OROSZVILAG.HU


Moszkva a ruszin szeparatizmus mögött?

Címlap » Hírek » Magyarország és a posztszovjet térség
  |  2010-09-30 10:22:51  |  
Gyóni Gábor

Moszkva a ruszin szeparatizmus mögött?

Az ungváriak Magyarországhoz vagy Szlovákiához csatlakoznának

Moszkva a ruszin szeparatizmus mögött?

A „Szvoboda” ukrán nacionalista párt azzal vádolja a lvovi (lvivi, lembergi) orosz konzult, Jevgenyij Guzejevet, hogy az a nyugat-ukrajnai ruszin szeparatista mozgalmat támogatja, ezért az ukrán nacionalisták azt követelik, hogy Guzejevet nyilvánítsák nem kívánatos személlyé északkeleti szomszédunkban.

Az ürügyet a „Szvoboda” tiltakozására az szolgáltatta, hogy Guzejev a Kárpátokban élő ruszinok anyagi támogatására hívta fel Moszkvát, miközben a hivatalos Kijev nem ismeri el a ruszinokat önálló népként, azt az ukrán nemzet egyik néprajzi csoportjának tekintve.

A ruszinok magukat viszont önálló népnek tartják, s néhány országban, így Magyarországon is önálló kisebbségi szervezetekkel rendelkeznek.

Ruszin értelmiségiek a ’90-es években még csak autonómiát követeltek Kijevtől a ruszinok, illetve Kárpátalja számára, jelenleg viszont már önálló állam megalapítását tűzték ki célul. 2009-ben ki is kiáltották a „Kárpátaljai Rusz Köztársaságot”, s azzal a kéréssel fordultak több államhoz, köztük Oroszországhoz, hogy ismerje el a kárpátaljai köztársaság függetlenségét.

A ruszin szeparatista mozgalom legbefolyásosabb szerve a ruszin Szojm (parlament), amelyet sajtóhírek szerint a Russzkij Mir alapítvány finanszíroz.

Guzejev konzul cáfolta, hogy Oroszország bármilyen módon is támogatná a ruszin mozgalmat, hozzátéve, hogy „véleményem szerint Oroszországnak támogatnia kellene a ruszinokat, ezt a népet Európában már elismerték.” Az orosz diplomata csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy az új ukrán vezetés nem szűntette meg a még Viktor Juscsenko elnök idején a ruszin Szojm vezetője, Dmitrij Szidor ellen szeparatizmus vádjával indított eljárást.

Az ukrán nacionalisták szerint a lembergi orosz konzul beavatkozott Ukrajna belügyeibe, támogatva az országot feldarabolni igyekvő szeparatisták tevékenységét.

Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács és a Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a Lembergben kibontakozó skandallumra.

Vlagyimir Pavliv lembergi politológus szerint a ruszin szeparatisták mozgalmában csak mintegy ezerötszáz értelmiségi vesz részt aktívan, de ez csak a „jéghegy csúcsa”. Janukovics hatalomra jutása, és a Juscsenko féle hangsúlyozottan ukrán nacionalista diskurzus után a kisebbségeknek tett engedmények felerősítették az autonómiát követelők hangját Kárpátalján, bár Moszkva esetleges támogatása nem feltétlen lenne népszerű Nyugat-Ukrajnában, ahol a lakosság a nyugati integráció feltétlen támogatója.

Erre utal egy nemrég Ungváron készített felmérés is, amelynek során arról kérdezték a városlakókat, hogyan képzelik el Kárpátalja megye jövőjét. Csak a megkérdezettek 21,7 %-a tartaná szerencsésnek a jelenlegi helyzet fenntartását (azt tehát, hogy Kárpátalja Ukrajna egyik megyéje legyen), 8,7 % szerint a megyének autonómiát kellene adni Ukrajnán belül, 21 % szerint Kárpátaljának független államnak kellene lennie, ám a legtöbbek, a megkérdezettek 40,3 %-a szerint Kárpátaljának csatlakoznia kellene Magyarországhoz vagy Szlovákiához.

 

(Nyezaviszimaja Gazeta)

 

Cimkék: Kárpátalja, ruszinok, ruszin szeparatizmus
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat