OROSZVILAG.HU


Haditechnikai plágium?

Címlap » Hírek » Oroszország hírei
  |  2010-06-06 23:31:28  |  
Kecskeméti Gábor

Haditechnikai plágium?

Kína "honosította" a Su-33-as vadászgépet 

 Haditechnikai plágium?Haditechnikai plágium?

A J-15-ös kínai vadászgép és féltestvérei, az eredeti Szuhoj Su-33-as vadászok az Admiral Kuznyecov hordozó fedélzetén 

Kína ismét orosz repülőgépet másolt le

Újfent feszültség van születőben Kína és Oroszország viszonyában, mert Peking valószínűleg lemásolta az orosz Su-33-as vadászgépet. Ez már nem az első eset, hogy Kínát technológiai „lopáson” érik, tettéért pedig feltehetőleg pellengérre állítják.

Kína nemrég kezdte meg J-15-ös vadászgépének tesztrepüléseit. Az elismert Kanwa Asian Defence repülős szakújság adatai szerint a gép tulajdonképpen az orosz Su-33-as másolata, melyet elsősorban repülőgép-hordozókon vetnek be. A Szuhoj 33-as gépmadarának különlegessége abban rejlik, hogy repülés után a szárnyak behajthatóak, így a fedélzeten a tároláshoz szükséges helynek a fele is elegendő, mivel a repülőgép fesztávolsága 14.7 méterről 7.4 méterre csökken.

A kínaiak Ukrajnában tettek szert a gépre

Az aktuális kínai repülésfejlesztés alapját még egy, a szovjet korszakból származó tesztgép, a T10K szolgáltatja, amelyből az orosz mérnökök a későbbiek során fejlesztették ki az 1993-tól szériában is gyártott Su-33-as elfogó vadászgépet. A T10K-re a kínai szakemberek még a függetlenné váló Ukrajnában vásárlás útján tettek szert. A fentiekben már idézett repülős szakújság szerzői szerint a kínaiak időközben a behajtható szárnyak problémáját is megoldották, ugyanakkor az továbbra sem tisztázott, hogy a J-15-el végzett berepülés vajon sikerrel zárult-e?

Zátonyra futott fegyverüzlet Moszkva és Peking között

A kínai diplomácia már régóta fáradozik azon, hogy Oroszországtól Su-33-as gépeket vásároljon. Az orosz hadügyminisztérium hajlandóságot is mutatott arra, hogy egy 50 gépből álló tételt áruba bocsásson, ám amikor Peking a rendelést összesen két darab Szuhojra szűkítette – a kínai indoklás szerint csak próbavásárlásról lett volna szó – Moszkva elutasította a kérést. A Kreml teljes joggal tartott attól, hogy a repülőgépek csak modellként szolgáltak volna a kínai légierő számára, hogy azt sorozatgyártásra és a repülési technológia lemásolására használják fel.

Nem ez az első eset az orosz-kínai kapcsolatok történetében, hogy a két szomszédos nagyhatalom között, hasonló természetű technológiai plágium miatt feszültség keletkezzen. Két évvel ezelőtt botrányt okozott, amikor napvilágra került, hogy a kínaiak a szintén orosz fejlesztésű Su-27-est egy az egyben „honosítva” gyártják.

Az orosz Su-27-ből kínai J11 lesz

1992-től kezdve Oroszország 76 darab Su-27-es repülőgépet értékesített a kínai félnek. Három évvel később az oroszok 200 darabra szóló gyártási jogot adtak keleti szomszédaiknak, azzal a lényeges megkötéssel, hogy a hajtóműveknek Oroszországban kell készülniük. Ennek ellenére néhány évvel később a kínai J11-es (az orosz Su-27-es másolata) már kínai hajtóművel gurult le a futószalagról. Mindeközben a Kínába irányuló orosz fegyverexport a felére csökkent. Ráadásul az évek múlásával Kína egyre komolyabb konkurensként jelenik meg az orosz haditechnikai külkereskedők számára a globális fegyverpiacon. Ez Moszkva szempontjából azért is igen jelentős probléma, mert az ország iparának a kitermelt szénhidrogéneken - a kőolajon és a földgázon - kívül a repülőgép (polgári és katonai egyaránt) az egyetlen olyan komoly exportcikke, melyet a világpiacon hagyományosan sikerrel tud értékesíteni, így Kína tisztességtelennek mondható konkurenciája a lehető legrosszabbkor érte Oroszországot.

(www.moskau.ru)

 

Cimkék: Su-33, Su-27 Flanker, T10K, J-15, J11, Szuhoj OKB
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat