OROSZVILAG.HU


Karélok Oroszországban 

Címlap » Hírek » Finnugor hírek
  |  2011-06-19 11:43:53  |  
Gyóni Gábor

Karélok Oroszországban 

A karjalai és tveri karélok számának alakulása 

 Karélok Oroszországban 

 

Karélok többségében az Oroszországi Föderáció Finnországgal szomszédos északnyugati végvidékén, a Karéliai Köztársaságban élnek (egy részük viszont Tver megye területén).

A karélok nyelvrokonaink, nyelvük az uráli nyelvcsalád balti-finn ágába tartozik. A karél nyelv legközelebb a finnhez áll, a finnek és karélok között viszont jelentős eltérés, hogy a finnek evangélikusok, a karélok pravoszlávok.

Maguk a  karjalaiak is  több szubetnoszra tagozódnak, a három legnagyobb ezek közül a livvik, ludok és a tveri karélok csoportjai.

A karélok őslakói a mai Novgorod (ismert, hogy karélok laktak a középkori Novgorodban is), Leningrád megyék területének és Karéliának.

A karélok keresztény (pravoszláv) hitre térítése már a középkorban megkezdődött. A karél területek egy része 1617-ben Svédország kezére került, ekkor a pravoszláv karélok egy része délre vándorolt: ők a ma Tver megyében élő karélok ősei.

A Karéliai Köztársaságot 1923-ban hozták létre Szovjet-Oroszországban, a ’20-as években megteremtették az önálló karél írásbeliséget (1938-ig latin ábécével, majd kirillicával). 1937-ben, miközben a karél nyelv további fejlesztését tartották szükségesnek, a finn nyelv ellen indítottak hajszát. 1940-ben viszont egy hirtelen fordulattal a finn irodalmi nyelvet tették meg Karélia hivatalos nyelvének, megalapítva a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely a Szovjetunió tagköztársaságaként állt fenn egészen 1956-ig.

A szovjet korszak kimondottan kedvezőtlen változásokat hozott a karélok életében: a karél másodrangú nyelvvé való tétele, a második világháború megpróbáltatásai (a karélok részleges deportációja), az iparosítás nyomán történő betelepítések, az egyoldalú iparfejlesztés (a karéliai erdők kizsákmányolása), ahhoz vezetett, hogy megtört a karél nép fejlődése. Ma a karélok fele annyian sincsenek, mint a 20. század elején, s az anyanyelvi adatokat tekintve még rosszabb a helyzet.

 

 

Nemzetiség

Anyanyelv

1897

-

208 101

1926

248 030

236 294

1937

231 464

-

1959

164 050

118  040

1970

141 148

90 158

1979

133 182

75 270

1989

124 921

60 696

2002

93 344

52 880

 

 

Karélia nemzetiségi képének változása: A Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot 1923-ban hozták létre, kialakítása részben az Olonyecki Kormányzóság, részben az Arhangelszki Kormányzóság területéből történt. Közvetlen elődje, az 1920-ban alapított vörös Karél Munkakommuna volt.

Már 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején Karélia orosz többségű volt, az akkor 269 ezer lakosú Karéliában 100 ezer karél élt (37 %).

A karélok és oroszok mellett említésre méltó volt ekkor a szintén finnugor vepszék aránya is.

 

Karéliai ASZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

153 967

57 %

karél

100 781

37,4 %

vepsze

8 587

3,1 %

egyéb

6 001

2,2 %

összesen

269 336

100 %

 

Karéliát 1940-ben a Szovjetunió önálló tagköztársaságává léptették elő Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság néven (1956-ban „fokozták le” ismét autonóm köztársasággá). A második világháború hatalmas pusztításokat okozott Karéliában.

Ennek is következtében csökkenésnek indult a karélok száma (illetve egy részüket már 1937-ben finnként vették számba), úgy, hogy 1959-ben Karélia finnugor népessége már a 20 %-ot sem érte el.

Ezzel szemben jelentősen megnőtt a keleti szláv népesség száma és aránya.

 

Karél SZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

karél

85 473

13,1 %

orosz

412 773

63,3 %

belorusz

71 900

11 %

finn

27 829

4,2 %

ukrán

23 339

3,6 %

tatár

8 459

1,3 %

egyéb

21 573

3,3 %

összesen

651 346

100 %

 

A szovjet korszak további évtizedeiben folytatódott Karélia finnugor népességének csökkenése. A karélok száma tovább apadt, arányuk 10 %-ra süllyedt.

A karéliai finnek is fogyatkozásnak indultak. Eközben az oroszok száma és aránya tovább nőtt, megközelítve a 75 %-ot.

 

Karél SZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

karél

78 928

10 %

orosz

581 571

73,6 %

belarusz

55 530

7 %

ukrán

28 242

3,6 %

finn

18 420

2,3 %

egyéb

27 459

3,5 %

összesen

790 150

100 %

 

 A ’90-es években jelentősen csökkent Karjala lakossága, több mint 70 ezer emberrel.

 Bár az oroszok száma is csökkent, arányuk mégis növekedett ebben az időszakban, 76,6 %-ra.

 A karélok is tovább fogyatkoztak, arányuk 10 % alá süllyedt.

 Lényegében az összes nép aránya csökkent, kivéve az oroszokét. A finnugor népek aránya Karélián belül ma alig  haladja meg a 10 %-ot.

 Problémát jelent, hogy Karéliában csak az oroszt tekintik hivatalos nyelvnek (az alkotmány 11. cikkelye szerint).

 

Karéliai Köztársaság, 2002

Nemzetiségűek száma

Aránya

belarusz

37 681

5,2 %

karél

65 651

9,1 %

orosz

548 941

76,6 %

ukrán

19 248

2,7 %

finn

14 156

2 %

egyéb

30 604

4,2 %

összesen

716 281

100 %

 

 

A tveri karélok: Tver környéke az oroszság hagyományos településterületének számít, ám a terület etnikai képét színesítik azok a finnugor nyelvű pravoszláv karélok, akik a 17. században telepedtek le Tver környékén, az evangélikus svédek elől menekülve.

1897-ben, az első orosz népszámlálás idején 1,769 millió fő volt Tver Kormányzóság lakossága. A kormányzóság etnikailag homogén orosz volt, de ekkor még 117 ezer karél lakott Tver megyében (tehát többen, mint jelenleg a karélok összlétszáma), a kormányzóság lakosságának 6,7 %-át adva.

 

Tver Kormányzóság, 1897

Anyanyelvűek száma

Aránya

orosz

1 642 506

92,8 %

karél

117 679

6,7 %

összesen

1 769 135

100 %

 

Az 1926-os szovjet népszámlálás szerint Tver Kormányzóság lakossága 2 millió fölé emelkedett. Főként az oroszok száma nőtt, de ekkor még a karélok is gyarapodtak, igaz, arányuk némileg csökkent. Ekkor még nem volt nagy különbség az etnikai és az anyanyelvi mutatók közt.

 

Tver Kormányzóság, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

2 097 123

93,5 %

karél

134 334

6 %

összesen

2 241 995

100 %


A sztálinizmus idején Tver megyét a szovjet államfőről Kalinyin megyének nevezték el (ez az elnevezés egészen 1989-ig megmaradt). Ez az időszak a tveri karélok számára igazi tragédiának bizonyult: létszámuk kevesebb mint a felére esett vissza, 60 ezer fő alá, ráadásul a tveri karélok nyelvi asszimilációja is nagy lendületet vett: 1959-ben már 30 %-uk orosz anyanyelvű volt.

 

Kalinyin megye, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

1 706 405

94,4 %

karél

59 120

3,2 %

egyéb

41 202

2,4 %

összesen

1 806 787

100 %

 

A Szovjetunió további évtizedeiben csak tovább romlott a tveri karélok helyzete. 1989-ig ismét „megfeleződtek”, 23 ezer főre, s arányuk 1 %-ra csökkent. 1989-re már az ukránok is többen voltak Tver megyében, mint a karélok.

 

Tver megye, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

1 555 050

93,5 %

ukrán

28 941

1,7 %

karél

23 169

1,4 %

egyéb

55 962

3,4 %

összesen

1 663 122

100 %

 

A ’90-es évek sajnos nem hoztak javulást a tveri karélok életében. Számuk még tovább fogyatkozott, s a 2002-es népszámlálás szerint már éppen csak elérik az 1 %-ot. Igaz, a megye lakosságának egésze csökkent, beleértve az oroszokat is. Úgy tűnik, a tveri karélok számára végzetesnek bizonyult a 20. század. A tveri karélok – bár van kulturális autonómiájuk – félő, 400 év alatt teljesen eltűnnek.

 

Tver megye, 2002

Nemzetiségűek száma

Etnikum aránya

karél

14 633

1 %

orosz

1 361 006

92,5%

ukrán

22 563

1,5 %

egyéb

73 253

5 %

összesen

1 471 455

100 %

 

Cimkék: karélok, karjalaiak, Karélia, Karjala, tveri karélok, Tver
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat