OROSZVILAG.HU


Örményország és Európa

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-05-21 20:10:00  |  
Kozma Tamás

Örményország és Európa

"Örményország lassan, de biztos ösvényen halad az EU felé"

 Örményország és Európa

 

 

 

A közel 20 éve lezajlott rendszerváltás Örményországban is nagyban hozzájárult a civil társadalom fejlődéséhez, teret adott új társadalmi kezdeményezéseknek, illetve lehetővé tette, hogy külföldről érkező pénzalapokból szervezzenek olyan programokat, amelyek egy nyílt, demokratikus társadalmi berendezkedés kialakulását segítik elő. A szovjet viszonyokhoz szokott társadalom átalakításának igénye olyan értékek mellett fogalmazódott meg, mint a demokratikus jogok terjesztése, a sajtószabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezen célok végrehajtására, és a civil társadalom fejlesztésére több nagyobb program is létesült, így Örményországban a 90-es évek elejétől kezdve jelen van „East East” programjával a Soros Alapítvány, mely ma az Open Society Institute koordinációs irodákat üzemelteti az egykori szocialista blokk országaiban. Mint ahogy a név is mutatja, a program célja a nyílt társadalom létrehozása, a demokratikus reformok ösztönzése, a polgárok kezdeményezőkészségének fejlesztése. Az „East East” program mellett nem feledkezhetünk meg az olyan fontos szereplőkről sem, mint például az Egyesült Államok pénzügyi alapja, a USAID. Ez a program hasonlóképpen kiterjedt irodahálózattal és forrásokkal hivatott a gazdasági fejlődést, a jólétet, konfliktusok megelőzését és a demokratikus intézmények fejlesztését támogatni.

Mint láthatjuk, az örmény civil társadalom fejlődésében tehát nagy szerepet játszanak különböző Egyesült Államokból érkező pénzalapok és programok. Mindennek két oka is van, hogy miért is támogatja az USA az örmény civil társadalmat. Az első a klasszikus wilsoni külpolitikai elveken nyugszik, melyben mozgatóelv a demokratikus államberendezkedés terjesztése. Erre kiváló lehetőséget adott a Szovjetunió felbomlása utáni időszak, nemcsak Örményországban, hanem a többi egykori tagköztársaságban is, az USA igyekezte kivenni részét a társadalmi rend demokratikussá tételében. A másik ok, melyet említhetünk, az Egyesült Államokban élő sokmilliós örmény diaszpóra lobbija, hiszen a külhonba származott örmények jelentős része fordít gondot a haza belügyeire, és hol pénzalapokkal, oktatási intézmények létrehozásával, vagy éppen lobbi-tevékenységével járul hozzá a haza fejlődéshez.

Az USA mellett az Európai Unió is egyre jelentősebb szerepvállalásról tesz szert a kaukázusi régióban, melynek egy fontos sarokköve a 2009 májusában útnak indított Keleti Partnerség program. A program - és a rá elkülönített 600 millió euró- célja a benne résztvevő hat országgal, köztük Örményországgal való kapcsolatok elmélyítése, gazdasági integrációjuk elősegítése, az energiabiztonság növelése, és a demokratikus reformok, mely megint csak nagy erővel kívánja támogatni a társadalom kezdeményező készségének fejlesztését, önszerveződő közösségek kialakulását és a civil társadalom nagyobb szerepvállalását a közügyekben.

Ma már számos NGO működik Örményországban, amelyek abban a szellemiségben alakultak, melyeket a 90-es években próbáltak lefektetni a különböző nemzetközi szervezetek, alapítványok. Így a demokratikus értékek, emberi jogok, a külföld felé nyitás igénye és az utóbbi időben az európaiság, Európához tartozás kérdése is olyan törésvonallá vált, mely mentén sok társadalmi szervezet jött létre. Európa ugyanis, mint egy új perspektíva jelent meg az örmény társadalom, különösen a fiatalság körében. Ezért vannak különböző civil kezdeményezések, melyek konkrétan az európaiság kérdésével, európai értékekkel foglalkoznak, és megfogalmazzák az Európához való tartozás igényét, vagy legalábbis az Európával való széleskörű együttműködésekért dolgoznak. Örményország a Kaukázustól délre lévő országok közül leginkább mondható oroszorientáltnak, és sajátos geopolitikai elszigeteltség jellemzi. Talán pont ezért is különlegesek azok az örmény civil szervezetek, melyek európai integrációs tematikában dolgoznak.

Az örmény civil szféra helyzetéről, az európai integrációról és a Keleti Partnerség programról az „Aréna” – Civil Társadalmi Fejlődés és Európai Integráció Kaukázusi Ifjúsági Központjának és az Európai Mozgalom Örményország egyik vezetőjével, Tigran Ghazaryannal készült a következő interjú:

 

K.T.: Honnan ered az Európai Mozgalom Örményországban való létrehozásának ötlete?

T.G.: Először is szeretnék röviden utalni arra, hogy a közelmúltban, május 9-én volt az Európa Nap és a hatvanadik évfordulója a Schuman deklarációnak. Ekkor kerültek előtérbe azok a nyugat-európai politikai elképzelések, melyek egy közösséget kívántak létrehozni, egy közös európai szellemi örökséget illetve az újabb háborúk kirobbanásának lehetőséget kívánták már csírájában elfojtani. Örményország jelenleg ezen az ösvényen halad az Európai Unió fele, lassan, de biztosan. Ez a folyamat visszafordíthatatlan. Noha ez nem egy gyors folyamat, és pláne nem egyszerű.  Sok szokáson, tradíción, és gyakorlaton változtatni kell Örményországnak ahhoz, hogy megfeleljen az európai igényeknek, és felvegye a tempót az európai integrációban érintett országokkal. Ezen a szimbolikus május 9-én, azt az álláspontunkat erősítettük meg, hogy a következő hatvan évben az EU eddigi hatvan évének tapasztalatait kívánjuk használni, legyen szó jólétről, békéről.

A függetlenséget elnyerve, Örményország a nemzetközi jog önálló, teljes jogú alanya lett. Ez tette lehetővé, hogy országunk lépéseket tehessen az európai integráció intézményei felé, és részese legyen egy olyan európai értékrendszernek, melynek részét képezi Örményország évezredes története és kultúrája is. Egy érdekesség erejéig kitérnénk arra a korra, mely az első modern örmény állam 1918-20 közötti fennállásával esett egybe. Az örmény parlamentben ekkor három női képviselő volt, míg az európai országok legtöbbjében ekkor még nem volt joguk a nőknek jelöltetni magukat. Meg vagyunk róla győződve tehát, hogy az értékeink igenis európaiak, noha hazánk mindennapi életében gyakran mégis hiányoznak ezek az értékek. Az Európai Mozgalom Örményország pont az ehhez hasonló szemléletek és értékek képviseletére lett megalapítva, hogy hozzájáruljon a társadalom, politika és gazdaság fejlődéséhez. A gazdasági és politikai szférában lévő joghézagokat, csak új, hatékony menedzsment készségek birtokában lehet felszámolni, és ez azért szükséges, mert a fenti szférák hiányosságai pont a civil társadalmon csapódnak le. 2010 év elején került megalakításra az Európai Mozgalom Örményország Armavir tartományi tanácsa, melynek személyesen én vagyok a vezetője. Az ország különböző régióiban működik tehát a szervezet, és egy központi irodája is van Jerevánban. A cél egy és ugyanaz országszerte: koordinációs feladatokat ellátni és elősegíteni olyan fejlesztő projektek létrejöttét, melyek az európai értékek promócióját és a civil szféra helyzetét hivatottak erősíteni. Személyesen azon dolgozom, hogy Armavir tartományban mobilizáljunk olyan forrásokat, melyek az európai értékeket hivatottak a helyi lakosok számára bemutatni. Véleményünk szerint így lehet felkészíteni a társadalmat arra, hogy az európai integrációs folyamatokban egységes lehessen a civil társadalom fellépése, illetve  hogy az Európai Mozgalom Örményország kereteiben támogassák az Európai Unióhoz való közeledést és csatlakozást.

K.T.: Mik az Európai Mozgalom Örményország főbb célkitűzései?

Mind az Európai Mozgalom Örményország, mind pedig annak az Armavir tartományi tanácsa civil szervezetekként lettek megalapítva. Nyitva állnak minden politikai, gazdasági és társadalmi irányzat képviselői számára. A cél az, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassuk az örmény civil társadalmat az Európai Unióhoz való közeledésben. A mozgalom célja, hogy hatást gyakoroljon politikai, társadalmi és kulturális területeken az egész ország életére, támogassa a civil társadalom fejlődését, mely olyan alapelveken nyugszik, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, béke, szabadság, barátság, és európai identitás. Emellett további cél, hogy egy információs bázist hozzon létre a mozgalom EU integráció, illetve EU-Örményország kapcsolatának viszonylatában.

K.T.: Hogy áll az örmény közvélemény az európai integrációhoz és az EU-hoz?

T.G.: Egy nemrégi kétezer fős közvélemény kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 64%-a a csatlakozásra szavazna, mindössze 11,8% lenne ellene az EU csatlakozásnak. Jereván lakosait megkérdezve 72% vallotta azt, hogy szerinte országa jövője az európai uniós keretek közt fog zajlani, szemben a Független Államok Közösségével. Ugyanakkor az ország lakosságának több mint kétharmada úgy látja, hogy 2015-ig nem lenne kész Örményország az EU csatlakozásra.

K.T.: Mit gondol a civil szféra fejlődéséről Örményországban a Szovjetunió felbomlását követően?

T.G.: A mi generációnk még pontosan tudja, hogy a posztszovjet országok lakossága nem tesz különbséget az előző rendszer tömegszervezetei és a mai modern civil szervezetek között, így mindegyikre bizalmatlanul tekint. A szovjet idők társadalmi szervezetei felülről irányítottak voltak, nem az állampolgárok egyéni kezdeményezéseinek eredményei. Az önkéntes szervezetekből hiányzott a motiváció, a tagság és a szervezetek közti kapcsolatok is erőltettek, hanyagok voltak. Ma, a demokratikusabb berendezkedés ellenére a posztszovjet térségre jellemző, hogy a társadalom szkepticizmussal tekint a különböző új társadalmi szervezetekre is.

K.T.: Ön szerint mi a civil szektor szerepe a mai Örményországban?

T.G.: A demokrácia, az emberi jogok és a jogállam azok az értékek, amelyek az Európa Tanács tagállamait összekötik. Nem optimizmus, hanem a realista politikai felfogás vezette Örményországot az Európa Tanácshoz való csatlakozáshoz, és azokhoz a változtatásokhoz, melyeket egy demokratikus átalakulásban lévő országban meg kell tenni. Noha ezek az értékek nem új keletűek, a folyamatok melyek ezek tiszteletben tartásához vezetnek se nem gyorsak, se nem egységesek. Természetesen a cél, hogy Örményországban egy toleráns, aktív és fogékony társadalom fejlődjön, ehhez az Európa Tanács tagság sokban hozzájárul.

A társadalmak egyszerre épülnek fentről lefele, és alulról felfele is. A központi szervek szándékai és tettei szükségesek, de nem elégségesek. A nyitottság, megértés, a társadalom aktív szerepvállalása előfeltételek ahhoz, hogy egy egészséges, transzparens rendszer jöjjön létre.  Más országok tapasztalatainak átvétele, az európai uniós kezdeményezések figyelése, az EU integrációs követelmények teljesítése és nyomon követése felbecsülhetetlenül értékesek mind azok számára, akik a fejlesztésekért dolgoznak, mind pedig azok számára, akik ezeknek a fejlesztéseknek a haszonélvezői. Ehhez pedig a civil szféra munkájára van szükség.

K.T.: Mit gondol az Európai Unió Keleti Partnerség Programjáról, Ön szerint Örményország mit profitálhat ebből?

T.G.: Örményország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatok 1989-kezdődtek indirekt módon, mivel akkoriban a kapcsolatokat az Európai Közösségek és a Szovjetunió közötti Kereskedelmi és Gazdasági Fejlesztési Egyezmény szabályozta. A kapcsolatok az EU és az Örmény Köztársaság között hivatalosan a Partnerségi és Együttműködési Egyezménnyel kerültek létrehozásra, mely a védelempolitika kivételével széles körben átfogja az EU-örmény kapcsolatokat. Az egyezmény 1996 áprilisában lett aláírva és 1999 júliusában lépett jogerőre, 10 éves időtartamra. A kétoldalú kapcsolatok következő lépcsője a 2004-es Európai Szomszédságpolitika (ENP) volt, mely a határok szeparatív szerepét kívánja csökkenteni a szomszédos államokkal szemben. Emellett célkitűzése, hogy stabil fejlődést és biztonságot garantáljon részes államainak. 2004 júniusában Örményország csatlakozott az ENP-hez, mely keretében az EU speciális viszonyt kezdeményez a részes államokkal, és a felek kötelezettséget vállalnak különböző reformok elősegítésére.

Az EU által javasolt Keleti Partnerség Program először 2008 májusában került bemutatásra Brüsszelben, Svédország és Lengyelország erőfeszítéseinek köszönhetően. Véleményem szerint a Keleti Partnerség magasabb szintű politikai és gazdasági együttműködést tűz ki célul. A kezdeményezés egy reális segítségnyújtás az EU részéről mely demokratikus reformokat, a piacgazdasági kapcsolatokat támogatja illetve a keleti államok politikai és gazdasági stabilitását szorgalmazza. Éppen ezért fontos, hogy a Keleti Partnerség négy fő platform létrehozását tűzte ki célul; így a demokrácia, hatékony menedzsment és stabilitás, gazdasági integráció és EU politikákhoz való alkalmazkodás és végül az energiabiztonság és kommunikáció.

Biztos vagyok benne, hogy ezek a platformok segíteni fognak a partnerországoknak. Örményország keresi a lehetőségeket az EU-val való kapcsolatok erősítésére, és a Keleti Partnerség plusz együttműködési területek biztosít Örményországnak, mind politikai, gazdasági és kulturális területeken is. Reflektálva az Európai Unió azon szándékára, miszerint növelni kívánja a partnerországokkal, - jelen esetben Örményországgal - való együttműködések számát, úgy vélem ez annak a következménye, hogy az elmúlt 10 évben Örményország kifejezte elhatározását egy EU-örmény társulási szerződés létrehozása felől és egy szabadkereskedelmi együttműködésről is. Nem szabad emellett megfeledkeznünk a vízum ügyekről sem, melyben szintén előremutatóak a jelek. Az Európai Tanács Általános Ügyek Tanácsának május 10-i ülésén döntés született a három kaukázusi ország EU-val való együttműködésének jövőjéről, mely szintén bíztató jel Jereván számára.

K.T.: Végül egy utolsó kérdés: Ön szerint Oroszország hogyan értékeli a Keleti Partnerség Programot?

T.G.: Oroszország hozzáállása? Ez nagyon érdekes és jellemző. Rögtön a Keleti Partnerség bemutatása után, Oroszország annak a vádjával élt, hogy az EU ezen programjával kívánja terjeszteni befolyási övezetét annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az energiahordozókhoz. Emlékszem március 21-én egy brüsszeli fórumon az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov így nyilvánult meg: „Minket gyanúsítanak azzal, hogy befolyási szféráink vannak. Akkor a Keleti Partnerség micsoda, ha nem az EU befolyási szféráinak kibővítési kísérlete?”

Kicsi és fejlődő országokat könnyű manipulálni a nagy és fejlett, érdekeiket terjesztő nagyobb országoknak vagy közösségeknek. Örményország maga is nehezen tudta definiálni külpolitikai programját. Örményország függetlensége óta szorosan együttműködik Oroszországgal, különösen védelempolitikai és energiaügyekben. Az örmény külpolitikában hasonlóképpen fontos partner Irán. Ugyanakkor Örményország törekszik Európával és az Egyesült Államokkal is szorosan együttműködni. Az örmény kormány többször is kijelentette, hogy nem fog NATO tagságra pályázni, noha azzal szorosan együttműködik. A Vardan Oskanyan külügyminiszterhez köthető örmény külpolitika a komplementaritáson alapult, melyben megoszlanak az Oroszországhoz és a nyugati partnerekhez kötődő szálak. Ez adja az elmúlt tíz év sajátos örmény külpolitikáját.

Egy utolsó gondolatként szeretném megosztani Önökkel, hogy véleményem szerint a külpolitikai tapasztalatokból kiindulva, erős politikai akarat fog azon dolgozni, hogy a történelmi örökségünket megőrizve egyszer az EU teljes jogú tagjai legyünk.

 

 

Cimkék:
Országok: Örményország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat