OROSZVILAG.HU


Uráli rokonaink üzenete

Címlap » Hírek » Finnugor hírek
  |  2012-09-08 16:26:33  |  
Gyóni Gábor

Uráli rokonaink üzenete

Nyelv és identitás kérdései

 Uráli rokonaink üzenete

 

A Finnugor Népek VI. Világkongresszusán minden jelenlévő uráli (finnugor és szamojéd) nép képviselője lehetőséget kapott arra, hogy rövid felszólalásban ismertesse népének helyzetét, problémáit, jövőbeli perspektiváit. A kongresszusok történetében most először minden uráli nép képviselője a saját nyelvén szólalt fel.

 

A vótok képviselője elmondta, mára csak 64 vót nemzetiségű személy maradt Oroszországban Luzsica az egyetlen település, ahol vótok kompakt módon élnek. A kis létszám ellenére a vótok aktív kulturális tevékenységet folytatnak. Életerejüket és küzdeni akarásukat jelzi, hogy a vót kultúra múzeumát, ami már kétszer is leégett, harmadszorra is felépítik.

A vepszék szószólója azt hangoztatta, a vepszék részt vettek az óorosz állam megalapításában. Az orosz állam mindig is soknemzetiségű volt. A vepszéket is érinti a demográfiai válság, a hatalom nem fordít elég figyelmet a vidék, a falusi élet problémáira. Az iskolák bezárnak, csak öregek maradnak a falvakban.

Az udmurtok nevében az Udmurt Kenes képviselője beszélt. Noha az asszimiláció az udmurtok számára is problémát jelent, az elmúlt években az udmurtok önszerveződése is megindult, internetes portálok, a média révén. A Buranovszkije babuski nép együttes indulása és sikere az Eurovíziós dalfesztiválon az udmurtok ügye szempontjából is jelentős esemény volt.

A tveri karélok szószólója szintén a demográfiai problémákról beszélt. Az urbanizáció, a vegyes házasságok, az oroszországi falvak leépülése a tveri karélokat is nehéz helyzetbe hozza. Több figyelem kellene az állam részéről.

A szetuk képviselője a szetu önazonosság megőrzését hangsúlyozta. Vannak kedvező tendenciák: szetu könyveket, lapokat adtak ki, és jól működő farmergazdaságok létesültek falvakban.

A lappok felszólalója elmondta, a lappok négy országban élnek, s mintegy 70-100 ezer ember beszéli a számi nyelvet. Kb. 40 ezren vannak Norvégiában, 20 ezren Svédországban , 10 ezren Finnországban, 10 ezren Oroszországban. A lappo száma csökken. Élethalálharcot vívnak a fennmaradásért. Finnországban az elmúlt időszakban megerősödtek a lappellenes nézetek. A felszólaló szerint az északi államok „gyarmati rablógazdálkodást” folytatnak, kiaknázva Észak kincseit, megsemmisítve az ott élő hagyományos kultúrákat.

A szamojéd nyenyecek képviselője elmondta, 42 ezer fő a nyenyecek létszáma. Nyenyec iskolák, média, rádió, TV működnek. Ezeket erősíteni kell.

A moksa mordvinok felszólalója Mordóvia elnökének is üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Mordóviában 72 moksa, 59 erza nyelvű iskola működik. Szaranszkban kiemelten foglalkoznak a mordvin nyelvvel. Említést tett a mordvin származású hírességekről, mint Nyikon pátriárka, vagy Vaszilij Kljucsevszkij történész, s megemlítette, hogy a londoni olimipián a mordvin sportolók 2 aranyérmet szereztek. Ez a kongresszus is új erőt ad a mordvinok számára.

A marik képviselője szerint a finnugor népeknek hasonló problémáik vannak. Pozitív változás, hogy a fiatalok mari nyelven már szégyen nélkül beszélnek, és divatba jött a mari viselet. Mari nemzeti ünnepek alakultak ki. Mari TV és rádióműsorok, szájtok működnek a Mari-El Köztársaság vezetőségének támogatásával.

A manysi küldött magyarul köszöntötte a részvevőket. Kritizálta a hatalmat a teljesületlen ígéretek miatt. Felhívta a figyelmet, hogy csökken a manysiul beszélők száma. Csökkent az iskolák száma is, ma csak 7 manysi tanintézmény működik a központosító törekvések miatt. 372 gyerek tanul manysi nyelven, amit fele annak, ami 2008-ban volt.

A kvén (vagy kven) nép és kultúra eltűnőben van – mondta e népcsoport vezetője. Mindössze heti 12 perc rádióadást biztosítanak a számukra. 30 éve még 8000 ezer ember beszélte a kvén nyelvet. Mára csak pár száz beszélő maradt, és a többségük idős. A norvég hatóságokat azonban ez nem hatja meg. A fiatalok között új, norvég nyelvű kvén kultúra születik. A kvénül beszélőket „szélsőségeseknek” tartják. Holott a norvég nyelvű „kvén” kultúra nem kvén kultúra, hanem a norvég kultúra egyik leágazása – hangsúlyozta a küldött.

A komi-pemjákok köszönetet mondtak a magyar szervezőknek. Mint megjegyezte képviselőjük, nőtt a komi-permják nyelvű kiadványok száma.

A komi küldött részben magyarul szólt a megjelentekhez. Szavai szerint a komi nyelvű irodalom háttérbe szorul. Óriási szerepe volt a Buranovói nagyiknak a finnugor ügy szempontjából.

A hantik nevében felszólaló küldött elmondta: a legutóbbi népszámlálás szerint nőtt a hantik száma. A hanti nyelv helyzete is viszonylag stabil. 16 iskolában folyik a hanti oktatása, 1021 tanuló tanulja a nyelvet. Mint megjegyezte, maguktól a népektől is a függ a további sorsuk. Az oktatási törvény szerint a szülők dönthetnek a gyerek oktatási nyelvéről. Jelenleg 10 aspiráns foglalkozik ugor filológiával.

A karélok demográfiai mutatói katasztrófálisak. Az urbanizáció, kivándorlás, természetes asszimiláció ritkítja soraikat. A karéloknak őshonos nép státuszt kell kapniuk. 2013 a karél nyelv éve lesz Karjalában és karél világkongresszusra kerül majd sor.

Az izsórok, képviselője elmondta, mára 266 izsór maradt. Negyedével csökkent az izsórok száma, de nagy munka folyik. 4 izsór könyvet adtak ki az izsórok saját pénzükön, 3 kötet pedig készülőben van. Ma már erőfeszítést jelent izsórnak lenni, ellentétben a régi, zárt világgal, hiszen annak, aki izsór akar lenni, meg kell tanulni a nyelvet, történelmet, stb.

Az ingermanlandi (inkeri) finnek szószólója oroszul beszélt, hogy a jelenlévő orosz kormányképviselők is értsék szavait. A 2010-es népszámlálás szerint mára csak 12 ezer inkeri finn maradt az egykor 150 ezres közösségből. 2002 és 2010 között 40 %-al csökkent a finnek száma, akiket úgy lehetne megmenteni, hogy a kis őslakos népek jogaival ruháznák fel őket.

A finnek képviselője a nyelvi identitás fontosságát hangsúlyozta.

Az észtek a magyar „nyelvében él a nemzet” gondolatát helyezték előtérbe. Az észt küldött a finnugor összetartozás fontosságát emelte ki, s emlékeztetett, Észtországban állami ünnepnap a finnugor rokonság ünnepe.

Az erza mordvin küldött szavai szerint erza és moksa nyelvek oktatása jól halad, Szaranszkra pedig rá sem lehet ismerni, annyit fejlődött. A 2010-es népszámlálás szerint jelentősen nőtt a mordvin lakosság Mordóviában. De más oroszországi területeken jelentős a veszteség.

A nganaszan küldött elmondta, a modernizálódással visszaszorul a hagyományos életmód, de a nép képviselői igyekeznek megőrizni a hagyományos kultúrát, folklórt.

A magyarok nevében Pusztay János professzor szólalt fel. Véleménye szerint hasonló a magyarság és az oroszországi finnugor népek helyzete. A magyar nemzet felbomlását vetíti előre az eltérő nyelvhasználatok kialakulása a különböző, magyarok lakta országokban. A magyar nyelv is védelemre szorul, hiányzik a magyar nyelvstratégia, nyelvtörvény. Erkölcsi kötelességünk az oroszországi uráli népek támogatása, feltéve, ha ők is valóban meg akarják őrizni nyelvüket és kultúrájukat. A Collegium Fenno-Ugricum működése révén kidolgozták a tantárgyak terminológiáit a finnugor nyelveken. Pusztay János arra kérte a finnugor népek képviselőit, ne csak szavakban, tettekben is akarják a megmaradást, nyelvük megőrzését.

Németh Zsolt államtitkár felszólalásában a csángók helyzetére hívta fel a figyelmet, amely a finnugor ügy része is.  

 

Látható tehát, hogy az előadások többsége a nyelvi identitás, nyelviség kérdésével foglalkozott. Hiába nő ugyanis alkalmasint néhány oroszországi finnugor nép létszáma, ha ezen kedvezőnek látszó nemzetiségi adatok mögött fokozott nyelvvesztés észlelhető. 

 

Cimkék: finnugor világkongresszus, Siófok
Országok: Észtország Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat