OROSZVILAG.HU


Román-moldáv közeledés

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség és a világ
  |  2010-02-12 19:30:34  |  
Gyóni Gábor

Román-moldáv közeledés

Elmosódnak a határok a "két román állam" között? 

 Román-moldáv közeledés

Románia jelenlegi vezetése - beleértve az elnök Traian Basescut is - már nem egy alkalommal adott hangot burkolt, vagy éppen egészen nyílt formában annak, hogy a "két román állam", azaz Románia és a főként románajkú Moldova újraegyesülését szeretné látni. Bukarest például arra sem hajlandó, hogy aláírja Kisinyovval a határegyezményt. Basescu román elnök kijelentése szerint "Románia soha nem fog aláírni olyan egyezményt, amely államhatárt állapítana meg Moldovával."

Mindaddig, amíg Moldovában az ország szuverenitásáért szilárdan kiálló kommunisták voltak hatalmon, Románia "újraegyesítő" szándékai inkább konfliktust indukáltak Bukarest és Kisinyov között, azonban miután 2009-ben vége szakadt a kommunista országlásnak Európa egyik legszegényebb országában, s a nyugatbarát (románbarát) erők koalíciója került hatalomra, a moldáv-román dialógus is más jelleget öltött. Az expanzív, határokat lebontani igyekvő román külpolitika már nem talál olyan ellenállásra a Prut bal partján, mint akár csak egy évvel ezelőtt. 

Bukarest legújabb intézkedésként 100 millió eurós támogatásban részesíti Moldovát, amelyből 25 milliót már ebben az évben átutalnak. Kisinyov ezért cserébe kötelezettséget vállalt, hogy leépíti a moldáv-román határon húzott szögesdrót rendszert. Vlad Filat moldáv miniszterelnök szerint szégyen, hogy a modern Európában, ahol megszűnnek a határok és az emberek szabadon mozognak, még létezik ehhez hasonló szögesdrót akadály, mely a moldáv-román határt elválasztja.

A románbarát moldáv politikusok alkotmánymódosításon is dolgoznak, amely törölné Moldova alkotmányából azt a passzust, miszerint Moldova államnyelve a moldován (Románia eddig sem ismerte el az önálló moldáv nyelv létezését, melyet egynek tart a románnal). A moldovai függetlenség és önállóság, s a moldován nyelv legerősebb védelmezője a Moldáv Köztársaság Kommunista Pártja, amely ellenzi az alkotmánymódosítást. A kommunisták szerint a moldován nyelv hivatalos státusának törlése az alkotmányból (netán a román nyelv hivatalossá tétele) Moldova szuverenitását veszélyezteti, s Moldova és Románia nem kívánatos egyesüléséhez vezetne. 

Köztes pozíciót foglal el a jobboldali koalícióban résztvevő Demokrata Párt, melynek vezetője, Marian Lupu népszavazást tartana jónak a moldáv államnyelv kérdésében. 

A jelenlegi románbarát kurzus az oktatásban már szinte meg is valósította az újraegyesítést: az iskolákban bevezették a "Románia története" tantárgyat, amely szerint a jelenlegi Moldova - Besszarábia néven - Románia szerves része. A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság története, s a szovjet korszak egyoldalúan ártalmas időszakként jelenik meg a legújabb hivatalos moldáv történelemszemléletben. Közben Románia 4 ezerről 5 ezer főre emelte a Moldovából fogadott diákok létszámkvótáját, s megkönnyítették a moldovánok számára a román állampolgárság megszerzését. Újabb két romániai TV-csatorna, a Journal TV és a Publica TV kezdték meg nemrég sugárzásukat Moldovában. 

Mindazonáltal a román-moldáv egyesülés folyamata korántsem felhőtlen. A moldovai lakosság jelentős része még mindig a függetlenség támogatója. Ide tartoznak főként az idősebbek, a vidékiek, a kisebbségiek (például a gagauzok). Moldova román bekebelezése bizonyosan negatív reakciókat váltana ki Magyarországon és Bulgáriában is. Arról nem is beszélve, hogy az esetleges Nagy-Románia szláv többségű szakadár tartománya, a Dnyesztermenti Köztársaság végleg leszakadna a román/moldován területekről. 

 

(Nyezaviszimaja Gazeta)

Cimkék: Románia, Moldova, Gyóni Gábor, Bukarest
Országok: Moldova
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat