OROSZVILAG.HU


Engedjétek közel a gyerekeket a ... könyvtárhoz

Címlap » Kultúra, programok
  |  2010-05-05 18:48:12  |  
Vértes Judit

Engedjétek közel a gyerekeket a ... könyvtárhoz

Orosz oázis Beer-Shevában

A 90-es évek elejére Beer-Sheva vált az egyik legoroszabb izraeli várossá.  A város 185 ezer lakosából majd’ minden harmadik a volt Szovjetunióból jött, így nem meglepő, ha a város bizonyos részeiben hébert csak elvétve hallunk, annál inkább gyakoribb az orosz szó. A városban több tucat orosz étterem, könyvesbolt, élelmiszerbolt, zeneműbolt elégíti ki az oroszajkú lakosság igényeit.

A 25 évvel ezelőtt nyílt Nem csak kenyéren él az ember elnevezésű könyvtár az egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezésnek bizonyult Beer-Shevában, annak ellenére, hogy minimális állami támogatásban részesül. Hogy miért is maradhatott talpon a könyvtár, az kiderül a Natalja Levinával, a moszkvai mérnök-kémikus könyvtárigazgatóval készített interjúból.

-          Hogy jött létre a könyvtára?

-          25 évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem a gondolat. Akkor még ugyan nem sok Szovjetunióból emigrált ember élt Beer-Shevában, és azok közül is sokan a hébert választották áttelepedésük után, de voltak olyanok, nem is kevesen, akik szívesen olvastak volna oroszul. Elkezdtem összegyűjteni a könyveket. Ez nem is ment olyan nehezen, hiszen azok a fiatalok, akik már Izraelben nőttek fel, nem igazán olvastak oroszul, így szívesen megszabadultak a rájuk maradt könyvektől. Helyiséget már nehezebb volt találni, de egy idő után az önkormányzat beleegyezett, hogy az egyik óvóhelyet könyvtár alapítás céljára odaadják. Akkoriban szívesen adtak bérbe óvóhelyeket különböző szervezeteknek.

-          Hány olvasójuk van?

-          Eleinte nem volt túl sok, leginkább, ahogy ez lenni szokott, a nyugdíjasok jöttek. A 90-es évek után, mikor megkezdődött a tömeges orosz alijázás, és Beer-Shevában több tízezer oroszajkú ember telepedett le, ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Az embereknek nem volt pénzük, hogy könyveket vásároljanak, de a kulturális igény megvolt bennük. Ekkor jelentek meg az iskolások, egyetemisták, egyszóval a fiatalok. Ma körülbelül ezer beiratkozott olvasónk van a legkülönbözőbb korcsoportból.

-          Ma az oroszajkú izraeli lakosság gazdasági helyzete sokkal jobb, mint húsz évvel ezelőtt. Beer-Shevában, ahol nem kevés orosz könyvesbolt működik, és az emberek megengedhetnék maguknak, hogy megvegyék a könyveket ahelyett, hogy olykor heteket várjanak az éppen aktuális bestseller kikölcsönzésére, miért választják mégis a könyvtárat?

-           Ez nem egészen így van. Sajnos sokak számára jelent komoly anyagi megterhelést a könyvvásárlást. Már Oroszországban sem olcsók a könyvek, Izraelben pedig – a különböző adók miatt – akár kétszer, háromszor drágább is lehet. Sokan, különösen a nyugdíjasok közül, nem engedhetik meg maguknak, hogy mindent megvegyenek, amit el szeretnének olvasni.

-          És mi az, ami az anyagiak mellett még vonzóvá teszi a könyvtárat?

-          A kényelmes nyitvatartási idő. Estig nyitva vagyunk, vagyis munka, tanulás után is el tudnak jönni az emberek. Másrészt mindig figyelünk az újdonságokra, és igyekszünk a lehető leghamarabb beszerezni őket. Ez havi pár új könyvet jelent. A látogatók elsősorban ezeket keresik és viszik.

-          Kézenfekvő kérdés: honnan a pénz a könyvállomány folyamatos bővítésére?

-          Maguk az olvasók finanszírozzák. Bár szimbolikus összeget kérünk a beiratkozáskor, ez elég ahhoz, hogy fedezni tudjuk a könyvvásárlást. Ez egy jól működő, önjáró rendszer. Úgy hallottam, már máshol is nyitottak ilyen jellegű könyvtárakat.  

-          Nem tart az internet konkurenciájától, hiszen ma már könnyűszerrel le lehet bármit tölteni?

-          Nem, nem félek. Az idősebb generáció ahogy régen, úgy most is előnybe fogja részesíteni a papíralapú könyveket. De a fiatalok is jobb szeretik a hagyományos könyveket, főleg, ha olyan helyen dolgoznak, ahol egész nap a számítógép előtt ülnek.

-          Mit olvasnak? Melyek a legnépszerűbb könyvek?

-          Természetesen a legkellendőbbek a könnyed, szórakoztató műfajú könyvek, de természetesen van kereslet a komolyabb könyvekre is, különösen a fiatalabbak körében. Örömmel mondhatom, hogy iskolások, egyetemi hallgatók olvassák a klasszikusokat. Főleg persze azok, akik oroszul tanulnak az iskolában. (Izraelben sok iskolában lehet - második idegen nyelvként - oroszt tanulni.) Vannak „szezonális kilengések”. Például, amikor az orosz TV-n bemutatták A Mester és Margaritát, szétkapkodták a regényt, sokan fel akarták eleveníteni, vagy el akarták olvasni, hogy is volt „valójában”. És persze mindig sorban állás van Pelevin, Akunyin vagy a tavaly nyáron elhunyt Akszjonov könyveiért.

-          Ha már itt tartunk, milyen az iskolások százalékos aránya?

-          Ezt nehéz megmondani. Néha kevesebb, néha több, de mindig vannak. Az iskolások, egyetemisták mellett,elég sokan járnak a katonaságból is, mivel ott nincs internet. Volt olyan, hogy bejött egy katona, és elvitt egy tucat könyvet, hogy  vigyen azoknak is, akik nem kaptak kimenőt. Sok óvodás is jön a szüleivel, nagyszüleivel. Külön gyerekkönyv-részleg is van, de az a tapasztalatunk, hogy iskolába kerülve egy jó időre elszoknak tőlünk. Sok szülő egyébként elégedetlen, hogy a gyermekük nem azt olvassa, amit „kell”, de én mindig azzal nyugtatom őket, hogy ha azt akarják, hogy egyáltalán oroszul olvasson a gyerekük, hagyják, hogy azt olvassa, amit szeretne, mert akkor megvan az esély, hogy majd idővel másfajta irodalmat is kezébe vesz.

Cimkék:
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat