OROSZVILAG.HU


Karabah: a függetlenség 20. évfordulója 

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség hírei
  |  2011-09-03 14:11:54  |  
Mezei Bálint

Karabah: a függetlenség 20. évfordulója 

Eltérő megítélések Európában

Karabah: a függetlenség 20. évfordulója Karabah: a függetlenség 20. évfordulója  

Hegyi-Karabah idén ünnepli függetlenségének huszadik évfordulóját. Arcakh történelmi örmény tartomány lakossága 1991. szeptember 2-án kiáltotta ki elszakadását a még létező Szovjetuniótól és alapította meg az önálló karabahi államot.

A hivatalos állami megemlékezésen jelen volt Bako Sahakjan karabahi államfő és kollégája, Szerzs Szargszjan örmény elnök, aki maga is Sztyepankert szülötte. A Nagorno-Karabahi Autonóm Terület az Azeri SZSZK területén létezett 1923. július 3. és 1991. november 26. között.

Az örmény híradások szerint a - nemzetközi közösség által soha el nem ismert - kaukázusi törpeállam fővárosát elözönlötték a helyiek, köztük szép számmal vonultak fel a szovjet polgárháború örmény veteránjai is.

A nemzeti ünnepek szokásos velejárójaként díjakat, elismeréseket osztottak ki a karabahi közélet mindazon kulturális, tudományos, művészeti, sportbéli, katonai és nem utolsó sorban média személyiségeinek, akik sokat tettek Sztyepankert függetlenségének biztosításáért és határokon túli elismeréséért. Sahakjan elnök külön méltatta Arackh hagyományait, az ottaniak szabadságszeretetét, melynek elválaszthatatlan része az önrendelkezéshez való jog.

„Ez a nap saját otthonaink szabad és biztonságos létéhez illetve gyermekeink kultúránk és vallásunk keretei között történő neveléséhez való jog ünnepe. Sem az évszázados túlélésért folytatott harc, küzdelem, sem az évtizedes elnyomás és az örmények üldözése nem volt képes megtörni elszántságunkat” – mondta Sahakjan az ünneplő tömeg előtt beszélve.

„Az azerbajdzsáni fegyveres erők által megtestesített hatalom tömeggyilkosságok, rombolás és etnikai tisztogatás árán a békés lakosság megsemmisítésén dolgozott a nemzetközi közösség szeme láttára” – állította Szerzs Szargszjan, hozzátéve: „az azeri elnyomás válaszút elé állította az embereket, hogy a halál helyett az életre szavazva, ma itt ünnepeljenek. Hegyi-Karabah így emlékezik meg húszéves függetlenségéről.”  

Karabah: a függetlenség 20. évfordulója Karabah: a függetlenség 20. évfordulója    

Az immár több mint két évtizedes karabahi konfliktus megítélése az örmény-azeri határ két oldalán mindmáig mit sem változott. Az európai államok azonban merőben eltérően ítélik meg a helyzetet, és ennek megfelelően szeparatizmusról illetve szabadságharcról beszélnek.

A bakui kormányköröket feldühítette a Ján Čarnogurský volt szlovák miniszterelnök (1991-1992), a Kereszténydemokrata Mozgalom leköszönt (1990-2000) elnöke és František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács egykori (1990-1992) elnöke által jegyzett gratuláló levél, mely meleg szavakkal üdvözli a karabahi örmény függetlenség két évtizedes születésnapját. Az azeri megítélés szerint 1991. szeptember 2. nem a szabadságot hozta el, hanem a helyi, őslakos azerbajdzsán lakosság elűzését eredményezte, egyben az azóta is tartó örmény megszállás nyitányaként szolgált. A szlovák közélet két prominensének levele úgy tűnik nem volt több egy magánakciónál, mégis a bakui külügyminisztériumból érkezett rá reakció. Elaman Abdullayev külügyi szóvivő nyilatkozatban óvott mindenkit az idegen uralom alatt álló, de jure Azerbadzsánhoz tartozó területek elismerésétől.

Természetesen Szlovákia sosem ismerte el hivatalosan Hegyi-Karabahot, de a hatalom régen volt birtokosainak kijelentései akár utalhatnak is mai utódaik álláspontjára. Miközben Stuttgartban az „Örmény Kultúra Napjai” rendezvénysorozat keretében szeptember 19-én koncertet adnak a karabahi függetlenség 20 évének tiszteletére, Németország továbbra sem ismeri el Sztyepankertet, így nem is tervezi az államközi kapcsolatok felvételét Sahakjan hazájával. Mindezt a bakui német nagykövetség szóvivője, Aytakin Maharramova közölte a helyi sajtó képviselőivel. A berlini „elutasítás” egyúttal kizárja bárminemű anyagi támogatás, akár csak elvi, lehetőségét is. Eközben német forgalomban elérhetővé vált egy kis példányszámban (3000 darab) kibocsátott emlékbélyeg, mely Azerbajdzsán nemzeti hősét, Çingiz Mustafayevet (1960-1992), a karabahi háborúban, a Nahicseván körüli harcokban elhunyt, független újságírót ábrázolja. A limitált széria kibocsátását a magdeburgi azeri diaszpóra érte el. 

Egyáltalán nem meglepő, hogy a kiváló azeri kapcsolatokkal rendelkező Szerbia, az európai országok szokásos hangvételétől eltérően, nyíltan Baku mellé állt. Az oroszvilag.hu korábbi cikkeiben írt Karabah és Koszovó hasonló helyzetéről és a nemzetközi közösség békéltető kísérleteinek kudarcáról is. A Moszkvával is jó viszonyt ápoló Belgrád külügyminisztere, Vuk Jeremics biztosította kollégáját, Elmar Mammadayrovot, hogy hazája továbbra is kiáll Azerbajdzsán területi egységnek elve mellett. „A konfliktusokat a nemzetközi jog normáinak betartásával kellene megoldani. Országaink együttesen támogatják a területi integritást és a szuverenitást, melyek benne foglaltatnak az ENSZ Chartájában éppúgy, mint a Helsinki Záróokmányban.”

(Asbarez.com, News.Az)

Cimkék: Hegyi-Karabah, Nagorno-Karabah, Szerzs Szargszjan, Nahicseván, Szovjetunió, Szerbia, Németország, Baku, Jereván, Sztyepankert, Ensz, Helsinki
Országok: Azerbajdzsán Örményország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat