OROSZVILAG.HU


Peking és Asztana együttműködése

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség és a világ
  |  2010-06-28 13:11:52  |  
Kecskeméti Gábor

Peking és Asztana együttműködése

Peking szemet vetett a közép-ázsiai olajra és uránra

 Peking és Asztana együttműködése

 

Kína még szorosabbra fűzte befolyását a közép-ázsiai térségben, miután szerződést írt alá Kazahsztánnal egy földgázvezeték finanszírozásáról. A megépülő vezeték lehetővé teszi majd, hogy Kazahsztánból közvetlenül Kínába lehessen földgázt exportálni.

Kína sikeres terjeszkedési stratégiájának köszönhetően évek óta egyre nagyobb befolyásra tesz szert Közép-Ázsiában. A stratégia pedig igen egyszerű: a világ legnépesebb állama hatalmas összegű beruházásokkal segíti a térség posztszovjet államait, de teszi mindezt úgy, hogy közben a nyersanyagoknak Kínába szállításához szükséges infrastruktúráját (vasút, csővezeték) is kiépíti. A szerződés fontosságát jelzi, hogy annak megkötése kapcsán Hu-Csintao kínai elnök személyesen látogatott el a kazah fővárosba. A két állami vállalat, a kazahsztáni Kazmunaigaz és a kínai China National Petroleum Corporation vezetői megegyeztek a Közép-Ázsia – Kína csővezeték építésének második fázisáról, mely a nyugat-kazahsztáni gázmezőket kapcsolja be a rendszerbe, ezen túlmenően pedig kapcsolatot biztosít a délről (Türkmenisztánból és Üzbegisztánból) érkező gázszállítások továbbítására is, természetesen Kína irányába.

Csökkenő orosz szerep
A csővezeték új ágának 3.5 milliárd dolláros költségein a két társaság közösen osztozik. A vezeték megépítéséről még 2007 folyamán egy államközi szerződés keretében állapodtak meg. A vezeték szállítási kapacitásának évi 10 milliárd rubelt kellene elérnie. A vezeték fontosságát semmiképpen nem szabad alábecsülni, hiszen először fordul elő, hogy Kazahsztán nem Oroszországon keresztül exportálja földgázkincsét, hanem más útvonalon, másrészt lehetővé teszi a gázszállítást az ország déli részébe, aminek ellátása eddig csak az üzbég gázszállításoktól függött. Egyébként tavaly nyitották meg a kínai támogatással megépült Közép-Ázsia – Kína csővezetéket, ennek kiindulópontja pedig a földgázban gazdag Türkmenisztán.
A Kínába irányuló gázvezeték veszélyezteti Oroszország eddigi monopolhelyzetét a térségben, mivel Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán ezentúl nem csupán Oroszország felé tudja értékesíteni földgázvagyonát (igaz Türkmenisztán egy kisebb mennyiséget korábban is exportált Iránba).
Kína ráadásul jó vevőnek mutatkozik: Hu-Csintao elnök látogatása előtt szintén a kazah fővárosban Kína és Üzbegisztán keretszerződést kötöttek 10 milliárd köbméter földgáz Kínába történő szállításáról. De így nem csupán Oroszország szerepe értékelődhet le a térségben, hanem az európai Nabucco-vezeték is. Ha ugyanis Azerbajdzsán piaci partnerre lel Kínában, akkor a növekvő kínai gázszükséglet miatt nem lesz mivel feltölteni az európai vezetéket. Anzeige

.

[AD]

.

 

Versenyfutás az uránért

Ezeken felül Kazahsztán és Kína megállapodtak a kazah urán Kínába történő szállításáról is. Rövid ideje ugyanis a közép-ázsiai állam lépett elő a világ legnagyobb urán-kitermelőjévé. Kína bejelentette: 2012-ig 24.200 tonna uránt kíván importálni Kazahsztánból. Peking ezen a területen is Moszkva gazdasági érdekeivel konkurál, hiszen nemrég az orosz uránkitermelő vállalat, az ARMZ szerezte meg a kanadai Uranium One részvényeinek 51 százalékát. Ez a vállalat az Egyesült Államokban, Kanadában és Kazahsztánban folytat uránkitermelést. Ezen kívül az ARMZ három vegyesvállalatot tart fent a kazah Kazatomprom állami vállalattal.

(Neue Zürcher Zeitung)

 

 

Cimkék:
Országok: Kazahsztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat