OROSZVILAG.HU


A történelemhamisítás posztszovjet iskolái

Címlap » Sajtószemle
  |  2010-03-10 10:13:12  |  
Gyóni Gábor

A történelemhamisítás posztszovjet iskolái

Hamis történelem - új nemzettudat

A történelemhamisítás posztszovjet iskolái

1992-től számos új, gyakran történelmi előzmények nélküli állam jött létre a Szovjetunió romjai. Ezen új államok nemzeti identitásának kialakításában fontos szerepet játszott a „történelem felfedezése,” amiből nem ritkán a „történelem hamisítása” kerekedett. Andrej Molcsanov, az orosz felsőház FÁK Bizottságának vezetője a Nyezaviszimaja Gazetában tekintette át a posztszovjet történelemhamisítások iskoláit.

Az 1992-től függetlenné váló szovjet köztársaságok új történetírásainak legfőbb célja az Oroszországtól való különbözőség hangsúlyozása volt. Mindez aktuálpolitikai célokat is szolgált, hiszen az új államok az „orosz veszély” rémképét az EU-val és USA-val folytatott politikai tárgyalások során is felhasználták. Másrészt a posztszovjet politikai vezetők közül sokan abból kívánnak politikai tőkét kovácsolni, hogy ellenségként ábrázolják a tegnapi „nagy testvért”. Ez az ideológiai kampány főként a fiatalságra gyakorol nagy hatást.

Legutóbb Ukrajna kapcsán szöktek magasra az indulatok, azt követően, hogy Viktor Juscsenko távozó ukrán elnök az Ukrajna hőse címet adományozta az OUN ukrán nacionalista szervezet és annak katonai szárnya, az UPA egykori vezetőjének, Sztyepan Banderának, aki először a nácik szövetségese volt, majd velük szembefordulva a németek és a szovjetek ellen is harcolt, miközben az ukrán nacionalisták százezres nagyságrendben gyilkoltak le Nyugat-Ukrajna területén lengyeleket és zsidókat. Igaz, Bandera hőssé avatása éles tiltakozásokat váltott ki, s nemcsak Ukrajnában és Oroszországban. Ez az intézkedés még Juscsenko korábbi legszorosabb szövetségese, Lengyelország rosszallását is kiváltotta. A Simon Wiesenthal Központ felháborodásának adott hangot, azért is, mert Juscsenko éppen a holokauszt áldozatainak emléknapján avatta hőssé a tömeggyilkos Banderát...

Moldova elnöke, Mihai Gimpu a kommunista rezsim tevékenységét vizsgáló bizottság felállítását kezdeményezte, nem titkoltan azzal a céllal, hogy egyenlőségjelet tegyenek a kommunizmus és a nácizmus közé. A kommunizmus elítélése Moldovában aktuálpolitikai célzatú is, hiszen ebben az országban még mindig a kommunista párt a legnagyobb politikai erő. Nem lenne meglepő, ha a vizsgálóbizottság ténykedését a kommunista szimbolika betiltása követné, és olyan kommunistaellenes kampány, ami felőrli a Moldáv Kommunista Pártot.

Litvániában 2009-ben a szejm törvényjavaslatot kívánt elfogadni, amelyben büntetőjogi felelősség alá vonták volna azt, aki tagadja, hogy a második világháborút „kettős genocidiumként” (azaz a nácik és kommunisták által végrehajtott népirtásként) lehet értelmezni. Ugyancsak Litvániában vizsgálóbizottságot hoztak létre a kommunizmus és a nácizmus által elkövetett bűntények feltárására. A vizsgálóbizottság eredményei szerint „háborús bűnösnek” minősülnek például azok a holokauszt túlélők is, akik elmenekülve a gettóból, csatlakoztak valamely partizán alakulathoz...

A történelemhamisítás elsődleges célpontjai persze a fiatalok. Lettországban a „Lettország története a XX. Században” című tankönyv a Salaspilsben létrehozott koncentrációs tábort, amelyben mintegy 100 ezer embert öltek meg, náci terminológiával „javító-munkatábornak” nevezi. A tankönyv szerzői igyekszenek fölmenteni a nácikkal együttműködő lett légiósokat, viszont elhallgatják azokat a tömeggyilkosságokat, amelyeket a lett SS-osztagok követtek el Belaruszban, Oroszországban és persze Lettországban.

Az Észtország története tankönyvet Mart Laar egykori miniszterelnök írta. Ebben az oktatási anyagban a nácikkal együttműködő észt SS-alakulatokat a sztálinizmus ellen harcosoknak nevezik. Észtországban az emlékművekkel is harcot vívnak: 2007 tavaszán eltávolították Tallinn centrumából a Bronzkatona szovjet emlékművét.

Az emlékművekkel való harcot Grúzia is átvette. 2009 év végén fölrobbantották a Kutaiszban található, a második világháború hőseinek emléket állító hősi emlékművet, 2010 januárban pedig az adzsáriai Diokniszi településen tüntettek el egy, a második világháborúban elesett katonáknak emléket állító alkotást.

Üzbegisztán fővárosában, Taskentben a Katonai Dicsőség Parkjából decemberben eltávolították a szovjet katona szobrát. A parkból eltüntettek minden, a szovjet fegyveres erőkre emlékeztető tárgyat: „katyusákat”, tankokat, repülőket, ágyúkat. Bár Üzbegisztán moszkvai nagykövete azt ígérte, restaurálás után visszahelyezik a tárgyakat a helyükre, ebből semmi nem lett. A szovjet katona helyére egy új szobrot helyeztek, egy térden álló, esküt tevő üzbég katona emlékművét...

Molcsanov arra figyelmeztet, az elmúlt években az egykori szovjet tagállamokban eluralkodó „nacionál-sovinizmus” több kárt okoz, mint hasznot, amit a második világháború történései is bizonyítanak. Ehelyett a második világháború 65. évfordulóján az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak együtt kellene emlékezniük a nácizmus legyőzésére, történelemhamisítás nélkül.

 

(Nyezaviszimaja Gazeta)

 

 


 

Cimkék: történelemhamisítás
Országok: Észtország Lettország Litvánia Ukrajna Moldova Grúzia Üzbegisztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat