OROSZVILAG.HU


Milyen jövő vár Ukrajnára? 

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-03-17 16:49:15  |  
Oroszvilag.hu

Milyen jövő vár Ukrajnára? 

Egy biztos: Ukrajna komoly változások elé néz

 Milyen jövő vár Ukrajnára? 

Alekszej Fenyenko, a Lomonoszov Egyetem docense szerint március 6-án az ukrajnai válság fordulóponthoz érkezett. A krími Rada döntése után az elszakadási népszavazás március 16-i kiírásáról az vált a legfőbb kérdéssé, Ukrajna milyen határokkal és politikai rendszerrel lép ki a válságból. A következő forgatókönyvek lehetségesek a jövőben.

Kemény centralizáció? Ukrajnában ugyanaz ismétlődik meg, mint Jugoszláviában az 1990-es években. A hatalomra került szélsőjobboldali erők kísérletet tehetnek az erőszakos ukránosításra Dél- és Kelet-Ukrajnában, ami ezen régiók elszakadási törekvéseit erősíti.

A harkovi és donyecki zavargások ellenére Kelet-Ukrajnában kisebb vágy van az elszakadásra, mint a Krímben, de reális törekvés az autonómia létrehozása. Ide tartozhatna Harkov, Luganszk, Donyeck, Zaporozsje, Dnyepropetrovszk megye, esetleg Herszon, Nyikolajev, Odessza. Az autonómia jogi alapját a 2004. nocember 28-án létrehozott ún. Kelet-Ukrajnai Autonóm Köztársaság jelenthetné.

Kárpátalján szintén autonómia jöhetne létre. Kárpátalja legnagyobb népe a ruszin, s Kárpátalja az 1991. december 1-jén népszavazáson kifejezte vágyát, hogy autonómiát kaphasson, ezt azonban Kijev nem ismerte el. Ukrajna még a ruszin nép létét sem ismeri el. Az utóbbi időben a kárpátaljai autonómiatörekvések felerősödtek.

Az ukrán nacionalista politika a szomszédos országok beavatkozását válthatja ki. Oroszország „biztonsági zónát” hozhat létre Kelet-Ukrajnában. Magyarország bevonhatja csapatait Kárpátaljára az ottani magyarok védelmére. Lengyelországnak szintén vannak érdekeltségei Lviv és Voliny térségében. Romániának ugyancsak területi követelései vannak Ukrajnával szemben.

Föderalizáció? A krími események megmutatták, hogy ha Kijev nem tesz engedményeket, nehezen tudja megtartani a régiók feletti kontrollt. A föderatív Ukrajna három köztársaságból állna: Délkelet-Ukrajna, Kárpátalja, a tulajdonképpeni központ. A föderatív Ukrajna berendezkedése ahhoz lehet hasonló, mint ami Jugoszláviában volt 1974-1988 között. Ebben az esetben a nagyhatalmak és a szomszédos államok garantálhatják Ukrajna területi épségét.

Az is lehetséges azonban, hogy Ukrajna elveszíti Donyeck, Luganszk, Harkov megyéket. Ebben az esetben Ukrajna etnikailag homogén állammá válik, melynek ideológiai alapja az oroszellenesség lesz. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen Ukrajna beléphet a NATO-ba. Ez a kifutás nem lenne jó Oroszországnak, hiszen a NATO megjelenne Szumi-Poltava vidékén, megerősítené jelenlétét a Fekete-tengeren.

Új Jalta? A jelenlegi helyzetben a nagyhatalmak új megállapodására lehet szükség a posztszovjet térségben, az érdekszférák kijelölésére. Ennek következtében Ukrajna nagyhatalmi jóváhagyással kettéválhat az egykori Németország (NSZK-NDK) mintájára, egy NATO és EU-tag, és egy Eurázsiai Unió felé húzó országra. Ha a nagyhatalmak nem ülnek le tárgyalni, a válság további eszkalációja várható.

 

 

 

(Alekszej Fenyenko: Szcenarii dlja Ukraini, Nyezaviszimaja Gazeta, 2014. 03. 17.)

 

Cimkék: Ukrajna, Krím, Kárpátalja,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat