OROSZVILAG.HU


Az orosz gazdaság helyzetéről

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-09-08 12:29:23  |  
Oroszvilag.hu

Az orosz gazdaság helyzetéről

A rubel további gyengülése és elszegényedés várható?

 Az orosz gazdaság helyzetéről

Az orosz gazdaság beteg – írja Mihail Gyeljagin közgazdász a Moszkovszkij Komszomolecben – de betegségét nem a nyugati szankciók okozzák, hanem „a totális korrupció”, a hatalmas monopóliumok, és az, hogy az orosz vezetés nem működik együtt a Nyugattal. A GDP növekedés üteme csökkent, az ipar teljesítménye csökkent, a beruházások üteme csökkent, az infláció nőtt – s mindez már a „csendes” 2013-as évben.

A stabilitás megőrzése érdekében a pénzügyi vezetés az infláció ellen kíván harcolni, de a pénzromlás fő oka a monopóliumok megléte, mely ellen nem tesznek semmit. A devalváció az ország versenyképességének megőrzése érdekében bevett gyakorlat, ezt tette Kazahsztán, Lengyelország, Norvégia is a közelmúltban.

A rubel mégis gyengült, ami bizonyos kedvező makrogazdasági változásokat idézett elő ebben az évben (nő az ipar, a GDP növekedés eléri a tavalyi szintet, a külkereskedelmi szaldó mutatói jobbak, a költségvetés pluszforrásokhoz jutott), másfelől viszont az infláció háromszorosan múlta felül a tavalyit, a lakosság reáljövedelmei csak az év második felében érték el a múlt évi szintet. A devalváció legalább annyira megnehezítette a külső hitelfelvételt, mint a szankciók.

A Nyugat ellen hozott ellenszankciók, az importstop csak tovább erősítették a monopóliumokat és növelték az inflációt. Mivel az importstop csak egy évre érvényes, ez nem stimulálja a belső növekedést. Bizonyos régiók – Kalinyingrád, a Krím – szinte teljes függésben vannak a külső élelmiszerbehozataltól. A devalváció pozitív hatásai kimerülőben vannak.

Valószínűleg a rubel további gyengülése várható, ami viszont kellemetlen szociális következményekkel fog járni. Kutatások szerint az oroszországi lakosság harmada rendelkezik megtakarításokkal, a többiek védtelenek az esetlegesen romló konjunktúra esetén.

Csökkenni fog a külföldre utazó oroszországiak száma, ami kulturális következményekkel is jár. Hiszen a külföldre utazók megismerkednek más országok életével, szokásaival, s amit jobbnak tartanak, azt otthon is igyekeznek meghonosítani. A sokat külföldre utazó emberek általában patrióta érzelműek, de „követelőző patrióták”, akik a hazai viszonyokat szeretnék jobbá tenni, ezért veszélyesek a bürokrácia számára. A széles körű ismeretekkel rendelkező embereket nehezebb manipulálni, de most a várhatóan leértékelődő rubel jelentősen csökkenteni fogja ezen társadalmi réteg arányát. Még a válság sem vetette vissza a külföldre utazó oroszországiak számát, sőt, a külföldi útlevéllel rendelkező oroszországiak aránya 17 %-ról 28 %-ra nőtt. Ez a növekedés nem feltétlen gazdasági okokkal, hanem a változó igényekkel magyarázható.

A modernizáció tehát elmarad, a rubel gyengülni fog, ami sok embert szegénységbe juttat majd. Már most kimutathatóan növekszik azok száma, akik korábban megengedhették maguknak a külföldi utazást, de jelenleg nincs erre lehetőségük.

 

 

(Mihail Gyeljagin: Devalvacija rublja, kak „holodnaja vojna” protyiv szobsztvennih grazsdan, Moszkovszkij Komszomolec, 2014. 09. 07.) 

 

Cimkék: infláció, devalváció, Nyugat, szankciók, orosz gazdaság, oroszországiak, rubel, Mihail Gyeljagin, Moszkovszkij Komszomolec
Országok: Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat