OROSZVILAG.HU


Az iráni válság tétje

Címlap » Sajtószemle
  |  2012-04-10 13:13:19  |  
Gyóni Gábor

Az iráni válság tétje

Amerika érdeke a konfliktus eszkalálódása

 Az iráni válság tétje

 

Szergej Pravoszudov, az orosz Nemzeti Energia Intézet igazgatója szerint az iráni helyzet eszkalálódása az amerikai érdekeknek kedvez, de - rövidtávon legalábbis - az energiahordozóexporttól függő Oroszországnak is jó lehet, ha háború borítja lángba Iránt. A Fehér Ház ravasz sakkhúzásai elsősorban az ázsiai országokat hozhatják nehéz helyzetbe.

 

Márciusban a Brent olaj ára 126 dollárra emelkedett barrelenként, ami már közelít a 2008nyarán regisztrált 140 dolláros rekordhoz. Csakhogy 2008 előtt a világgazdaság „természetes” növekedése miatt növekedtek az olajárak, míg mostanság a növekedés elsődleges oka az Irán körüli válság.

Az USA azt követeli szövetségeseitől, ne vásároljanak iráni olajat, arra hivatkozva, hogy ezzel kényszerítsék Iránt nukleáris programjának feladására. Az EU már meghajolt az amerikai akarat előtt, Dél-Korea és Japán azonban még ellenáll.

Amennyiben megszűnik az iráni olaj vásárlása, Teherán azzal fenyeget, lezárja a Hormuzi-szorost, melyen keresztül a világ tengeri olajszállításának majd a fele (45 %-a) halad át. A szankciók miatt már most csökken az iráni olajtermelés.

Egyelőre semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy Iránnak atomfegyvere van, bár az amerikaiak már sok éve ennek kidolgozásával vádolja az országot (az amerikai vádak némileg emlékeztetnek arra, mint amivel Szaddam Huszeint támadták Irak lerohanása előtt). Irán szomszédja, Pakisztán viszont atomhatalom, ráadásul bizonyított tény, hogy fedezi az Al-Kaidát és a tálibokat. Kérdés, Washington miért nem Pakisztán felé fogalmaz meg követeléseket?

A válasz: valójában nem az atomfegyverekről vagy a terrorizmusról van szó, hanem arról, hogy egy Irán elleni konfliktus esetén az amerikai olajtársaságok, tőkés körök és a katonai-ipari komplexum nagy haszonra tehetnek majd szert.

Az USA és Kanada területén jelentős energiahordozókészletek vannak (például palagáz), azonban ezek kitermelése drága. Csak akkor van értelme ezek kiaknázásának, ha az olaj ára 100 dollár fölött van. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a palagázkitermelés Amerikában. Ennek következtében a gáz ára 100 dollár alá csökkent, miközben a kitermelés önköltsége 150 dollár. Hogy a gáz ára növekedjen, a termelés csökkentése szükséges. Ha Irán valóban lezárja a Hormuzi-szorost, a világpiacról eltűnik, legalábbis jelentősen lecsökken a szaúdi, bahreini, iraki, katari, kuvaiti és az Egyesült Arab Emirátusokból származó olaj és földgáz mennyisége. Következésképpen, az árak az égbe emelkednek, miután szerfölött jövedelmezővé válnak az amerikai és kanadai olaj- és gázmezők. Barack Obama elnök politikája egyik prioritásaként nevezte meg, hogy az USA energetikai téren önellátó legyen, hogy kevésbé függjön a külső tényezőktől, s amelynek révén 1 millió új munkahelyet lehet teremteni Amerikában (az USA egyébként már vagy tíz éve folyamatosan csökkenti a Közel-Keletről vásárolt olaj mennyiségét, miközben az afrikai és dél-amerikai beszállítók súlya növekszik).

Ami a többieket illeti, ők sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, az EU, Kína és Japán sokkal inkább függ a közel-keleti olajszállítmányoktól...

Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy pótolni tudja a világpiacról esetlegesen kieső olajmennyiséget. A gázzal valamivel jobb a helyzet, de Oroszország csak Európa és Törökország felé tudja jelentősen növelni a szállításokat, hiszen Ázsia felé nincs meg a megfelelő infrastruktúra. Az ázsiai országok viszont hoppon maradnak, és kénytelenek lesznek megvárni, amíg az amerikai flotta „felszabadítja” a Hormuzi-szorost. Kérdés, mit kérnek cserébe az amerikaiak? Itt nem árt emlékeztetni, hogy Amerika legnagyobb hitelezője Kína és Japán...A Pentagon akár még azt is elérheti, hogy az ázsiai országok finanszírozzák Irán elleni „felszabadító” hadjáratát...

Ha háború lesz Irán ellen – ami felpörgetheti a katonai-ipari komplexumot is – akkor az ahhoz vezethet, hogy Oroszország – mint megbízható beszállító – felértékelődik emcsak Európában, de Ázsiában is. Nemcsak az európai országok, de Kína, Japán, Korea is megpróbál majd nagyobb mértékben részesülni az orosz energiahordozókból. Van azonban egy negatív faktor is: egy Irán elleni háború könnyen átterjedhet a Kaukázusra is, ami viszont problémákat okoz Oroszországnak.

 

(Szergej Pravoszudov: Iranszkij voprosz, Nyezaviszimaja Gazeta, 2012. 04. 10.)

 

 

Cimkék: Irán, USA, Oroszország,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat