OROSZVILAG.HU


Belarusz nem is olyan rossz hely 

Címlap » Sajtószemle
  |  2011-06-20 14:45:02  |  
Oroszvilag.hu

Belarusz nem is olyan rossz hely 

Észt turisták benyomásai 

 Belarusz nem is olyan rossz hely 

 

A postimees.ee észtországi portálon jelent meg egy érdekes útibeszámoló, ami észt fiatalok, belorussziai benyomásairól szól. A cikk szerzője, Aivo Peterson abból az elhatározásból választotta úticéljául Belaruszt, hogy megtudja, vajon a mindentudó újságírók által lefestett szörnyű kép „Európa utolsó diktatúrájáról” valóban megfelel-e a valóságnak? Különösen érdekesnek ígérkezett a mostani látogatás, hiszen Belarusz gazdasági válságba került, a rubelt leértékelték, amiről oly lelkesen, s mintha kárörömmel írt volna az orosz sajtó.

Nem ez volt egyébként Aivo Peterson első útja Belaruszba. Már három évvel ezelőtti első látogatása alkalmával is pozitív benyomást tettek rá a jó minőségű utak, a takaros települések.

De ez három éve, a válság(ok) előtt volt, azóta viszont gazdasági nehézségek sorozata szakadt Belaruszra is.

Most az kéretik az olvasótól, hogy felejtse el a média által belé sulykolt előítéleteket, a televíziók, rádió és internet által ismételt propagandaszövegeket, az alábbiakban csak azok a benyomások következnek, amit a Belaruszba utazók észtek láttak.

Az első kellemes meglepetés Európa legolcsóbb benzinje volt, amit mindössze 0,63 euróért árusítanak Belaruszban, ami még az orosz árnál is alacsonyabb. A határ közelében lévő benzinkutak előtt litván rendszámú autók sorakoznak, amelyek olcsó belorusz benzinnel akarják megtölteni tankjaikat.

A közutak állapota – írja Peterson – „fantasztikusan jó” Belaruszban, függetlenül attól, hogy ezek fő- vagy mellékutak. Az észt útépítők a föld alá süllyedhetnének szégyenükben Peterson szerint. 2008 és 2011 között látványosan javult a belorusz autópark állománya. Az elmúlt években növekedtek a hitellehetőségek, csökkentek az adók és illetékek, a 10 évesnél nem öregebb autókat kedvező áron vásárolhatják meg a beloruszok.

A belorusz állam nagyszabású építkezéseket finanszíroz, különösen szociális jellegű építményeket és lakásokat. Tömegesen épülnek új iskolák, kórházak, kultúrházak, templomok, olcsó lakások a kiskeresetű családoknak, és állami tulajdonú hotelek.

A belorusz rubel leértékelése nyomán hiánycikk a külföldi valuta. Az emberek valósággal vadásznak a valutára. A hírhedt belorusz titkosszolgálat, a KGB (KDB) a hét hét napján 24 órás rezsimben működik, a turistának olyan érzése támad, mintha valaki végig követne…

Minszk mellett a kisebb városok szépen fejlődnek, igaz, nem a legutolsó építészeti divat szerint, de küllemük takaros, akár még szépnek is nevezhető. A városokban Lenin szobrok és katonai emlékművek állnak, melyek a Szovjetuniót idézik. Lukasenko rendelkezése szerint jövő év végégig felszámolják majd a szovjet korszakban épült óvodákat, s a helyükbe modern kivitelezésű kisdedóvók létesülnek majd.

A beloruszok jól viszonyulnak a külföldiekhez – abban az esetben, ha azok nem fensőbbségesen, lenézően tekintenek rájuk. Az általános benyomás szerint a beloruszok 80 %-a szerényen él, 2-300 eurós bevétellel. A mezőgazdaság fejlett, a termőföldek nem hevernek parlagon, igaz, a technika a szovjet korszakot tükrözi. Nem véletlen, hogy Belarusz Oroszország egyik legfőbb mezőgazdasági partnere, nem túlzás Oroszország burgonya és tejtermékraktárának nevezni.

Az egyéni vállalkozások szigorú állami felügyelet alatt állnak, a hatóságok gondoskodnak arról, hogy túlságosan ne gazdagodjon meg senki sem. Igaz, a lakosság ötöde, amit „belorusz elitnek” is lehet hívni, európai színvonalon él.

Belaruszban, minden ellenkező híreszteléssel szemben, nincsenek üres boltok, és olyan világvégehangulattal sem lehet találkozni, mint ami az oroszországi médiában megjelenik.

 

 

 

(Aivo Peterson: Belorusszkij szocializm nye tak sztrasen, kak jevo maljujut, postimees.ee) 

 

Cimkék: Belarusz, belorusz szocializmus
Országok: Észtország Belarusz
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat