OROSZVILAG.HU


Oroszország Kína ölébe hull?

Címlap » Sajtószemle
  |  2014-11-18 13:49:47  |  
Oroszvilag.hu

Oroszország Kína ölébe hull?

Európa vagy Ázsia felé haladjon Oroszország? 

 Oroszország Kína ölébe hull?

Valerij Zubov, az orosz Állami Duma képviselője; és Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja igazgatója szerint kétséges következményekkel járhat Oroszország számára a közeledés Kínához.

A Vedomosztyiban megjelent cikk szerzői szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése Kínával üdvös dolog, ha azonban a Kínához való közeledés civilizációs, geopolitikai értékválasztást jelent, az már aggodalomra ad okot. „És alapos okkal feltételezhetjük, hogy az oroszországi elit egy része éppen egy ilyen választást kíván tenni.”

Oroszország történelmileg európai ország. Erről tanúskodik az uralkodó vallás, a varjagoktól a görögökig vezető kereskedelmi út, a nők társadalmi helyzete...És Dovmontov Pszkovban, a pétervári Nyevszkij proszpekt, a moszkvai Precsisztyenka, Krasznojarszk és Irkutsz, ezen földrajzi értelemben ázsiai, de történelmileg európai városok régi negyedei.”

A Rusz története során egyszer már Ázsiát választotta – a XIII. században, de Alekszandr Nyevszkij reálpolitikus volt, és nem az eurázsiai eszme híve. Amikor a Rusz megszabadult a mongol igától, az európai kultúra új hulláma jelent meg Moszkvában. Oroszország európai kultúrája és gyökerei olyan mélyek, hogy még az Európától elforduló bolsevikok sem az Ázsiába való visszatérést hirdették, hanem egy európai eredetű eszmét tűztek a zászlajukra.

Ha ma Oroszország elfordul a Nyugattól, nem olyan lesz, mint a modern Kína vagy Japán, hanem olyan mint a 19. századi Japán és Kína, melyek nem tudnak konkurensei lenni a Nyugatnak. Jelenleg azok az ázsiai országok sikeresek, melyek a nyugati mintákat követik. A kínai gazdasági növekedés alapja az volt, hogy alacsony szintről indult, és az olcsó munkaerőre alapozott.

Akik Moszkva-Peking tengelyben gondolkodnak, tudniuk kell, Kínának gazdasági kapcsolatai folytán nem érdeke az USA gazdasági gyengítése.

Kína számára Oroszország egyszerűen nyersanyagbázis, és úgy is bánik vele. A kínaiaik szépen kivárták, amíg előnyös megállapodást köthettek Oroszországgal az energiahordozók szállításáról. Kína kivárta a Nyugat és Oroszország összecsapását is. Kína már Közép-Ázsiában is Oroszország előtt jár. 2013-ban Kazahsztánba 1 milliárd dollár orosz, és 20 milliárd dollár kínai befektetés érkezett.

Kína az „utolérő fejlődés” útját választotta, Oroszország mintha lemondani kívánna az „utolérő fejlődésről”, sajátos útjában bízva. Lehet azonban, hogy idővel mégis szükség lesz az utolérő fejlődésre, csak a mostaninál sokkal rosszabb pozícióból.

 

 

 

(Valerij Zubov, Alekszej Makarkin, Zacsem nam Kitaj i zacsem mi Kitaju, Vedomosztyi, 2014. 11. 18.)

 

Cimkék: Kína, Oroszország,
Országok: Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat