OROSZVILAG.HU


Barátból ellenfél? 

Címlap » Sajtószemle
  |  2011-09-27 16:45:08  |  
Gyóni Gábor

Barátból ellenfél? 

Ukrajna függetlensége a tét 

 Barátból ellenfél? 

 

A Magyarországon gyakran „oroszbarátnak” nevezett Viktor Janukovics ukrán elnök Oroszország egyik fő stratégiai partneréből az elmúlt hónapokban Moszkva egyik legkellemetlenebb szomszédjává változott. A gázárról való tárgyalás, a gázvezetékek ügye, a Vámszövetség kérdése, és kisebb részben a Timosenko-ügy élezte a két ország közti viszonyt. Holott Viktor Janukovicsot és Dmitrij Medvegyevet régi munkakapcsolat fűzi egymáshoz. 2004 őszén Dmitrij Medvegyev – akkor az orosz Elnöki Hivatal feje – segített Janukovicsnak az ukrajnai elnökválasztási kampányban, s kettejük között a munkakapcsolaton felül személyes szimpátia is kialakult.

Ukrajna azonban nemrég világossá tette, nem akar belépni az orosz-belorusz-kazah Vámszövetségbe, ehelyett az EU – ukrán szabadkereskedelmi övezetet választja, Kijev továbbá nem szándékozik átadni az oroszoknak az ukrajnai gázvezetékrendszert sem.

Újabban már a verbális adok-kapok is mindennapossá vált Ukrajna és Oroszország között. Janukovics szerint az oroszok úgy kezelik Ukrajnát, mint ellenséget: „Nem szegény rokonok vagyunk! A gáz ára Ukrajna számára nem korrekt. A feltételeket úgy határozták meg, mintha ellenségről lenne szó.”

A Timosenko-ügy, aminek Moszkva sem örült, csak marginálisan érinti az orosz-ukrán viszonyt, ennél fontosabb a gázvezetékek ügye. Vlagyimir Putyin 1997-ben írt közgazdasági témájú disszertációja a jövőbeli orosz energiapolitika lehetőségeiről szólt, s sokak szerint ebben a – mára lényegében hozzáférhetetlen – szakmunkában vannak lefektetve a későbbi putyini politika alapelvei. A sajtóban (Financial Times) megjelentek kétes részletek ebből a disszertációból, ezek szerint Putyin 1997-ben többek között azt ajánlotta, Oroszország – alapul véve az 1945 utáni NSZK példáját – saját nemzeti társaságaira alapozza jövőbeli fejlődését. Az állam gyakoroljon kontrollt az energetikai társaságok fölött, s ezek segítségével próbálja visszaszerezni befolyását. Lényeges, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása után megszerezze a gáz- és olajvezetékek feletti kontrollt a posztszovjet térségben.

Ádáz harcok után az oroszoknak nemrég sikerült megszerezni a belorusz Beltranszgazt, az ukrán vezetékek – melyeken keresztül az Európába irányuló orosz exportgáz 60-80 %-a halad – azonban még „érintetlenek”. Ukrajnát az Északi Áramlattal és a Déli Áramlattal zsarolják, hogy a későbbiekben ő ne tudjon zsarolni, mint ahogy ez a korábbi gázháborúk idején történt. Az Északi Áramlat megnyitása során Vlagyimir Putyin nyíltan kijelentette, hogy ezzel véget ért Ukrajna exluzív tranzitszerepe Európában. Bár az Északi Áramlat csak évi 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, az ukrajnai vezetékrendszeren keresztül pedig 90 – 120 milliárd köbmétert is lehet transzportálni – épp ezért az ukrajnai vezetékrendszer továbbra is csábító falat Moszkva számára. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint ha Ukrajna a gáz árának csökkentését akarja, akkor kedvező ajánlatot kell tennie gázvezetékrendszerének eladását illetően.

Kijev kétségbeesetten kapálózik a Moszkva által kivetett hálóban: a Timosenko-ügy egyik célja is a gázár újratárgyalása lenne, s Ukrajna európai fordulata a nagy testvértől való menekülésként is értékelhető. Ha Ukrajna eladja a Gazpromnak a gázvezetékrendszerét, az ország függetlensége is erősen csorbul.

A másik vitatéma Ukrajna és Oroszország között a Vámszövetség kérdésében nyilvánult meg. Kijev végül az európai szabadkereskedelmi zóna mellett döntött, talán azért is, mert a Kreml erővel akarta a Vámszövetséghez asztalához ültetni Ukrajnát.

A Vámszövetség közgazdászai szerint Ukrajnára nehéz időszak vár, amiért nem volt hajlandó Oroszország ölelő karjaiba omlani. Emelkedni fog a gáz ára, az ukrajnai nehézipar – a gazdaság hajtóágazata - termelési költségei növekedni, az export viszont csökkenni fog, és a Vámszövetség államai is bezárhatják kapuikat Ukrajna előtt.

Viktor Janukovics, még azelőtt, hogy az EU – ukrán szabadkereskedelmi zóna preferálása mellett nyilatkozott, azt mondta, Ukrajna megfontolja a Vámszövetségbe való belépést. De elfogadhatatlan, hogy fenyegetésekkel akarják meghívni a klubba. „Így nem hívnak vendégségbe senkit, ahogy ezt a mai Oroszország teszi! Ez nem korrekt és megalázó a számunkra, nem kell ilyen nyelven beszélni velünk.” – fakadt ki az ukrán elnök.

A Kremlben mindenestre úgy vélik, Janukovics térdre kényszeríthető. A Kommerszantnak nyilatkozó egyik „magasrangú tisztségviselő” szerint Janukovics 2010-ben azzal az ígérettel nyerte meg az elnökválasztást Ukrajnában, hogy normalizálja a viszonyt Oroszországgal. Ha viszont az orosz-ukrán kapcsolatok rosszul alakulnak, a kelet-ukrajnai választóközönség elfordul tőle, miközben Nyugat-Ukrajnában úgysem sikerül neki újabb támogatókat szerezni.

Hogy ez a számítás beválik-e, az idő eldönti, egyelőre azonban Janukovics - függetlenül a Timosenko-ügytől - őrzi előnyét az ukrajnai népszerűségi listákon. Szombaton pedig, Medvegyev bejelentése után, miszerint a jelenlegi államfő Putyin javára visszakozik a 2012-es elnökjelöltségtől, Janukovics, Medvegyev és Putyin hármasban tettek sétát Moszkvában. A látszat csal? 

 

 

(Kommerszant-Vlaszty)

 

 

Cimkék: Viktor Janukovics, Dmitrij Medvegyev, Vlagyimir Putyin, Ukrajna,Oroszország, Vámszövetség, gáztranzit
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat