OROSZVILAG.HU


Ukrajna eszköz Oroszország gyengítésére?

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-08-14 17:32:35  |  
Oroszvilag.hu

Ukrajna eszköz Oroszország gyengítésére?

Stier Gábor cikke a Pravdában

 Ukrajna eszköz Oroszország gyengítésére?

Augusztus 13-án jelent meg a Pravda.ru-ban Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírójának cikke az ukrajnai válságról „Ukrajna – az Oroszországi Föderáció meggyengítésének kulcsa” címmel.

Teljes ütemben zajlik Vlagyimir Putyin démonizálása – írja Sier Gábor. A „nyugati propagandagépezet” azt hangoztatja, hogy Vlagyimir Putyin a szovjet birodalmi nosztalgiától vezérelve létre akarja hozni az Eurázsiai Uniót és e cél elérése érdekében még katonai erő bevetésétől sem riad vissza.

Az oroszok állítólagos „barbárságának” toposzát is felhasználva azt mondják, Putyin nemcsak a posztszovjet térséget, de Európát is fenyegeti. Sok kommentátor barbár államnak ábrázolja Oroszországot, ahol félmongol kozákok uralkodnak, akiket KGB-s intrikusok irányítanak a háttérből.

Ezek azonban nem minőségi elemzések, ezek alapján nem lehet megérteni Oroszországot. Az efféle magyarázatok célja csak az ijesztgetés. „A jelenlegi válság mindenekelőtt Oroszországot érinti, Ukrajna csak eszköz benne, vagy ha úgy tetszik, áldozat ebben a játszmában.”

Oroszország számára Ukrajna több mint egyszerű szomszéd. Nemcsak a közös történelem, nemcsak a számos, ma is létező emberi és gazdasági kapcsolat miatt, hanem mert Ukrajna jövője „alapvető kérdés Oroszország nemzetbiztonsága szempontjából.” Erről írt Zbigniew Brzezinski is, miszerint Ukrajnának döntő jelentősége van Oroszország meggyengítése szempontjából. Ennek megfelelően támogatta Washington az ún. „narancsos forradalmat” és az Euromajdant. Az EU a „maga módján” szintén részt vett ezekben a törekvésekben, a Keleti Partnerség programja erre irányul.

Ukrajna kiléptetése a jövendő eurázsiai szövetségből közvetlenül érinti Oroszországot. Brzezinski szerint Eurázsia az a sakktábla, ahol a világuralomért való küzdelmet vívják. A 20. század végén először egy régión kívüli játékos határozhatta meg az eurázsiai erőviszonyokat. Oroszország két évtized után ismét erőfeszítéseket tett saját érdekei védelmében, melynek során abból a logikából indul ki, hogy neki is szabad azt, amit másoknak – ez vezetett a Krím „visszatéréséhez”.

„Az amerikai módszerek kopírozása” új vonásokkal egészíti ki az orosz külpolitikát, amely az elmúlt két évtizedben mindig jó kapcsolatokra törekedett a Nyugattal. Oroszország megelégelte az állandó kioktatásokat, s hogy nem veszik figyelembe érdekeit. Oroszország tehát jelezte, hogy részt kíván venni egy új világrend kialakításában.

Üdvös lenne, ha Oroszország részt venne a világ további alakításában, hiszen a sokpólusú világrend jobban megfelel korunk viszonyainak. Ezzel együtt az is megfontolandó lehet, hogy Putyin konzervatív forradalma, amely a nemzetek és nem a birodalmak építését helyezi előtérbe, új impulzust adhat a válságban lévő európai gondolkodásnak a közös emberi értékek értelmezésére.

Oroszországtól tehát nem kell félni. Oroszország nélkül nem lehet rendezni az ukrajnai válságot. A rakétatelepítés és új katonai bázisok kialakítása semmi jóra nem vezet. Oroszországot nem elítélni, hanem megérteni kell.

 

 

(Stier Gábor: Ukraina – kljucs k oszlablenyiju RF, pravda.ru, 2014. 08. 13.)

Cimkék: Stier Gábor, Pravda, Putyin, Oroszország, Ukrajna, Brzezinski, Krím,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat