OROSZVILAG.HU


Oroszország és a posztszovjet térség

Címlap » Sajtószemle
  |  2013-08-15 11:07:50  |  
Gyóni Gábor

Oroszország és a posztszovjet térség

A Kreml maga sem tudja, mit akar?

 Oroszország és a posztszovjet térség

Oroszország demonstratív büntető lépéseket foganatosít a Vámunió kapcsán habozó Ukrajnával szemben, Putyin orosz elnököt kitüntetett figyelemmel fogadják Bakuban („üdvözlet Jerevánnak”) – mindez arról tanúskodik, hogy a Kreml kész erőpolitikát folytatni a posztszovjet térségben – írja Fjodor Lukjanov a gazeta.ru-ban megjelent cikkében.

Közeledik a Keleti Partnerség vilniusi csúcstalálkozója, melyen Ukrajna és Örményország az Európai Unióval való szorosabb együttműködés mellett kötelezheti el magát. A Kreml világos jelzéseket küld Kijev és Jereván számára, hogy az európai alternatíva választása következményekkel fog járni számukra.

Mindeközben a posztszovjet térség jelentősen leértékelődött a világpolitikában a 2000-es évek közepe óta. A 2000-es években George W. Bush adminisztrációja az amerikai befolyás globális kiterjesztésén tevékenykedett, s ennek a politikának a középpontjába végül Eurázsia került. Erre az időre a posztszovjet térség jónéhány országában megérettek a változások, melyeket az Egyesült Államok a saját maga érdekeinek megfelelően tudott kanalizálni. Grúzia, Ukrajna, Kirgizisztán ennek voltak példái. Üzbegisztánban a forradalmi kísérletet véresen leverték (Andizsán), Moldova pedig elhúzódó politikai válságba került. Ezek az országok jelentős belső kataklizmákat éltek át, melyekben idegen érdekek is tetten érhetők voltak.

Az EU is a 2000-es évek közepén volt befolyása csúcsán. 2004-ben, az EU bővítése után az Unió számos posztszovjet országgal került szomszédságba. Akkor még úgy tűnt, az egységes Európa tovább terjeszkedik, akár a Dél-Kaukázus felé.

A magára találó Oroszország aktívan szembeszállt a nyugati expanziós törekvésekkel a posztszovjet térségben. Az ukrajnai kudarc 2004-ben és a grúziai katonai győzelem 2008-ban jelölik ki az ezirányú orosz politika határköveit.

A helyzet mára jelentősen megváltozott. Az Obama-adminisztráció tevékenysége a posztszovjet térségben jóval szerényebb, mint elődjéé. Ukrajna és Grúzia már nem olyan fontosak az USA számára, és az afganisztáni kivonulás után Közép-Ázsia is elveszítheti jelentőségét.

Az Európai Unió már nem akar terjeszkedni keleti irányban.

Oroszország számára prioritás a Vámunió megteremtése, azonban a gyakorlatban úgy tűnik, a Kremlnek nincs határozott víziója. Még Ukrajna kapcsán is kérdések merülnek fel. Meglehet, hogy Ukrajna bevonása csak paralizálná a Vámuniót. A közép-ázsiai országok szervezeti csatlakozása egy Oroszország vezette szövetséghez Moszkva számára is kérdéses. Oroszország biskeki kérés ellenére nem avatkozott be 2010-ben közvetlenül a kirgizisztáni eseményekbe. Az oroszországi közvélemény inkább falat húzna Közép-Ázsia felé, semmint kapukat nyitna irányába.

Grúzia és Azerbajdzsán különböző okok folytán Oroszország vezette projektekbe nem mennek bele. Örményország földrajzi elszigeteltsége miatt nem tud integrálódni se nyugatra, se keletre. Örményország egyetlen garanciája Oroszország – és Moszkva számára is az egyetlen megbízható szövetséges a Dél-Kaukázusban Jereván.

Oroszország egyelőre habozik, nem tudja, mit akar, de ha vákuum alakul ki, az nélküle is feltöltődik a természet törvényei szerint – írja Lukjanov.

 

(Fjodor Lukjanov: Podvesz ihvszeh, gazeta.ru, 2013. 08. 15.)

 

 

 

 

Cimkék: Fjodor Lukjanov, posztszovjet térség, Ukrajna, Grúzia, Oroszország, Örményország, Jereván, Vámunió
Országok: Ukrajna Moldova Grúzia Azerbajdzsán Örményország Üzbegisztán Kirgizisztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat