OROSZVILAG.HU


Nagysebességű vonatok Oroszországban 

Címlap » Hírek » Oroszország hírei
  |  2010-05-03 21:40:12  |  
Kecskeméti Gábor

Nagysebességű vonatok Oroszországban 

Moszkva és Pétervár közelebb került egymáshoz 

Nagysebességű vonatok Oroszországban  Vándorsólyom a síneken

A történelem során először, 2009 decembere óta immár lehetséges szárazföldi közlekedéssel négy órán belül megtenni a legendás Moszkva-Szentpétervár útvonalat. Ekkor adták át ugyanis a forgalomnak azt a nagysebességű vasútvonalat, amely a két várost köti össze. A szerelvények a legmodernebb technikával vannak felszerelve és az ezen a területen a világ élvonalába tartozó Siemens vállalatnál készültek, mely lassan két és fél évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nagysebességű vasútvonalak és vonatok építése terén (gondoljunk itt a Németország legnagyobb városait összekötő InterCityExpress elegáns, fehér szerelvényeire). 

A XIX. századi angol utazónak, Lewis Carrollnak a kényelmetlenségek mellett még 20 órára – összesen egy nap és egy éjszaka – volt szüksége a 650 kilométeres távolság megtételére a cári vasúttal. A térképre pillantva a Moszkva-Szentpétervár távolság egyébként egészen rövidnek tűnik Oroszország nyugat-keleti kiterjedése mellett. A két rivális (fő)várost már 1851 óta vasútvonal köti össze. Manapság 27 expressz szerelvény közlekedik ezen a viszonylaton különböző nevekkel, mint például „Ifjúság”, „Volga” vagy „Aurora”. A legtöbbnek nyolc, kilenc, vagy éppen tíz órára van szüksége ahhoz, hogy célba érjen. Jóllehet a légi közlekedés alternatívát jelentett a nagysebességű vasutak megjelenése előtt – napi 50 járat repül Moszkva és Szentpétervár között –, mivel a repülés mindössze egy órát vett igénybe, de ehhez hozzá kell adni, hogy a repülőterek elérése a városokból gyakran 2-3 órát rabolt el az utazóktól, így az átlagidőt tekintve, 250 km/h-s átlagsebességgel száguldva a Szapszan a győztes.

Néhány technikai adat és a jövő ismérvei

Nagysebességű vonatok Oroszországban Nagysebességű vonatok Oroszországban 

A Szapszan és a MiG-29-es vezérlő műszerei - tényleg elérkezett a várva várt technikai áttörés? 

A vonal és a szerelvények széles nyomtávolságúak, azaz az általános európai 1435 mm helyett a szokásos orosz 1520 mm tengelytávval készültek. (Ez még a cári időkben alakult ki, amikor egész Oroszországban az európainál szélesebb nyomtávot vezettek be, hogy az országba törő ellenség ne tudja használni a vasútvonalakat. Emiatt a franciák és az angolok a krími háborúban például előre összeszerelt sínpárokat fektettek le a harcoló csapatok háta mögött, így biztosítva ellátásukat a kikötőkből.)

A szerelvényeket úgy kellett kialakítani, hogy az európai gyártó számára szokatlan orosz télnek ellenálljon, végül sok módosítás után egy szerelvényen 600-an utazhatnak és a végsebesség súrolhatja a 300 km/h-t. A próbaüzem során, 2009. május 2-án 281 km/h, 2009. május 7-én 290 km/h sebességet értek el a szerelvényekkel.

Nagysebességű vonatok Oroszországban Nagysebességű vonatok Oroszországban 

A korábban hasonló funkciót betöltő Nyevszkij-expressz is csupán 5 órára tudta csökkenteni az utazási időt és nem kínálta azokat a kényelmi és technikai funkciókat, mint német gyártmányú vonatpárja: minden szerelvény rendelkezik bisztrókocsival, lapos képernyőn keresztül értesülnek az utasok az utazással kapcsolatos legfrissebb hírekről és a legtöbb ülőhelyhez laptop csatlakozókat is kiépítettek.

Nagysebességű vonatok Oroszországban Nagysebességű vonatok Oroszországban 

Még 2006. május 19-én hozta nyilvánosságra a Siemens, hogy 8, nagysebességű szerelvény leszállítására kötött szerződést az Orosz Államvasutakkal, továbbá a német vállalat 30 éven át fogja ellátni a vonatok szervízelését is. Akkoriban 350 millió euróra taksálták a szerződésben foglaltak összköltségét. Az eredeti tervek szerint az útvonal Moszkva-Szentpétervár-Helsinki lett volna, további bővítést terveztek Nyizsnyij-Novgorod, illetve Szocsi irányába, mely a 2014-ben éppen Szocsiban esedékes következő téli olimpia miatt, több mint indokolt volna. Idén márciusig egyébként a németek már hat szerelvényt szállítottak le a szerződésben rögzített nyolcból.

Újabb vonalszakasz már idén?

A legfrissebb hírek szerint már júliusban átadhatják a Szentpétervárt Nyizsnyij-Novgoroddal összekötő vonalat, mely valójában a Szentpétervár-Moszkva nagysebességű vonal meghosszabbítása a Volga menti városig. A tervek szerint naponta 15:05-kor indulna egy szerelvény Szentpétervárról, hogy összekösse az európai Oroszország három legnagyobb városát, így Moszkvában a Kurszki pályaudvaron 10 perc várakozás után továbbhaladna Nyizsnyij-Novgorodba, amit menetrend szerint 23:40-kor ér el. A korábbi 15, 15 és fél órás menetidő 8 és fél órára csökken. Az egyelőre még nem eldöntött, hogy ezen a hosszú szakaszon naponta, vagy a hét csak bizonyos napjain közlekednének-e a szerelvények.

Nagysebességű vonatok Oroszországban Nagysebességű vonatok Oroszországban 

Az Orosz Államvasutak elsősorban azért döntött Nyizsnyij-Novgorodnak a nagysebességű rendszerbe történő bekapcsolása mellett, mert az egyetlen belföldi légitársaság a Region-Avia, mely a volgai és a Néva-menti metropoliszokat közvetlen járattal kötötte össze, tavasz elején bejelentette: a rendkívül alacsony (50% alatti) kihasználtság miatt leállítja a járatot. A többi  társaság pedig csak moszkvai átszállással kínál utakat a két város között, így a Szapszan minden bizonnyal monopolhelyzetbe fog kerülni ezen az útvonalon (is).

Félelem a terrortámadásoktól

2009. november 27-én pont a Nyevszkij-expressz egyik Moszkvából Szentpétervárra közlekedő szerelvényét érte terrortámadás, néhány nappal a Szapszan szerelvények üzembe állítása előtt. Akkor, a halálos áldozatok száma megközelítette a 30-at. Ez a támadás nyilvánvalóvá tette, mennyire sebezhetőek az oroszországi vasútvonalak és kiváltképpen a szerelvények, a nagy távolságok és a legtöbbször lakatlan területeken történő áthaladás okán. Ezt megelőzendő, most már az Orosz Államvasutak 180 felfegyverzett „zsoldosa” figyeli a Moszkva-Szentpétervár vonalat, azaz minden emberre körülbelül 4 kilométernyi ellenőrizendő pályaszakasz jut. Alekszandr Bobresov, a társaság elnökhelyettese szerint ezen felül térfigyelő kamerákat és sok egyéb, „a biztonságot elősegítő technikai berendezést” telepítettek a vonal mentén, de mindezen fejlesztések dacára fontosnak tartotta kiemelni: „lehetetlen 700 kilométer vasútvonalat biztonsági szempontból teljesen lefedni.”

A terrorfenyegetettség ellenére az orosz nagyvárosok egyre közelebb kerülnek egymáshoz a vasút segítségével, az ország vérkeringése egyre gyorsul, s ki tudja, lehet, hogy egyszer a nagysebességű vonatok világában végleg eltűnik az az orosz háziasszony, aki bevételét abból egészíti ki minden nap, hogy a város pályaudvarán füstölt halat, friss krumplit és házi készítésű süteményt árusít a távoli utazóknak, akik manapság még napokig utaznak egyik orosz városból a másikba. „Számomra a vasút egy varázslat, egy mágikus élvezet” – írta egykor Nyesztor Kukolnik orosz író. Ez a varázslat a jövőben még Oroszországban is egyre rövidebb lesz.

Cimkék: Sapsan, Siemens, Moszkva-Szentpétervár
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat