OROSZVILAG.HU


Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában  

Címlap » Hírek » Magyarország és a posztszovjet térség
  |  2010-11-08 14:14:45  |  
Varga Éva Mária

Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában  

A volt kormányfő politikai realizmusának hagyománya ma is él

Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában  Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában   

Október 30. Oroszországban a politikai represszió áldozatainak emléknapja. Az emléknap alkalmából — a politikai represszió minden magyar áldozata előtt tisztelegve — a Levéltári Intézet kezdeményezésére 2010. október 29-én délután a Donszkoj temetőben Bethlen István egykori magyar miniszterelnök síremlékét megkoszorúzták és emlékére gyertyát gyújtottak.

Az orosz főváros egyik híres műemlékegyüttese, a Donszkoj kolostor tőszomszédságában található a 20. század elején létesített ún. „Új donszkoj temető", ahol 1927-től üzemelt az első moszkvai krematórium. A szovjet időszak politikai tisztogatásai során Moszkvában mintegy 35-40 000 embert végeztek ki, az áldozatok egyik fő temetési helyszínéül a Donszkoj temető szolgált, ahol 1930 és 1953 között több mint 7000 (más adatok szerint 10 000) személy hamvait szórták el a krematórium közelében.

Az egykori Szovjetunióban alapított, oroszországi központú jogvédő társadalmi szervezet, a Memoriál Társaság fáradozásainak köszönhetően 1990 után három tömegsírt sikerült beazonosítani, ahol 59 nemzetiség áldozatai nyugszanak. A 3. számú tömegsírba temették a két világháború közötti Magyarország egyik legkiemelkedőbb államférfiját, politikusát, Bethlen Istvánt (1874–1946), aki 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.

Bethlen az 1944. március 19-i német megszállás után illegalitásba vonult, a nógrádi Herencsényben, majd egy somogyi vadászházban rejtőzött, bujkálása idején kétszer szenvedett agyvérzést. 1944 decemberében az oroszok kezére adta magát és felajánlotta együttműködését, de házi őrizetben tartották, majd 1945 március végén a Szovjetunióba szállították. Bethlen István életének Szovjetunióban töltött időszakáról közel 50 évig semmi bizonyosat nem lehetett tudni. A horthysta emigráció körében elterjedt, hogy eleinte egy Moszkva melletti dácsán őrizték, ahol még teniszezhetett is, és később szállították egyre beljebb az országba. Néhányan még azt is feltételezték, hogy az egykori miniszterelnök fogvatartása Erdély jövőjével állt összefüggésben. A KGB-archívumból 1993-ban előkerült levéltári iratokból derült ki, hogy ezek a találgatások mind valótlanok. Bethlen elhurcolásának oka sokkal prózaibb volt: kikapcsolni őt a hazai politikai életből. A szovjet vezetés szeme előtt reális veszélyként lebegett,  hogy a háború után Bethlen a magyar politikai élet karizmatikus figurájává válik. A fogoly Bethlen István szovjetunióbeli kényszerlakhelye a belügyi szervek moszkvai Butirszkaja nevű börtönének kórháza volt, ahova 1945. április 1-jén érkezett, a börtön orvosainak feljegyzése szerint „rendkívül rossz egészségi állapotban". 1946. október 5-én a börtön kórházában szívbénulásban halt meg. Jelképes hamvait 1994-ben hazaszállították, és június 17-én a Kerepesi-temetőben helyezték végső nyugalomra. 1994-ben a Donszkoj temetőben a tömegsír helyén is állítottak Bethlen Istvánnak síremléket, amely egyéb nemzetek (lengyel, osztrák, német áldozatok, japán hadifoglyok) emlékművei mellett mintegy kisebb nemzetközi emlékhelyként, sírkertként ma is rendezett állapotban található.

Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában  Megkoszorúzták Bethlen István sírját Moszkvában  

A megemlékezésen a kulturális központ munkatársai mellett a Magyarország történelmével foglalkozó orosz szakemberek, történészek és műfordítók, a magyar kultúra barátai is részt vettek. Alekszandr Sztikalin, az Oroszországi Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa méltatta Bethlen konszolidációs tevékenységét és antifasiszta törekvéseit.  A történész kiemelte, hogy Bethlen politikai realizmusának hagyománya ma sem veszített jelentőségéből,  hiszen továbbra is aktuális feladat, hogy a Duna-medencében élő népek törekedjenek egymás kölcsönös megértésére. Varga Éva Mária levéltári delegátus röviden ismertetve az egykori miniszterelnök tragikus utolsó éveit, hangsúlyozta, hogy Bethlen István beleszületett a huszadik század nagy kor- és sorsfordító változásaiba, sorsa, pályafutása magán viseli a 20. századi történelmi kataklizmák minden drámai jegyét.

A Levéltári Intézet és a Magyar Kulturális Központ az idei megemlékezéssel egy tradíciót kíván teremteni, minden évben az október 30-i emléknapon Bethlen sírjánál leróni a tiszteletet  a politikai represszió magyar — és egyben valamennyi nemzet — áldozatai előtt. A résztvevők mécsest gyújtva, virágokat elhelyezve emlékeztek valamennyi ártatlanul kivégzett, meghurcolt emberre és a GULAG-táborokat megjárt milliókra. Nyikolaj Kim atya, a Moszkvai Patriarchátus nemzetközi részlegének munkatársa pedig imádkozott az áldozatok lelkéért.

Cimkék: Bethlen István, Szovjetunió, Donszkoj temető
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat