OROSZVILAG.HU


II. Katalin és Kiskunmajsa 

Címlap » Hírek » Magyarország és a posztszovjet térség
  |  2015-04-03 16:10:42  |  
Gyóni Gábor

II. Katalin és Kiskunmajsa 

Trónok harca a 18. századi Oroszországban 

 II. Katalin és Kiskunmajsa 

Úgy tűnik, a világszerte hódító „Trónok harca” fantasyfolyam filmes megvalósítása Oroszországban is termékenyítőleg hatott a filmkészítőkre. Legalábbis erősen érezhető a „Trónok harca” hatása (zenében, koreográfiában, látványelemekben, a merészebb szexualitásban) a 2014 novemberében a Rosszija-1 csatornán bemutatott „Katalin” (Jekatyerina) című látványos, igazán magas szinten kivitelezett tizenkét részes orosz történelmi sorozatban, melynek főhőse a későbbi II. Katalin császárnő (1762 – 1796), a filmben még csak Jekatyerina Alekszandrovna, illetve Sophie Auguste Friederike von Anhalt-Zerbst-Dornburg; alakítója: Marina Alekszandrova).

II. Katalin és Kiskunmajsa 

A filmsorozat Sophie Auguste Oroszországba érkezésétől kezdve hatalomátvételéig viszi az események fonalát (azt tehát nem tudja meg a néző, miért is kapta II. Katalin a „Nagy” rangos jelzőt). A sorozatnak tulajdonképpen nem is a kezdetben még szerény és megszeppent Katalin a főszereplője, hanem a kemény karakterű, s igazán „oroszos” jellemű, ha kell bájos és gyengéd, ha kell ravasz és keményszívű Erzsébet cárnő (Jelizaveta Petrovna, 1741 – 1762, megformálója: Julija Aug). A sorozat végére mindenesetre Katalin kegyetlenségben és gátlástalanságban meghaladja majd Erzsébetet, aki mégiscsak betartott bizonyos erkölcsi határokat... (nem gyilkolt, érdekesek Erzsébet filmben elhangzó szavai, miszerint apja, I. Péter hajókat ácsolt, kétkezi munkát végzett, „a földön járt”, de talán éppen ezért is, sokan fellázadtak ellene, és sokakat megölt. „Én nem járok a földön, de nem is vágok fejeket.” – mondja. Egy uralkodó legyen csak szakrális?), de a történet kifutása mindenki számára ismert lehet, bármelyik vonatkozó témájú történelemkönyben megtalálható.

II. Katalin és Kiskunmajsa 

Összességében a filmsorozat mintha inkább Erzsébet cárnő dicsérete lenne, nem is Kataliné. Erzsébeté, akinek uralma alatt „Oroszországot megtanulták félni”, Oroszország erős lett, „a gyengék félték, az erősek gyűlölték.” A történet természetesen a Hétéves háború (1756 – 1763) eseményei kapcsán csúcsosodik ki, amikor „az angoloknak sikerült egymás ellen uszítani a poroszokat és oroszokat”. A filmsorozatban nem jelenik meg a „nép”, Oroszország a maga teljességében: a cselekmény zömmel Szentpéterváron játszódik, zömmel udvari intrikák, mérgezések, gyilkosságok, lehallgatások, ágyjelenetek formájában. Én magam kicsit sajnáltam a poroszokhoz húzó, protestáns-barát III. Péter komikus-komolytalan ábrázolását.

II. Katalin és Kiskunmajsa 

A „Katalint” mégis érdemes megnézni annak is, aki ismeri a történet végét, hiszen rendkívül látványos, igazán szépen fényképezett filmsorozatról van szó, szinte költői képekkel (operatőr: Makszim Sinkorenko; rendező: Alekszandr Baranov és Ramil Szabitov) jelenedik meg a születő birodalmi főváros, Szentpétervár, az orosz Észak világa. Néhány jelenet egészen emlékezetes és nagyon jól megkonstruált (például a poroszok hadüzenete). A filmsorozat számos díjat megnyert Oroszországban a televíziós filmek versenyében (legjobb színésznő – Marina Alekszandrova, legjobb női mellékszereplő – Julija Aug, legjobb díszlet, legjobb férfi mellékszereplő – a III. Pétert alakító Alekszandr Jacenko, legjobb maszk, legjobb rendezés).

S hogy mi köze van Kiskunmajsának II. Katalinhoz? Csak annyi, hogy a film főszereplője, a gyönyörű Marina Alekszandrova – aki mostanság az egyik legnagyobb színész(nő)sztár Oroszországban – Magyarországon, Kiskunmajsán született 1982-ben...

II. Katalin és Kiskunmajsa 

 

 

 

Cimkék: Oroszország, II. Katalin, Trónok harca, Sophie Auguste, 1762, Marina Alekszandrova, Kiskunmajsa, Erzsébet cárnő, poroszok, Julija Aug, III. Péter, Szentpétervár,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat