OROSZVILAG.HU


Miért gyűlölik a Bakijeveket?

Címlap » Sajtószemle
  |  2010-04-18 12:15:00  |  
Gyóni Gábor

Miért gyűlölik a Bakijeveket?

Privatizálták Kirgizisztánt 

 Miért gyűlölik a Bakijeveket?

 

Az alábbiakban Bermet Bukasov kirgiz történész, publicista Bakijev-klánról szóló cikkét ismertetjük, ami a ferghana.ru információs portálon jelent meg.


Öt évvel ezelőtt a kirgizisztáni „tulipános forradalom” kirobbanásának egyik oka az akkori elnök, Aszkar Akajev nepotizmusa volt. Akajev elnök lánya, Bermet, az akkori kormányzópárt, az „Alga” vezetője volt, aki arra törekedett, hogy a kirgiz politika „szürke kardinálásává” váljon. Férje, Adil Tojgonbajev különböző vállalkozásokat vezetett, Ajdar Akajev, az elnök fia egy szupermarket-hálózat, és különböző éjszakai klubok tulajdonosává vált kapcsolatainak köszönhetően.

2005 március 24-én, a tulipános forradalom idején kártyavárként omlott össze az Akajev-klán uralma. Az új elnök, Kurmanbek Bakijev ünnepélyesen megígérte, hogy nem folytatja elődje nepotizmusát. Ez volt Bakijev első hazugsága.

Utána azt ígérte, haladó alkotmányreformot hajtanak végre, ehelyett viszont leszámolásba kezdett politikai ellenfeleivel – mindenekelőtt Omurbek Tekebajev házelnökkel – szemben.

Választási csalásokkal sikerült neki úgy megváltoztatni az alkotmányt, hogy az diktátori felhatalmazást adott neki, majd valóssággal erőszakot téve a nép akaratán „zsebparlamentet” hozott létre. Ezt követően már semmi nem akadályozhatta meg Bakijevet abban, hogy saját családtagjait, vagy a környezetéhez tartozó személyeket nevezze ki az ország vezető tisztségeibe.

Egyik fivére, Marat Bakijev Kirgizisztán németországi nagykövete lett. Adil Bakijev a kínai kirgiz követségen dolgozott, Ahmat Bakijev pedig élet-halál urának számított a déli Dzsalal-Abad megyében.

Legidősebb fia, Marat Bakijev a Kirgiz Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője lett. Ellenzéki vádak szerint ő adott parancsot Gennagyij Pavljuk ellenzéki újságíró likvidálására.

Ám a Bakijev-klán két leghírhedtebb alakja Zsanis Bakijev, az elnök fivére, és kisebbik fia, Makszim Bakijev.

Zsanis Bakijevet a legveszedelemesebb embernek tartják az egész Bakijev-klánban, akinek a nevéhez számos politikai gyilkosság és más bűntettek kapcsolódnak. A megdöntött kirgiz kormány miniszterelnöke szerint ő adott utasítást arra, hogy éles lőszerrel lőjenek bele a tömegbe Biskekben a kormányellenes megmozdulások idején. Már a 2005-ös tulipános forradalom után megvádolták azzal, hogy Dzsalal-Abadban kirabolta a Kirgiz Nemzeti Bank egyik fiókját (az a banki alkalmazott, aki ezzel vádolta Zsanis Bakijevet, nem sokkal később eltűnt, az ügyészség nem volt hajlandó nyomozást kezdeni).

Zsanis Bakijev neve 2006-ban Omurbek Tekebajev „heorin-ügye” nyomán került ismét a figyelem középpontjába. Varsóban az ellenzéki Tekebajev csomagjában egy matrjoska-babát találtak a vámosok, amiben heroin volt elrejtve. A lengyelek néhány nap múlva szabadon engedték Tekebajevet, az akkor még független kirgiz parlament vizsgálóbizottsága pedig tanúvallomás alapján – amit a biskeki repülőtér videókamerái is alátámasztottak – megállapította, valaki más tette a heroint Tekebajev csomagjába, mégpedig Zsanis Bakijev utasítására.

Szintén Zsanis Bakijevet hozták kapcsolatba a Szadirkulov-üggyel. Medet Szadirkulov az elnöki adminisztráció vezetője volt. 2008-ban Szadirkulov újévi ajándékként egy kis dobozkát kapott, amiben egy levágott emberi fül és ujj voltak. Szadirkulov azt mondta, az „ajándékot” Zsanis Bakijev küldte neki figyelmeztetésképpen, cselekedjen úgy, ahogy azt Zsanis akarja, különben ő is így jár. Szadirkulovot egy hónap múlva elbocsátották állásából, majd megölték. Pár hónappal később szamizdatban megjelent egy könyv (Kanduu zsol – Véres út címmel), amelyben egy detektívregény formájában azt írták le, hogyan bántak el Szadirkulovval. A könyv szerint a Bakijev-klán a „nemzetközi maffia”  hatása alatt áll.

Makszim Bakijev, az elnök kisebbik, szeretett fia szintén kétes ügyeiről volt ismert. Makszim Bakijev, aki az angol Blackpool futballkulb egyik tulajdonosa is, Valerij Belokony üzletember társaként bonyolította kétes ügyeit egy Lettországban bejegyzett céggel (Makszim jelenleg is Lettországban tartózkodik). Belokony cég egyik tulajdonosa pedig nem más, mint Borisz Berezovszkij Londonban élő – szintén kétes ügyeiről hírhedt – orosz oligarcha, aki titokban járt is Kirgizisztánban.

Makszim Bakijevet tavaly ősszel, 32. születésnapján kinevezték az ország gazdasága szempontjából kulcsfontosságú Kirgiz Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetőjévé. Makszim Bakijev az MGN Group cégnek adta át a hivatal vezetését (ennek tulajdonosa Jevgenyij Gurevics orosz származású amerikai üzletember, aki ellen csalás miatt adott ki körözést a római bíróság. A vádak szerint Gurevics a maffia pénzeinek tisztára mosásával foglalkozott). Az MGN Group lényegében megszerezte az ország gazdasága fölötti irányítást, ellenőrzést szerzett olyan kulcsfontosságú stratégiai ágazatok fölött, mint az aranybányászat, energetika, a Manasz repülőtér. „Jelenleg az ország gazdasági irányítása teljes egészében néhány külföldi polgár kezén van. Ez Borisz Berezovszkij projektje.” – jelentette ki Omurbek Tekebajev 2009 őszén.

Ennek az állapotnak vethet véget a kirgiz fordulat, igaz, Makszim Bakijev annyi vagyont harácsolt össze az elmúlt években, hogy könnyen elkerülheti a felelősségrevonást.

 

(Bermet Bukasov: „Lucsse pjanij Ajdar, csem trezvij Makszim”. Kirgizszkih prezigyentov pogubili gyetyi; ferghana.ru)

 

Cimkék:
Országok: Kirgizisztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat