OROSZVILAG.HU


Lettország és az euró

Címlap » Hírek » A posztszovjet térség hírei
  |  2014-01-09 11:33:46  |  
Csámpai László

Lettország és az euró

Kétségek és várakozások

 Lettország és az euró

Lettország euróövezethez való január 1-jei csatlakozásával az egyéges valutaszektor tagjává vált a lett bankszektor is az orosz és posztszovjet országok gyanús eredetű pénzeivel. Egyes közgazdászok szerint ezen pénzösszegek mennyisége a közeljövőben csak sokszorozódhat – tájékoztat az Associated Press hírügynökség.

Az euróövetnek alig kilenc hónappal ezelőtt kellett mentenie Ciprust, amelynek bankszektora szintén vonzotta az orosz befektetések óriási tőkemennyiségét. Akkor az euróövezet vezetői megfogadták, hogy keményen fellépnek az efféle pénzügyi machinációk ellen. De lehetséges, hogy Lettország, mint az euróövezet új tagja még több piszkos pénzt vonz valójában, ha a feltételezéseknek igazat adnak, miszerint a balti állam biztonságosabb talaj a többi volt szovjet tagországnál.

„Amint Lettország az euróövezet tagjává válik, várhatóan megnövekszik a gyanús tőkebefektetések áradata,” mondta az AP hírügynökségnek Mark Galeotti a New York-i egyetem professzora, aki a Szovjetunió volt tagországaiban lévő szervezett bűnözést kutatja. A pénzügyi vezetők hosszú éveken át hitték, hogy Lettországból Kelet-Európa mini Svájcát generálják majd, tehát egy olyan helyet, ahol a kevésbé stabil országok, mint például Oroszország és Kazahsztán tőkéje egy meghatározott időre ott marad, esetleg Lettország ezt a pénzt további befektetésre hasznosítja az olyan bankközpontokba mint Zürich és London.

A válság éveiben, 2008-2010 között a külföldi tőkebefektetők aránya a lett bankokban mérsékelten csökkent de az utóbbi két évben ismét hirtelen emelkedett. Lettországnak 20 bejegyzett bankja van, tehát 100.000 lakosra jut egy-egy bank, ami rendkívül nagy arány. De ebből a húsz bankból 13-at úgynevezett „butikbank”-nak tartanak, melyek kizárólag a külföldi forrásoktól függnek, leginkább a volt Szovjetunió tagországaitól. Ezen források egy részét pedig a piszkos pénzek teszik ki.

A külföldi tőkebefektetések aránya csaknem a felét teszi ki a lett bankok befektetőinek, ami rendkívül magas arány, ráadásul ez csak folyamatosan növekszik. Az elmúlt év első negyedévéhez képest a külföldről eredő betétek nagysága év közben 17,7%-kal nőtt. Hogy az ország miért ilyen keresett ebből a szempontból, arra Tom Wallace, a C4ADS társaság elemzője adott választ, aki a lett bankok és az ukrán cégek törvénytelen fegyverkereskedelembe való beleszövődéséről szóló hír társszerzője is egyben. „Lettországnak mindigis terjedelmes bankszektora volt, ezen kívül pedig szigorú törvényekkel rendezlezik az adatvédelemmel kapcsolatban, ráadásul az országban az orosz nyelvet is használják,” mondta.

A lett bankfelügyelet közölte, hogy időközben több intézkedést hozott a pénzmosás ellen és a szokatlanul nagy pénzösszegek lett bankokban landolása ellen is. A helyi bankárok azonban figyelmeztetnek, hogy a piszkos pénzek pontos meghatározása még a szigorítások ellenére sem lesz egyértelmű. „Az egyik oldalon javulnak a pénzmosás elleni harc területén a szabályok, ugyanakkor korszerűbb modelleket alkalmaz a másik oldal is,” mondta Arvidis Sipols, aki 16 évig dolgozott lett bankoknál.

Az euróövezet számára viszont jó hír az, hogy Lettország bankrendszere összehasonlítva a gazdasággal nem olyan óriási mint Ciprus esetében volt azelőtt, amikor Nicosia segítségre szorult. Ez azt jelenti, hogy az euróövezet számára nem jelentene gondot, ha esetleg Riga saját bankjai pénzügyi problémáinak megsegítésére az euróövezet partnereinek segítségét kérné.

Forrás: http://www.ta3.com

Cimkék: Lettország, euróövezet, bankrendszer
Országok: Lettország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat