zsófia, Mezei Bálint, Molnár Brigitta, Molnár Gergely, Moszunova Olga, Nagy Péter Gergely, Nagy Szilvia, Németh Ágnes, Németh Ádám, Németh Marcell, Nun Barbara, Ogoljuk Andrej, Papp Gyula, Patai Eszter, Pázmándi Ágnes, Péter Nóra, Pósfai Orsolya, Pölhe Dóra, Sajbán Márton, Seszták Sándor, Sipos Péter, Sonkoly Tamás, Suhajda Szabolcs, Sz. Bíró Zoltán, Szabó Krisztina, Szabó Leila, Szabolcs István Gergely, Szatmári Zsuzsanna, Szerencsés Éva, Szótér Krisztina, Szoszin Rudolf, Szőnyi Judit, Szvák Gyula, Tiba Dorottya, Tikász Cseperke Orsolya, Tóth Viktória, Troján Anna, Ur Máté, Varga Éva Mária, Vértes Judit, Vincze Judit, Virág Eszter, Zelei Dávid.

 

 

 

Cimkék: Oroszország, Ukrajna, Viktor Janukovics, Putyin, oroszvilag.hu
Országok: Ukrajna Grúzia Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat