OROSZVILAG.HU


A sztereotípiák már a spájzban vannak!

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-06-21 19:54:26  |  
Maria Lopatto

A sztereotípiák már a spájzban vannak!

A magyarok Oroszország-képe

A sztereotípiák már a spájzban vannak!

„Hideg”, „vodka”, „szocializmus”, „usanka” – gyakran tűnhet ilyennek Oroszország magyar szemmel. Kérdőívem eredményei szerint, a magyar fiatalok körülbelül egyharmada (31,6%) a hidegre, fele (50%) a vodkára és kétharmada (61,6%) a szocializmusra asszociál Oroszország hallatán. Ezen kívül népszerűek még az olyan asszociációk, mint „Putyin” (41,6%), a „gáz” (53,3%), valamint a „nagyhatalmiság” (71,6%). De vegyünk mindent sorjában.

Manapság Magyarországon elterjedtek az aktualitásukat vesztett, „régi”, de a médiában gyakran felbukkanó és így a nemzeti öntudatban rögzült előítéletek. Ezeken kívül léteznek „új” sztereotípiák is, amelyek az elmúlt években jelentek meg. 

Gábor (23) számára a „régi”, legelterjedtebb előítéletek az ismerősek. Kérdéssorom alapján Oroszországot a következőképpen jellemzi: „Nagy, hideg, messze van”. A „mi jut eszedbe, ha azt hallod: Oroszország?” kérdésre a következő válaszokat kapjuk:

-         Szibéria - harsogják együtt a 24 éves fiatalember és a 18 éves lány.

-         A szibériai hideg - válaszolja egy 49 éves nő.

Az „orosz ember” szókapcsolat a meleg ruha („meleg fejfedő”, „usanka”, „nagyon meleg télikabát”), és a zord idő („mínusz 100 fok”, „hóesés”) asszociációit hívja elő, amelyet az orosz ember „jól bír”, és „nem fázik”. A hideg Oroszországról szóló sztereotípiákat napjaink – sematikus gondolkodású - újságírói előszeretettel melengetik. A hírből szenzációt, az Oroszországban átlagosnak számító hidegekből „elviselhetetlen negyvenfokos fagyokat” faragnak.

Mint ismeretes, az orosz emberről gyakran asszociálnak a vodkára is. Az iszogató orosz képe stabilan él a nemzeti tudatban: a megkérdezettek 50% a vodkáról egyértelműen orosz emberre asszociált. Mindemellett nem szükséges kiemelni, hogy az oroszok nem tartoznak a legtöbbet ivó nemzetek közé. Ennek ellenére ez a sztereotípia nagyon erősen jelen van a magyar nemzeti tudatban.

Érdekes módon, a magyar kollektív emlékezetben a szocializmus és Oroszország fogalma olyan stabilan összefonódott, hogy még napjaink fiataljainak köreiben is – a megkérdezettek több mint 60%-a – Oroszországról a szocialista múltra, a kommunizmusra, valamint Leninre és Sztálinra asszociál (62%). A válaszadók 10%-a gyári munkásnak, zömök testfelépítésű „elvtársnak” vagy „muzsiknak” gondolja az orosz embert. A 24 éves Dávid és a vele egyidős Györgyi is munkásként képzeli el az orosz embert, míg az „orosz gazdaság” hallatán gyárak jutnak az eszükbe. A 18 éves Soma számára az orosz ember „egy jó munkás”, a 23 éves Szacsa meg egyből egy „hatalmas bronz munkásszobrot” lát maga előtt. Még azok is, akikben tudatosult, hogy Oroszország már nem szocialista állam, biztosak abban, hogy az orosz ember „sokat dolgozik”. Így terjednek a sztereotípiák.

Sajnos, a szocializmus sztereotípiájához szilárdan kapcsolódik a russzofóbia is. „A volt „keleti blokk” országaiban - érvel a Comenius Egyetem Orosz nyelv és irodalom szak tanszékvezetője Lubor Matejko - az oroszokat a mai napig a következő logika alapján szemlélik: orosz egyenlő bolsevik, bolsevik egyenlő ellenség, tehát orosz egyenlő ellenség. Ez a fajta Oroszország-kép a kelet-európai népek a XX. század során szerzett rossz tapasztalatával függ össze, és az orosz nép a sztálini rezsimmel való azonosításán alapul. Mindemellett meglehetősen fiatalnak számít a meglévő russzofil tradícióval szemben.”[1]

A 25 éves György arra a kérdésre, hogy „Milyenek szerinted az orosz-magyar kapcsolatok?” a következő módon válaszol:  „A kommunista blokk legvidámabb barakkja és az "az idősebb testvér" között szerintem jó …” Egy másik, 19 éves, magyar válaszadó, arra a kérdésre, hogy „Szerinted mennyire fontos Oroszország szerepe a mai világrendben?” aggodalmát fejezi ki, hogy Oroszország „fenyegeti a világot”, amihez másvalaki hozzáteszi: „lehet tőle félni”. Az ellenség és az „idősebb testvér” képe is jelen van ma Magyarországon. A kérdéskör aktualitására mutatott rá a magyarországi Ruszisztikai Központ által a tavalyi év november 12-én rendezett „Kell-e félnünk Oroszországtól” című konferencia. Annak ellenére, hogy a konferencián résztvevő volt oroszországi magyar nagykövetek egyöntetűen azt válaszolták a kérdésre, hogy „nem, nem kell”, a konferencia puszta létével mégis alátámasztotta a kérdéskör létjogosultságát.

A kérdőívünk eredményei alapján az Oroszországgal kapcsolatos „új” sztereotípiák közé sorolható a következők:

Putyin-Medvegyev tandem az előbbi vezetésével (a magyar megkérdezettek 41,6%-a az orosz politikát a „tandemmel” asszociálja);

gáz (53,3% számára ezzel a szóval kapcsolódik ma össze Oroszország);

veszélyes, de fontos játékos a világpolitikában (ezzel a jellemzővel ajándékozta meg hazánkat a megkérdezett magyarok 71,6%-a ) ;

Leggyakrabban azok válnak a közbeszéd, valamint a sajtó elemzéseinek tárgyává, akik nevéhez a legtöbb botrány kötődik.  Ilyen módon a magyarok több mint 40%-a számára Oroszország egyet jelent Putyinnal és csapatával. A magyarok többsége csak azokból az információfoszlányokból értesül, amelyekkel napi szinten találkozik. A 24 éves Dávid és a kortársa Györgyi az orosz politikáról „Putyinra és a társaira” asszociálnak. A 20 éves Zoltán szerint „Putyin a király!”, egy 53 éves magyar nő szerint pedig az orosz politika nem más, mint „Putyin és Medvegyev szembenállása”.

A magyar újságírók, leggyakrabban „gázvitaként” emlegetik – a 2008-2009-es évben – az orosz gáz Európába való szállításában felmerülő nehézségeket. „Az Európai Unió problémája abból adódik, hogy képtelen helyzetén változtatva, függetleníteni magát az orosz gázimporttól”,- konstatálja Kecskeméti Gábor, egy fiatal magyar ruszista[2]. A válaszadók többsége szerint az orosz gazdaság nem más, mint a „Gazprom és a gáz uralom”, a „gázexport” és a „gázvita”.

A „gáz” sztereotípiája elősegíti az „idősebb testvér” kép újjáéledését. Ennek eredménye a kutatásomban is megfigyelhető: a fiatalok szerint „Magyarország az EU és Oroszország közé próbálja pozícionálni magát”, és Oroszország „egyike azoknak a nagyhatalmaknak, amelyekkel számolni kell” azért, mert „nagy hatással van Kelet-Európára”, sőt „fenyegetést is jelenthet a világ számára”.

Így, a 19 éves Andrea Oroszország szerepéről a világban a következő képen elmélkedik: „régi erőteljes politikai rendszer után ez az ország ismét kezd újra egyre nagyobb szerephez jutni”. A megkérdezettek több mint kétharmada tekinti Oroszországot nagyhatalomnak. Így nem meglepő, hogy egy 27 éves válaszadó országunkról „a hegemóniára, nagyhatalmiságra, valamint hatalmi ambíciókra” asszociál. Szerinte Oroszország „a természeti kincsei okán egyre fontosabb helyet foglal el a világban”.

Sajnos, a média hajlamos gyakran sötét árnyalatot is kölcsönözni Oroszország arculatának. Ennek ellenére én nagyon örülök annak, hogy akadnak ma Magyarországon olyan elhivatott emberek, akik országom igazi és sokoldalú képét igyekeznek igazolni!



[1] Lubor Matejko jelentéséből „Oroszország – Közép-Kelet-Európából nézve” konferencián, 2009. December 21.

[2] Kecskeméti G. Az oroszok tényleg a „spájzban” vannak? Az Oroszország-kép változása és a ruszofóbia a magyarországi politikai sajtóban 1990 és 2002 között. – Bp., 2007.

 

Cimkék:
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat