OROSZVILAG.HU


Elnökválasztás Moldovában

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2016-11-29 15:00:30  |  
Gyóni Gábor

Elnökválasztás Moldovában

Vajon mekkora mozgástere lesz a győztesnek?

A 2016. október 30-án és november 13-án rendezett elnökválasztások eredményeképpen a szocialista Igor Dodon személyében oroszbarát elnöke lett Moldovának, mely persze továbbra is parlamentáris köztársaság (bár az elnöknek joga van feloszlatni a parlamentet, és a külpolitika alakításában is jogkörökkel rendelkezik).

Moldovában 1991-ben és 1996-ban került sor közvetlen elnökválasztásra, de 2000-től a parlament hatáskörébe került az államfő megválasztása. A 2009 után politikai válságba süllyedő Moldovában azonban a parlamenti erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt nem egyszer folytatásos bohózatba fulladt az elnökválasztás. Ezért a moldovai Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy a 2000-es módosítás alkotmányellenes volt, 2016-ban a közvetlen elnökválasztás visszaállítása mellett döntött.

Húsz év után szavazhattak tehát ismét a moldovai választópolgárok közvetlenül az államfőre (1996-ban, az utolsó közvetlen választás során a Moldovát Európához közelíteni kívánó Petru Lucinschi lett az ország elnöke, akit 2001-ben a kommunista Vlagyimir Voronyin váltott).

Az október 30-án rendezett első fordulóban összesen 1 418 518 ember szavazott (ez 49 %-os részvételt jelent) a kilenc elnökjelölt valamelyikére, ám a szavazatok többségét két jelölt kapta: a szocialista, oroszbarát Igor Dodon; és a nyugatbarát (román állampolgár) Maia Sandu. Dodon már az első fordulót is elég nagy fölénnyel megnyerte (47,98 % - 680 500 szavazat, legfőbb riválisa 549 ezer szavazatot szerzett, ami a voksok 38,71 %-a volt), de mivel nem kapta meg a szavazatok legalább felét, második fordulót kellett rendezni.

Az alábbi térkép az első forduló eredményeit mutatja. Rózsaszínnel és vörössel jelöltem azokat a területeket, ahol Igor Dodon tudott győzni (vörössel azokat, ahol Dodon 50 % fölött szerzett), kékkel, ahol Sandu.

Elnökválasztás Moldovában

 

Figyelmet érdemel, hogy Dodon olyan körzetekben is győzni tudott, ahol a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon még az Európa-barát pártok (Liberális-Demokrata Párt, Demokrata Párt) diadalmaskodtak (pl. Anenii Noi, Cahul, Cantemir, Cimislia, Leova, Rezina). Dodon legjobb eredményét a hagyományosan oroszbarát Gagauziában tudta elérni (91 %).

A főváros Kisinyovban viszont meggyőző győzelmet aratott Maia Sandu (211 szavazat szemben Dodon 165 ezer voksával).

 

A második fordulónak tehát esélyesként indulhatott neki Dodon. A november 13-án rendezett második körben nagyobb volt a részvétel, és szorosabb az eredmény. A győztes Dodon lett 52,11 %-kal. Az új elnök 834 ezer szavazatot szerzett, Maia Sandu nagy hajrával 767 ezer voksot.

Földrajzilag szinte semmi nem változott az első fordulóhoz képest, bár Sandu két körzetben fordítani tudott. A nyugatbarát jelölt mellett csak Középső-Moldova, Kisinyov és környéke szavazott. Dodon számára nyugtalanító lehet, hogy számára ellenséges közegű fővárosban kell végeznie munkáját (Kisinyovban Sandu fölényes győzelmet aratott 61-39 arányban), de a vidék túlnyomó többsége őt támogatta (Gagauziában 98,89 %).

Elnökválasztás Moldovában

Bár Dodon oroszbarát retorikával tudott győzni a választásokon, az még a jövő titka, hogy a gyakorlatban miben fog megnyilvánulni politikája abban a nagyon bonyolult geopolitikai helyzetben, amiben Moldova van. A mindenféle külső és belső erők játékai várhatóan szoros gyűrűt fonnak majd az amúgy is korlátozott jogkörökkel bíró új moldovai elnök köré.  

 

Cimkék: Moldova, 1996, elnök, államfő, október 30., Igor Dodon, Sandu Maia, Kisinyov,
Országok: Moldova Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat