OROSZVILAG.HU


Putyin előadása a második világháborúról

Címlap » Történelem
  |  2020-01-05 13:11:00  |  
Gyóni Gábor

Putyin előadása a második világháborúról

Emlékezet, politika

Putyin előadása a második világháborúról

 

2019. december 20-án a Független Államok Közössége vezetőinek informális találkozóját tartották Szentpéterváron. A találkozón részt vettek Oroszország, Azerbajdzsán, Belarusz, Kirgizisztán, Moldova, Tadzsikisztán, Türkmenisztán elnökei, Kazahsztán első elnöke, Örményország miniszterelnöke.

A találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök történelmi előadást tartott a második világháború kezdetéről. Az okot az Európai Parlament szeptember 19-én elfogadott, „Európa történelmi emlékezetének megőrzéséről” szóló határozata szolgáltatta. Az európai politikusok szerint a Molotov-Ribbentrop paktum „felosztotta Európát két totalitárius rezsim között”, és utat nyitott a második világháborúnak. Az európai politikusok azt követelik Oroszországtól, hogy az, úgymond, hagyjon fel azzal az állítólagos propagandával, miszerint Lengyelországot, a balti államokat és a Nyugatot teszi felelőssé a második világháború kirobbantása miatt.

Putyin előadása rámutat, egyrészt, hogy Oroszországban (is) milyen érzékeny, húsbavágó téma a második világháború kezdete; másrészt hogy mi az orosz államfő által helyesnek tartott értelmezés ezen időszakról.

Putyin a következőkben számos dokumentumot idézett, amelyek arról tanúskodnak, hogy a náci Németországgal számos állam egyezményt kötött 1939 előtt. Ilyen például a német-lengyel megnemtámadási egyezmény 1934-ben. Az angol-német flottaegyezmény 1935-ben, amely lehetővé tette Németországnak hadiflottája felépítését. Aztán a müncheni megállapodás 1938-ban. 1938. december 6-án Franciaország is egyezményt kötött Németországgal. 1939 márciusában Litvánia átadta Klaipedát Németországnak. 1939. június 7-én pedig Németország és Lettország megnemtámadási egyezményt kötött. Vagyis a Szovjetunió a jelentős európai államok közül utolsóként írt alá megállapodást a náci Németországgal, és csak azután, hogy Moszkva kísérleteit egy kollektív biztonsági rendszer megalapítására elvetették.

A második világháború oka pedig az első volt, a Németország számára megalázó versaillesi békerendszer.

Putyin egy 1938 májusából Franciaországból származó szovjet diplomáciai jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy Párizs (Daladier miniszterelnök) már akkor sem látta értelmét a francia-lengyel szövetségnek.

A Szovjetunió kész lett volna segítséget nyújtani Csehszlovákiának, ám a csehszlovák-szovjet megállapodás szerint erre csak akkor került volna sor, ha Franciaország is teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, Párizs viszont a lengyelektől tette függővé a Prágának nyújtott támogatást. S mivel Varsó nem akart segíteni Csehszlovákiának, a kérdés ezzel el is dőlt.

1938. szeptember 30-án került sor a müncheni konferenciára, melynek során odadobták Csehszlovákiát a németeknek. Lengyelország ekkor, a „náci módszereket utánozva” benyújtotta igényét Teschenre, majd megkezdte nevezett terület megszállását, megsértve a korábbi csehszlovák-lengyel szerződéseket. Csehszlovákia feldarabolásában részt vett még Magyarország is.

1938. szeptember 23-án a Szovjetunió figyelmeztette Lengyelországot, hogy amennyiben betör csehszlovák területre, érvényét veszíti a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezmény, amit Varsóban láthatóan nem vettek elég komolyan. A müncheni egyezmény tette visszafordíthatatlanná a háborút, mint erre Winston Churchill figyelmeztetett is.

München célja az volt, hogy kiszorítsák Oroszországot Európából, hogy időt nyerjenek és hogy befejeződhessen Németország felfegyverzése.” – állítja Putyin. A Szovjetunió igyekezett meggátolni Csehszlovákia feldarabolását, de Anglia, Franciaország és Lengyelország odadobták ezt az országot a náciknak.

A lengyelek és a németek között 1939 szeptembere előtt voltak olyan beszélgetések, melyek szovjetellenes irányultságúak voltak. 1937 novemberében Hermann Göring a lengyel külügyminiszterrel folytatott beszélgetésben azt mondta, Németország erős Lengyelországban érdekelt, és Berlinben örömmel vennék, ha Lengyelországnak kijárata lenne a Fekete-tengerhez. 1939 januárban pedig a német külügyminiszter arról biztosította lengyel kollégáját, hogy Ukrajna kérdése lengyel privilégium. Hitler kancellár egy alkalommal a lengyel nagykövettel folytatott beszélgetésében megemlítette, hogy a „zsidókérdést” a zsidók tömeges kitelepítésével valósítaná meg. Erre a lengyel nagykövet azt írta külügyminiszterének, ha Hitlernek sikerül megvalósítania ezt a tervét, Varsóban szobrot állítanak neki. A kitelepítési tervekről 1939 januárban is beszélt Beck lengyel külügyminiszternek.

Putyin megjegyezte, hogy cikket kíván írni erről a témáról.

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Oroszország, Putyin, Németország, második világháború, Franciaország, 1938, Szovjetunió, Párizs, Csehszlovákia, Lengyelország, Varsó, Európa, 1939, lengyelek
Országok: Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Moldova Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat