OROSZVILAG.HU


Putyin évértékelője

Címlap » Hírek » Oroszország hírei
  |  2014-12-04 15:42:49  |  
Oroszvilag.hu

Putyin évértékelője

Szakrális Krím, Nyugat, szabadság

 Putyin évértékelője

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma tartotta meg a Kremlben rendes évi beszámolóját a törvényhozás tagjai, a kormányzók, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság, vallási vezetők, újságírók előtt.

Putyin összegezte az elmúlt év tapasztalatait és a jövőre vonatkozó iránymutatásokat tett.

Putyin szerint ebben az évben Oroszország olyan megpróbáltatásokon ment keresztül, melyeket csak a legerősebb nemzetek képesek kiállni. „Oroszország tettekkel is bizonyította, hogy képes megvédeni polgárait, becsülettel kiállni az igazság és igazságosság mellett.”

Putyin elmondta, ebben az évben következett be a Krím és Oroszország „történelmi újraegyesülése”, melyet egy népszavazás, és a 2010-ben választott krími parlament döntése előzött meg.

Az államfő szerint a Krím nemcsak stratégiailag fontos, hanem mert a félszigeten találhatók az orosz nemzet és a „központosított orosz állam” lelki gyökerei, hiszen Vlagyimir fejedelem a Krímben vette föl a kereszténységét. A Krímnek tehát fontos szakrális jelentősége van Oroszország számára.

Ukrajna kapcsán elmondta, Oroszország tiszteli minden nép és állam akaratát, hogy maga válassza meg fejlődési útját.

Felidézve az elmúlt év eseményeit, Putyin megjegyezte, minden azzal kezdődött, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök elhalasztotta a társulási megállapodás aláírását az EU-val. Elhalasztotta, de nem zárkózott el a további tárgyalásoktól.

Oroszország nem támogatta a februári kijevi államcsínyt, „az erőszakos hatalomátvételt, az erőszakot, gyilkosságot.” Odesszában élve égettek meg embereket. Délkelet-Ukrajna lakossága ellen hadsereget vezényeltek ki.

Az USA és az EU nem akart tárgyalni Oroszországgal Ukrajnáról – hánytorgatta fel Putyin, holott Ukrajna és Oroszország a FÁK szabadkereskedelmi zóna tagjai, történelmileg kialakult együttműködésük van a mezőgazdaság és az ipar területén, egységes infrastruktúrával rendelkeznek.

Akkor mi azt mondtuk: jól van, ha nem akarnak velünk beszélgetni, akkor kénytelenek leszünk jogos érdekeinket egyoldalú módon megvédeni, és nem fogunk fizetni egy hibás politikáért.

Putyin szerint a nyugatiak nem nagyon égnek a vágytól, hogy segítsenek Ukrajnának, felmerül tehát a kérdés, akkor miért szervezték meg az államcsínyt?

Oroszország ezzel szemben külünböző formákban 32-33 milliárd dollárral segítette Ukrajnát „csak a legutóbbi időben.”

Egy sor európai ország számára a nemzeti büszkeség – már rég elfeledett fogalom, a szuverenitás túl nagy pompa, Oroszország számára azonban az állami szuverenitás elengedhetetlen a létezéshez.”

A nyugati államok által Oroszország ellen bevezetett szankciók nem nem kapkodó lépések, Putyin szerint a nyugatiak csak az ürügyet keresték, hogy szankciókat vezessenek be Oroszország ellen, és meggátolják annak fejlődését.

A feltartóztatás politikáját nem tegnap találták ki.” Oroszországgal azonban erőpozícióból beszélni értelmetlenség – mondta a politikus. Oroszországban még emlékeznek azokra az időkre, amikor 1990-es években és a 2000-es évek elején majdnem nyíltan támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, „amikor magas szinteken fogadták a terroristákat, mint szabadságharcosokat. Már akkor világossá vált, hogy minél többet hátrálunk és mentegetőzünk, ellenfeleink annál cinikusabbak és agreszívabbak lesznek.”

Oroszország akkor „példátlanul nyitott” volt, és kész volt az együttműködésre. Oroszország akkor partnerként tekintett volt ellenfeleire, akik akkor is támogatták az oroszországi szeparatizmust, és „örömmel dobták volna be a felbomlás és megcsonkítás jugoszláv forgatókönyvét.”

Nem jött be, mint ahogy Hitlernek sem jött be Oroszország megsemmisítése - közölte az orosz elnök. 

A nemzetközi együttműködés kapcsán Putyin elmondta, Oroszország továbbra is részt kíván venni a terrorizmus elleni nemzetközi harcban. Továbbra is fontosnak tartja a humanitárius, tudományos, kulturális együttműködést.

Oroszország nem akarja megszakítani kapcsolatait a nyugati államokkal, de aktívabban fog jelen lenni a Csendes-óceáni térségben, Ázsiában, Afrikában.

Oroszországnak a jövőben nem a külső konjunktúrától kell függenie, hanem belső erejére kell támaszkodnia. A belső erők mozgósításához pedig több szabadságra van szükség. Putyin itt Ivan Iljint idézte: „Aki szereti Oroszországot, az szabadságot kíván neki, szabadságot Oroszország számára, függetlenséget és önállóságot a nemzetközi színtéren; szabadságot Oroszország számára, mely az orosz és más nemzeti kultúrák egységében nyilvánul meg; és végül szabadságot az orosz emberek számára, szabadságot mindannyiunknak, a hit és az igazságkeresés, az alkotás, a munka és a tulajdon szabadságát.

A becsületes munka, a magántulajdon, a vállalkozás szabadsága éppen olyan konzervatív értékek, mint a hazaszeretet, a történelem és kultúra tisztelete. Putyin javaslata szerint a jövőben enyhíteni kell a vállalkozások adminisztratív terheit. Ipari régiókat alakítanak ki Oroszországban. Külön program indul a Távol-Kelet fejlesztésére.

 

 

 

(kremlin.ru) 

Cimkék: Putyin, Oroszország, Krím, Ukrajna, államcsíny, nyugatiak,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat