OROSZVILAG.HU


Nazarbajev az Eurázsiai Szövetségről 

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség hírei
  |  2011-10-27 14:19:35  |  
Gyóni Gábor

Nazarbajev az Eurázsiai Szövetségről 

Lev Gumiljov és az eurázsiai iskola nyomában 

 Nazarbajev az Eurázsiai Szövetségről 

Vlagyimir Putyin után Nurszultan Nazarbajev kazah elnök is programjellegű cikket tett közzé az Eurázsiai Szövetség jövőjéről, utóbbi a kazahsztáni Izvesztyijában.

Nazarbajev a cikkben kifejtette, 1991 decemberében az ő kezdeményezésére alakult meg a Független Államok Közössége (FÁK) Kazahsztán akkori fővárosában, Alma-Atában, megakadályozandó az eltűnő szuperhatalom „összeomlásának kaotikus folyamatát.”

A függetlenség örömére árnyékot vetett a jövő bizonytalansága – írja Nazarbajev. „A szemünk láttára hullott szét a korábban egységes gazdasági mechanizmus. Sokan munka és megélhetés nélkül maradtak.” Gyakorivá váltak a nemzetiségi konfliktusok.

A FÁK megalakítása viszont egy új integrációs folyamat kezdetét jelezte. A FÁK-hoz annak idején nagy reményeket fűztek, viszont sok kritika is érte az elmúlt 20 évben a be nem váltott ígéretek miatt.

1993 szeptemberében történt meg a Gazdasági szövetségről szóló szerződés aláírása, mely a szolgáltatások, a tőke és az áruk szabad áramlását feltételezte volna. Ám a szabadkereskedelmi zóna létrehozásáról szóló megállapodást végül csak hat állam ratifikálta, de nem volt köztük sem Oroszország, sem Ukrajna, sem Belarusz. A posztszovjet vezetők akkori nemzedéke még nem állt készen az integrációra.

Végül a FÁK nem vált posztszovjet integrációs szervezetté, hanem megmaradt az eszmecsere színterének, de végül mégiscsak a FÁK keretein belül jött létre egy újabb, elmélyültebb integráció lehetősége.

Az Eurázsiai Szövetség ötlete tőlem származik, még 1994 tavaszáról – írja Nazarbajev, aki Lev Gumiljov orosz történészre (az asztanai Eurázsiai Nemzeti Egyetem névadója!) hivatkozik, mondván, az ő – és az eurázsiai iskola történetírói irányzata – munkássága fényesen bizonyítja Eurázsia népeinek kulturális-történeti összetartozását.

Nazarbajev a következő pontokban foglalja össze saját „eurázsiai” megközelítését:

1) Az eurázsiai integráció kiindulópontja a gazdasági pragmatizmus kell, hogy legyen, s nem holmi geopolitikai szándék.

2) Az integráció önkéntes legyen.

3) Jogilag egyenlő felek együttműködése legyen az Eurázsiai Szövetség! A tagállamok ne avatkozzanak be a másik belügyeibe, tartsák tiszteletben a határokat!

4) Az Eurázsiai Szövetség nemzetek felett álló szervezet legyen, de nem lehet szó a politikai szuverenitás átadásáról. „Ez axióma.” Az Európai Unió mintájára a felek legyenek jogilag egyenlőek.

Végül ezen szempontokat is figyelembe véve jöttek létre az olyan posztszovjet szervezetek, mint a Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB) katonai együttműködés, az Eurázsiai Gazdasági Társulás, a Vámszövetség.

Már most érezhetőek a belorusz-orosz-kazah Vámszövetség jótékony hatásai. 2011 első félévében harmadával nőtt az ezen országok közötti áruforgalom, amely év végére elérheti a 100 milliárd dollárt is. Kazahsztán és Oroszország között az áruforgalom 40 %-al nőtt. A Vámszövetség révén a kazahsztáni termelők számára megnyílt egy Breszttől Vlagyivosztokig terjedő piac. 2001-ben 60 %-al nőtt az Oroszországba irányuló kazah export, Belaruszba pedig több, mint 200 %-al.

Az Eurázsiai Szövetségnek nyitottnak kell lennie – hangsúlyozza Nazarbajev, nincs szó ugyanakkor a Szovjetunió restaurációjáról, és a szerveződés nem tekinthető Kína-ellenes projektnek sem.

2012-től kezdetét veszi az integráció újabb fokozata, az Egységes Gazdasági Övezet (JEP) megalakulása: a szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad vándorlása egységesített jogszabályok mellett. Egységes közlekedési, energetikai, információs rendszer alakul ki.

Hogy milyen jelentőséggel bír ez a szerveződés, mutatja: Belarusz, Oroszország és Kazahsztán GDP-je meghaladja a 2 billió dollárt, és egy 165 milliós piacról van szó.

Ami pedig a jövőt illeti, a Nazarbajev a következő megfontolásokat ajánlja:

1) Az Eurázsiai Szövetségben egységes modernizációs projektekre van szükség.

2) Az Eurázsiai Szövetségnek össze kell kötni Európát Kelet-Ázsiával.

3) Hosszú távon egységes valutára lesz szükség.

4) Kizárólag önkéntes alapon terjeszkedhet az Eurázsiai Szövetség. Szó sem lehet arról, hogy erővel kényszerítsenek be valakit a társulásba.

Nazarbajev végül a cikkében azt ajánlja, Kazahsztán fővárosa, Asztana, mint természetes földrajzi centrum, legyen az Eurázsiai gazdasági térség hivatalos székhelye.

 

 

(izvestia.kz) 

Cimkék: Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán, Eurázsiai Szövetség, Vámszövetség, Lev Gumiljov, eurázsiai iskola
Országok: Belarusz Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat