OROSZVILAG.HU


Dagesztán - robbanás előtt? 

Címlap » Elemzések, interjúk
  |  2010-07-31 08:23:04  |  
Gyóni Gábor

Dagesztán - robbanás előtt? 

Súlyos társadalmi feszültségek az orosz Észak-Kaukázusban

 Dagesztán - robbanás előtt? 

 

Több mint két éve jelent meg az International Crisis Group nemzetközi konfliktuskutató elemző csoport tanulmánya az oroszországi Észak-Kaukázus helyzetéről, ezen belül a dagesztáni állapotokról. Ennek rövid kivonatát itt most újra közöljük, tekintve, hogy az elemzésben foglaltak jelentős része sajnos még ma is aktuális.

 

I. Bevezetés

 

A muzulmán többségű Dagesztán az Orosz Föderáció egyik legrobbanásveszélyesebb tartománya. Az elmúlt években százas nagyságrendben haltak itt meg rendőrök, közalkalmazottak, politikusok, miniszterek, újságírók. A Shariat Jamaat militáns iszlám szervezet vállalta a felelősséget az erőszakos cselekményekért az esetek többségében. A hatóságok válaszlépésként foganatosított rendteremtési kísérletei esetenként azonban még erőszakosabbak voltak, mint az iszlám szélsőségeseké, és az erőszak eszkalálódásához vezettek.

Dagesztán és a szomszédos, lázadásairól hírhedt Csecsenföld között sok történelmi párhuzam figyelhető meg, a 19. században Samil oroszellenes harca Dagesztánra is Csecsenföldre kiterjedt. A ’90-as években is létezett kapcsolat a csecsenföldi és a dagesztáni muzulmán szélsőséges szervezetek között, ami legnyilvánvalóbb módon a csecsen terroristák 1999-es dagesztáni betörésekor jelentkezett, ám a dagesztáni „vahhabitizmus” inkább teológiai, semmint etnikai jellegű volt. Ez a támadás indította el 1999-ben Moszkva antiterrorista operációját (vagy: második csecsen háborút). Dagesztán azonban nem második Csecsenföld: előbbi etnikailag rendkívül heterogén, szemben Csecsenfölddel.

A dagesztáni fiatalok körében erős a Shariat Jamaat támogatottsága, aminek egyik fő oka a hatalmas munkanélküliség, a mindent elborító korrupció, nepotizmus. A jelenlegi dagesztáni erőszak főként vallási indíttatású, ám nem jelentéktelen az etnikai faktor sem a néprajzilag rendkívül tarka tartományban.

 

II. Törékeny interetnikus egyensúly

 

Dagesztán etnikailag sokszínű tartomány. Többségében muzulmánok lakják, ám ezek nyelvileg nem egységesek. Dagesztán kaukázusi nyelvű lakói az avarok, darginok, lezginek, lakok; a török nyelvcsaládhoz tartoznak a nogájok és kumikok; a tatok iráni nyelvet beszélnek; és persze a szláv oroszok is a köztársaság népességéhez tartoznak. Dagesztán legnagyobb népe az avar, akik a köztársaság lakosságának 29 %-át teszik ki. Utánuk jönnek a darginok (17 %), a kumikok (14 %), a lezginek (13 %). Ezek közül korábban egyik nép sem rendelkezett önálló államisággal.

A szovjet időkben az avarok – mint Dagesztán legnagyobb népe – foglalták el a legjobb pozíciókat, a Dagesztáni Kommunista Párt főtitkárai hagyományosan avarok voltak, a legjobb pozíciókat, hivatalokat avarokkal töltötték be. A kommunista rendszer összeomlása és a Párt hatalmi monopólimának elvesztése után előbukkantak a régi törésvonalak, a ’90-es évektől kezdve fellángoltak az etnikai villongások Dagesztánban a csecsenek és lakok, kumikok és avarok, kumikok és lakok, azeriek és lezginek, avarok és csecsenek, kumikok és darginok között.

Az etnikai faktor megjelent a pártpolitizálásban is. Az Egységes Oroszországnak helyi szervezetének főként avar és dargin tagjai vannak, ilyetén módon a párt az avarok és darginok „érdekképviseleteként” működik Dagesztánban (a 2007-es választási kampány idején Mahacskalában például csak az Egységes Oroszország plakátjai voltak láthatók). Ehhez hasonlóan az „Oroszország Patriótái” nevű párt a „lezgineké”, mivel e párt dagesztáni vezetője lezgin.

A hatalmi párt rendszeresen alkalmazott erőszakot az ellenzéki pártok képviselőivel szemben Dagesztánban. Az „Oroszország Patriótái” párt vezetőjét megverték, a Jobboldali Erők Szövetsége politikusának autóját felgyújtották. Urkarah-Kubachi településen egymást lőtték az Egységes Oroszország és a Jobboldali Erők Szövetsége támogatói. E konfliktusoknak oka nem a pártpolitikai megosztottság, hanem inkább arról van szó: a régi törésvonalak öltik magukra a pártpolitikai harc maskaráját.

 

III. Az iszlám Dagesztánban és a csecsen kapcsolatok

 

A dagesztáni politikai elit hagyományosan lojális Moszkvához, ami a csecsenek esetében nem mindig mondható el. 1999-ben, Moszkva antiterrorista háborúja idején Dagesztánban a politikai elit „antivahhabista” törvényt fogadott el, ami lehetővé tette a szélsőségesnek mondott muzulmán fiatalok elleni repressziókat. Az állami politika szintjére emelkedett a „vahhabiták elleni vadászat.” Ez a törvény és ezen intézkedések tovább mélyítették a szakadékot a korrupt, nepotista elit és a munkanélküliséggel küszködő, nehéz helyzetű fiatalság között, amelynek tagjai ezt követően még inkább csatlakoztak a radikális muzumán mozgalmakhoz.

Dagesztán Oroszország leginkább iszlamizált szubjektuma. Dagesztánban 1766 mecset (2005) található. Évente mintegy 15 000 dagesztáni vesz részt a mekkai zarándoklaton.

 

IV. Erőszak az állam képviselői ellen

 

Az újságírók, politikusok, rendőrök, köztisztviselők elleni erőszakot legtöbbször a Shariat Jamaat követi el, a jelenség mögött azonban súlyos társadalmi problémák állnak. Dagesztán az Orosz Föderáció egyik legszegényebb köztársasága, viszont a korrupció mindent ellep. A központi költségvetésből érkező összegeknek lába kél, a pozíciókat ismeretség alapján osztogatják, az „üzleti élet” néhány klán kezében összpontosul. Számos példa van arra, hogy a politikai elit tagjai olyan üzleti tevékenységbe kezdenek, amely valamilyen módon az állami források megcsapolását jelenti. Az egész dagesztáni gazdasági és politikai élet mintegy 200 család kezén összpontosul.

Nem véletlen, hogy a fiatalság ezt látva a radikális politikai mozgalmak felé fordul.

Moszkva reakciója pedig egyelőre nagyjából kimerül abban, hogy büntető akciókat indítanak a „vahhabiták” ellen, ami csak tovább növeli az erőszakra való hajlandóságot. A Kreml nyilvánvalóan nem kívánja kockáztatni a helyi világi politikai elit hozzá fűződő lojalitását. Viszont ha nem lesz változás, könnyen lehet, hogy Dagesztánban robbanás lesz.

 

(Russian’s Dagestan: Conflict Causes. Europe Report № 192)

 

 

Cimkék: Dagesztán
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat