OROSZVILAG.HU


Az oroszországi társadalom állapotáról

Címlap » Sajtószemle
  |  2013-09-29 11:17:16  |  
Oroszvilag.hu

Az oroszországi társadalom állapotáról

Ideológia, értékek, munka, szovjet múlt, Európa

 Az oroszországi társadalom állapotáról

A Szovjetunió felbomlása után morális és ideológiai vákuum alakult ki Oroszországban, s az eddig eltelt években az elit nem tudott ajánlani semmit, ami sikeresen betöltené a keletkezett űrt – írja Alla Szalmina szociológus a Nyezaviszimaja Gazetában megjelent cikkében. Az elmúlt években növekedett az emberek bizalmatlansága a hatalommal szemben, ami csökkenti annak esélyét, hogy egy, a hatalom által kínált ideológia könnyen elfogadtatásra találjon Oroszországban.

Az elmúlt 20 évben Oroszország gigantikus veszteségeket szenvedett el a humán szférában. A népesség elvándorlása miatt különösen az oroszországi falvak kerültek nehéz helyzetbe a humán erőforrás indexet tekintve. Növekedett a humán erőforrás különbözősége régiónként és korosztályonként.

Jelentős probléma a képzett fiatalok elvándorlása Nyugatra. Bár a folyamat lelassult az 1990-es évek óta, mégis jelentős. A Világbank adatai szerint évente Oroszország lakosságának 0,2 százaléka vándorol ki Nyugatra, zömmel a jól képzettek.

Az elmúlt években jelentősen növekedtek Oroszország lakosságának bevételei. A növekedés eloszlása azonban egyenetlen volt. A jómódúak még jómódúbbakká váltak, a szegények megmaradtak szegénynek. A szociális liftek rosszul működnek, ami még inkább erősíti a lakosság apátiáját.

Az értekrendszert tekintve első helyre került az anyagi jólét. Kialakult a fogyasztói társadalom. Gyengültek ugyanakkor a patrióta és családi kötelékek.

Megváltozott a munkához való viszony. A szovjet korszakban a munkát nemcsak anyagilag jutalmazták, hanem a társadalmi előrelépés eszköze is volt. Manapság azonban egyre kevesebben gondolják azt, hogy a munka a személyiség kiteljesedését szolgálná.

Mind többen gondolják viszont, hogy a siker titka nem a munka, hanem a jó kapcsolatok, szerencse, rokoni összeköttetések, befolyásos barátok stb. – tehát a siker külső körülményektől függ, ami összhangban áll az oroszországi elit korrupciójával és klánszerű berendezkedésével.

A szovjet múlt emléke már nem lehet irányadó az orosz elit számára. Évről évre csökken azok aránya, akik szerint jobb volt a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetése alatt élni, és már csak a lakosság 16 százaléka támogatná a Szovjetunió helyreállítását. A többség (52 százalék) azonban most is sajnálja a „nagy birodalom” elvesztését.

Sztálin személyiségének értékelése ugyancsak megosztott. Bár a megkérdezettek 49 százaléka alapvetően pozitívan viszonyul Sztálinhoz, de csak elenyésző (10 százalék) kisebbség számára jelent Sztálin mintaadó személyiséget. Sztálin halálát az oroszországi társadalom többsége úgy értékeli, hogy véget ért a repressziók és elnyomás időszaka, és csak 18 százalék gondolja azt, hogy Sztálin halála elsősorban egy „nagy vezér elvesztése” volt.

Sztálin pozitív megítélése inkább a mai orosz elit, a korrupció, a „rend hiányának” kritikája. Másrészt a Sztálin-kultusz mesterséges produktum. A 2000-es évek elejétől figyelhető meg a televíziós programokban és más fórumokon a Sztálin nevéhez köthető „politikai reklám”.

Eközben Lenin jelentősége a háttérbe szorult, 1989-hez képest már csak feleannyian gondolják azt, hogy Lenin jelentős személyiség volt. Nőtt viszont azok tábora, akik a Lenin-mauzóleum nélkül szeretnék látni a Vörös teret.

Következésképpen, bár még korai lenne azt mondani, hogy az oroszországi társadalom meghaladta a szovjet múltat, de a szovjet korszak egyre inkább a múltba vész.

Az oroszok túlnyomó többsége nem tartja magát európainak és kétharmaduk szerint az orosz fejlődést nem a nyugati mintákra kell alapozni. Fontosnak tartják viszont az orosz hagyományokat és sajátosságokat.

A mítoszok közé tartozik viszont az oroszok állítólagos kollektív szellemisége. Az elmúlt években tragikusan csökkent azok aránya, akik szerint fontos cél „hasznosnak lenni a társadalom számára.” A személyes érdekek preferenciája jóval meghaladja az össztársadalmi érdekekét. Az oroszországiak szerint éppen az a demokratizálódási folyamatok megállásának fő oka – hogy az elit partikuláris érdekei felülírják az össztársadalmi szolidaritást.

 

 

(Alla Szalmina: Vlaszty i oppuicija ogyinakovo ponyimajut szvoje obsesztvo, Nyezaviszimaja Gazeta, 2013. 09. 24.) 

Cimkék: Nyezaviszimaja Gazeta, Oroszország, Szovjetunió, elit, oroszok, Sztálin, Európa, ideológia,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat