OROSZVILAG.HU


Megjegyzések a "finnugor nacionalizmusról" 

Címlap » Hírek » Finnugor hírek
  |  2010-08-16 11:33:13  |  
Gyóni Gábor

Megjegyzések a "finnugor nacionalizmusról" 

Egy most megjelent könyv vitára ingerlő gondolatai

 Megjegyzések a "finnugor nacionalizmusról" 

Jurij Sabajev történész, néprajzkutató az Orosz Tudományos Akadémia Komi Tudományos Központjának munkatársa A. M. Csarinával a „finnugor nacionalizmusról” írt könyvet, amely nemrég jelent meg Szentpéterváron (Finno-ugorszkij nacionalizm i grazsdanszkaja konszoligyacia v Rosszii. Etnopolityicseszkij analiz). A szerző a finugor.ru portálnak adott interjúban beszélt kutatási témájáról.

 

A „finnugor nacionalizmusról” szóló könyv főként az oroszországi finnugor nemzeti mozgalmak aktivistáinak tanulmányozására épült, de foglalkozott a külföldi, az oroszországi finnugor népeket illető megnyilvánulásokkal is (beleértve azon külföldi politikusok tevékenységét, akik a „finnugor nacionalizmust” igyekszenek szítani Oroszországban).

Sabajev vitába száll azokkal, akik a finnugor népek „kihalását” vetítik előre, s azokkal, akik a finnugor népek „nemzeti nihilizmusáról” beszélnek. A finnugor népekről folytatott diskurzus egyre inkább ideológiai színt ölt, véli a kutató, és még akkor is átpolitizált, amikor elvben csak kulturális tevékenységről van szó.

Sabajev szerint az etnikai nacionalizmus a finnugor népek között csak az 1990-es években jelent meg (noha korábban is léteztek finnugor nemzeti társaságok, például a Fehér-tenger-i Karélok Szövetsége, amely a 20. század elején alakult, viszont Finnországban tevékenykedett és főleg finnekből állt). A finnugor nacionalizmus hívei az etnikai nacionalizmus szellemében a népet egyfajta kollektív testként képzelik el, meghatározott ideológiával és szabályrendszerrel, s aki nem alkalmazkodik ezekhez, azt deviánsnak, vagy éppen „nihilistának” tekintik.

Sabajev élesen elítéli a kollektív jogok rendszerét, szerinte ez „politikai mítosz”, s aki a népek kollektív jogait hangsúlyozza, az egy platformra kerül Joszif Sztálinnak, aki egész népeket deportált a kollektív felelősség jegyében. A kutató szerint az etnikai önrendelkezést hangsúlyozó finnugor nacionalizmus, amely külön gazdasági, kulturális, politikai jogokat követel, s „őslakos” ill. „jövevény” népekre osztja egy terület lakóit, a „vér és föld” logikáján alapszik és „kulturális rasszizmusnak” tekinthető.

Külföldi politikai erők is hozzájárulnak az oroszországi finnugor nacionalizmus terjesztéséhez – jelentette ki a kutató. Példa erre az EBESZ észt koordinálás mellett készített jelentése a finnugor kisebbségek helyzetéről, amely teljes egészében etnonacionalista szellemben született, olykor a tényeket is meghamisítva. Ráaádásul, ha a finnugor kisebbségek helyzetéről beszélünk, akkor ide kell sorolni az erdélyi és szlovákiai magyarságot, az Észtországban élő szetukat, a norvégiai kveneket. Ezzel viszont nem foglalkoztak, ami arra utal, az igazi szándék a téma átpolitizálása volt, s hogy ellentéteket generáljanak az oroszországi nemzetiségek között.

Másfelől viszont, s a kutatás erre is rávilágít, az oroszországi finnugorok többsége lojális Oroszországhoz és nem táplál szeparatista érzelmeket.

Sabajev az interjúban azt is elmondta, a közeljövőben terveik között szerepel egy „etnopolitikai útmutató” kiadása is „Uráli népek” címmel.

 

 

Cimkék: Jurij Sabajev, "finnugor nacionalizmus"
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat