OROSZVILAG.HU


Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség 

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség és a világ
  |  2011-04-23 20:11:43  |  
Mezei Bálint

Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség 

Varsó tart a hegyi-karabahi helyzet súlyosbodásától 

Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség  

Lengyelország szerint a Hegyi-Karabahi konfliktus a közeljövőben felerősödhet

Varsó mellett az Európai Unió is kiemelt kérdésként foglakozik a kényes kaukázusi helyzettel. Az uniós külügyminiszterek április 12-én találkoztak Luxemburgban, hogy megvitassák a soron következő lengyel elnökség legfontosabb diplomáciai kihívásait, így a dél-kaukázusi állapotokat illetve a lehetséges megoldási módokat is. A Radio Liberty (Radio Free Europe) brüsszeli tudósítója, Rickard Yozvyak személyesen tájékoztatta az örmény nemzeti hírügynökséget a tárgyalások állásáról. Mindezek fényében könnyen elképzelhető, hogy a karabahi konfliktus júliustól, a lengyel EU-elnökség kezdetétől nagyobb publicitást fog kapni a nyugati sajtóban.

„Az Unió külügyminiszterei elsőként megvitatják az észak-afrikai fejleményeket, de továbbra is hisznek a Dél-Kaukázus és különösen Hegyi-Karabah különleges jelentőségében. A viszály rendezése nem tűr halasztást, így a találkozó napirendi pontjai közé került. Lengyelország módfelett érdekelt a karabahi problémakör feloldásában. (…) Az egyik befolyásos lengyel diplomatával való beszélgetésem során utóbbi bevallotta, hogy hazája megítélése szerint a Sztyepankert hovatartozásáért folyó ellenségeskedés akár a három évvel ezelőtt Dél-Oszétiában tapasztaltakhoz hasonló méreteket ölthet. Azaz az Örményország és Azerbajdzsán közti húsz éves szembenállás éppen a lengyel EU-s elnökség hónapjai során kaphat új erőre” – állította Yozvyak, aki a nemzetközi diplomáciában szokatlanul őszintének nevezte az idézett lengyel külügyér szavait.

A Keleti Partnerségi csúcstalálkozó a jelek szerint az év második felében, feltehetőleg az ősz folyamán Lengyelországban kerül megrendezésre. Mint köztudott, bár végül nem Budapest látja vendégül a posztszovjet államok és az Unió legmagasabb szintű közös fórumát, annak előkészítésében a magyar fél kulcsszerepet vállalt. Tekintettel a kiváló magyar-lengyel kapcsolatokra, nem elképzelhetetlen, hogy hazánk aktívan részt vegyen a Brüsszel és Moszkva vezette karabahi rendezésben, még 2011 folyamán. Magyarország ráadásul mindhárom kaukázusi állammal intenzívnek mondható kapcsolatokat tart fent. Grúziával és Azerbajdzsánnal elsősorban a (Nabuccónál sokkal nagyobb sikerrel kecsegtető) AGRI-szerződés megkötése, míg Jerevánnal a történelmi távlatú kulturális kapcsolatok és a hazai (döntően erdélyi gyökerű) örmény kisebbség jelenti az összekötő kapcsot.

Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség Kaukázusi kapcsolatok és a lengyel elnökség 

A fentiek ellenére egy kaukázusi kapcsolatrendszert vizsgáló magyar-lengyel összevetést ma kétségkívül Varsó nyerne meg. Látva a lengyel-azeri valamint a lengyel-grúz együttműködések rohamos bővülését, Magyarország számára leginkább az örmény kapcsolatok erősítése tűnik kézenfekvő megoldásnak. Az Orosz Föderáció kiszámítható szövetségeseként elkönyvelt Jerevánon keresztül, akár a magyar-orosz viszony is, kis mértékben ugyan, de előmozdítható. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy minden jel szerint Kína is Örményországot tette meg kaukázusi hídfőállásának!)

Ogtay Asadov, a bakui parlament szóvivője a napokban találkozott Michal Labenda lengyel nagykövettel, aki korábban a NATO és Moszkva kölcsönös bizalmi deficitjéről beszélt, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta – természetesen Grúzia területi sérthetetlenségének elismerése mellett. Maga Asadov Baku nevében késznek mutatkozott a bilaterális együttműködés bővítésére a szóba jöhető összes síkon Varsó és Azerbajdzsán vonatkozásában. Az államfők már megvalósult és a jövőben tervezett látogatásai, az elmélyülő gazdasági kooperáció csak erősítették az eddig is stabil baráti viszonyt. A két fél kormányközi bizottságot is létrehozott a pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi szálak ellenőrzésére, összefogására. A 2002-ben átadott, de tovább bővítendő Ogyessza–Brody kőolajvezeték tulajdonosi hátterét vizsgálva a SOCAR nevével is találkozhatunk. A tervezett fejlesztések Plotsk és Gdansk városait érintenék, a remények szerint így hatástalanítva az éppen Varsó kiiktatására elgondolt Északi Áramlatot. A kapcsolatokból nem zárják ki a humán területeket, tudományokat sem! Emellett mindkét ország elkötelezett a terrorizmus elleni harc folytatása iránt, miközben a karabahi rendezést illetően csakis egy, a nemzetközi jog alapján létrejött megállapodást tartanának elfogadhatónak. Azaz Moszkva és Washington Sztyepankert sorsa felett csakis ez európai közösség bevonásával hozhat ítéletet. Ez egyben jelzés is a hagyományosan a Kreml-hez húzó, de jelentős észak-amerikai befolyással is bíró Jereván számára. Az örmények különben is nagy árat fizetnek „oroszbarátságukért”: az EU nem véletlenül hagyta ki őket a Nabucco-tervből, újabb példát szolgáltatva arra, hogy a brüsszeli hátterű gázvezeték az európai energia érdekekre hivatkozva nem összeköt, hanem éppen ellenkezőleg, elválaszt.

Grúzia érthetően nem kíván elmaradni Azerbajdzsán mögött a lengyel kapcsolatok ápolása terén. Szimbolikus gesztus gyanánt a közelmúltban Goriban, Sztálin szülővárosában avatták el a 2010-ben Szmolenszk mellett tragikus repülőbalesetben elhunyt Lech Kaczynskiről és feleségéről elnevezett utcát, az elsőt Grúziában. Az egykori lengyel elnök személyes közbenjárásra a 2008-as háború sújtotta dél-oszétiai gyermekek közül többen Lengyelországba utazhattak vakációra, ahol szakemberek segítségével pszichológiai rehabilitációs programban vettek részt.                

Cimkék: Hegyi-Karabah, Sztyepankert, Nabucco, Kreml, Jereván, Baku, Budapest, Varsó, EU, Brüsszel, Európai Unió, Keleti Partnerség Program
Országok: Grúzia Azerbajdzsán Örményország Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat