OROSZVILAG.HU


Külföldi tőke az orosz hadiiparban 

Címlap » Hírek » Oroszország hírei
  |  2010-03-15 18:09:47  |  
Mezei Bálint

Külföldi tőke az orosz hadiiparban 

Cél a stratégiai szektor megújítása és versenyképességének növelése  

Külföldi tőke az orosz hadiiparban 

Oroszország megnyitja stratégiai gyárait a külföldi tőke előtt

Forrás: Repubblica, The Independent

 Az egykori Szovjetunió ipari hálózatának titkos rekeszei most feltárulnak a külföldi befektetők szeme láttára. Legalább 250, a mindezidáig „stratégiainak” nevezett szektorhoz tartozó vállalat kapott állami felhatalmazást, hogy tágra nyissa gyárkapuit a nem orosz befektetők előtt. Utóbbiak közé tartozik a Gazprom is, a földgáz és egyéb szénhidrogén bázisú energiahordozókat kitermelő és értékesítő mogul. A váratlan nyitás mögött elsősorban a posztszovjet cégóriások küszöbön álló fejlesztéseihez nélkülözhetetlen anyagi háttér megteremtése állhat. Igaz, nem is olyan régen, a Moszkva melletti Szilícium-völgy terveinek bemutatóján maga Medvegyev elnök is elismerte: Oroszország jelenleg rosszul áll a modern mérnöki-informatikai illetve menedzseri tudásért folytatott globális versenyben. A nagyszabású átalakítást biztosítani hivatott állami garanciát Vlagyimir Putyin írta alá, aki kiváló helyszínt választott a sajtótájékoztató számára. A Szuhoj Tervezőiroda kísérleti laboratóriumai, egykoron hétpecsétes titok őrzői, adták ezúttal az új innovációs politika hátterét. A Szuhoj ráadásul nemrég kapott megbízást egy ötödik generációs vadászgép kifejlesztésére, melynek vezérlő elektronikáját, informatikai rendszerét India szállítja. A Lockheed Martin/Boeing F-22 Raptor vetélytársának szánt T-50 kódjelű orosz harci repülő egyenlőre még csak a tervasztalon létezik, miközben amerikai riválisából, már több, mint 150 darabot legyártottak. Az újonnan „felszabadított” cégek között történelmi, világhíres vállalatokat is találunk, mint a Mikojan-Gurevics, a MiG-jelzésű katonai repülőgépek fejlesztője és gyártója, de olyan titokzatos üzemek is szerepelnek a listán, mint a nyugaton alig ismert Uralvagonzavod (jelentése: Uráli Vagongyár), a T-90-es tankok gyártója. A névválasztás a szovjet rendszer jellemzője volt, így próbálták álcázni az ország legnagyobb harckocsi-előállítóját. Szinte teljes homály fedi tevékenységüket, de a nevek alapján következtetni lehet az uljanovszki (szimbirszki) Kometa vagy éppen az Impulse érdekeltségi körére. Ugyanakkor nem csak a katonai szektor érintett a fenti piaci liberalizációban. Fogadhatnak külföldi befektetőket, részvényeseket például bankok is, mint a VTB, a térség egyik piacvezető pénzintézete. A kijelölt cél elérése érdekében a moszkvai kormány jelenleg a nem orosz pénzemberek térnyerését akadályozó bürokrácia egyszerűsítésén dolgozik.

Külföldi tőke az orosz hadiiparban  

Szuhoj: (Компания „Сухой“) egy  nyílt részvénytársasági formában működő, állami tulajdonban lévő repülőgépgyártó vállalat. Központja Moszkvában található. 1934-ben az orosz Pavel Szuhoj vezetésével jött létre. A többi nagy orosz repülőgépgyártóhoz hasonlóan a holdingként működő Egyesített Repülőgépgyártó Vállalathoz tartozik. A vállalat által előállított repülőgépek a Szu és Be típusjelzést használják.

 Külföldi tőke az orosz hadiiparban 

Mikojan-Gurevics: a MiG Oroszországi Repülőgépgyártó Vállalat, röviden RSZK MiG (РСК „МиГ“ – Российская самолётостроительная корпорация „МиГ“ / Rosszijszkaja szamoljotosztroityelnaja korporacija MiG) elsősorban harci repülőgépek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és javításával foglalkozó vállalat. Központja Moszkvában található. A vállalathoz tartozó tervezőiroda (OKB) a szovjet időszakban OKB–155, majd Mikojan–Gurjevics-tervezőiroda, később Mikojan tervezőiroda néven működött. 1939-ben jött létre az örmény Artyom Mikojan valamint az orosz Mihail Gurevics tervezők irányításával. A vállalat által gyártott repülőgépek a MiG típusjelzést használják. Az orosz állami tulajdonú repülőgépgyárakat összefogó holding, az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat része.

 Külföldi tőke az orosz hadiiparban 

Uralvagonzavod: UVZ (Уралвагонзавод, Уральский вагоностроительный завод имени Ф. Е. Дзержинского", УВЗ), eredetileg Féliksz Dzerzsinszkijről elnevezett, 1936-ben alapított uráli gyáróriás, Oroszország egyik leghatalmasabb ipari komplexuma, a közepes harckocsik legnagyobb előállítója a világon. Központja a Szverdlovszk körzetében található Nyizsnyij Tagil (Нижний Тагил).       

Cimkék: Mig, Szuhoj, Uralvagonzavod, külföldi tőke
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat