OROSZVILAG.HU


A globalizáció vége

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-10-21 13:20:35  |  
Oroszvilag.hu

A globalizáció vége

Amerika diktálja a tempót az átalakuló világban 

 A globalizáció vége

 

Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány elnöke szerint a világgazdaságban olyan folyamatok zajlanak, melyek a globalizáció végét jelentik.

Korunk egyik legfontosabb gazdasági fejleménye az Egyesült Államok reindusztrializációja. Ezt a folyamatot erősítik az olcsó energiahordozók (a palagáz és a nyomán előállított olcsó energia csökkenti a távoli olajimport jelentőségét) és a rendelkezésre álló olcsó munkaerő.  

A gáz ára viszonylag olcsó az Egyesült Államokban, az USA az ár féken tartására korlátozza az exportot: a belső piac fontosabb.

A Közép- és Dél-Amerikából az USA-ba érkező olcsó munkaerő immáron konkurens az olcsó ázsiai munkaerővel. Az USA és Mexikó határán hatalmas ipari zónák épülnek ki, egyesítve az olcsó energiát és munkaerőt. Ipari „pufferzónák” jönnek létre, melyek azt is megakadályozzák, hogy a bevándorlók az USA belsőbb területeit árasszák el.

A természettudományos és technológiai fejlődés (pl. a 3D nyomtatók) szintén lendítik előre Amerikát. Ma az USA-ban a munkanélküliség rekord alacsony szinten van. Évente 3 millió új munkahely jön létre.  

Az USA, amely a globális világgazdaság megteremtője, előfordulhat, sírásója is lesz. Az ázsiai áruk kiszorulnak a hatalmas amerikai piacról. Kínának a saját belső piaca felé kell fordulnia, ennek érdekében növelnie kell a lakosság jövedelmeit, ami azonban aláássa a jelenlegi kínai gazdaságpolitikát.

Európa sorsa kérdéses. Európát „belerángatták” az ukrajnai válságba, melynek még súlyos következményei lesznek. Az Oroszországgal való vita negatívan hat az európai gazdaságokra. Az amerikai gázszállítmányok kisebbek lesznek a vártnál, Washington ráadásul elsősorban kelet-ázsiai szövetségeseit, Japánt és Dél-Koreát kívánja kiszolgálni.

Az európaiak amerikai gáz helyett amerikai árukat kapnak majd. Az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény „trójai falóként” működhet, különösen, hogy számos európai ország (pl. Franciaország, Olaszország) megszorító intézkedések bevezetésére kényszerül.

Európa számára az Oroszországgal való megegyezés jelenthetne kiutat, de az EU és Oroszország nézeteltérése csak mélyül. Ukrajna teljes kudarc. Európa jobban tette volna, ha kivárja a Janukovics-rezsim automatikus bukását (nem kellett volna olyan sokáig várni), mintsem hogy forradalmat támogat. „Akkor az ukránok a munkáról kezdtek volna gondolkodni, nem a politikába menni.” Most viszont Ukrajna a markát tartja.

Az új világban Oroszország szintén a maga erejére kíván támaszkodni. Elvileg erre van esély. Az olcsó energiahordozók hozzájárulhatnak a belső ipar fejlesztéséhez. A rubel gyengülése a munkerőt is olcsóbbá teszi. Arra is van azonban esély, hogy Oroszország Kína vonzáskörébe kerül, jelenleg pedig "hétmérföldes léptekkel haladunk efelé.”

 

 

(Konsztantyin Szimonov, Konyec globalizacii, Vedomosztyi, 2014. 10. 21.) 

Cimkék: Egyesült Államok, USA, olcsó munkaerő, Európa, EU, Oroszország, Kína, Konsztantyin Szimonov,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat