OROSZVILAG.HU


Karaganov: elitváltás szükséges 

Címlap » Sajtószemle
  |  2015-12-30 00:48:28  |  
Oroszvilag.hu

Karaganov: elitváltás szükséges 

Szokatlanul éles kritika a befolyásos politológustól

 Karaganov: elitváltás szükséges 

A ZIL Kulturális Központjában tartott előadást Szergej Karaganov december végén. Az előadásról a lenta.ru készített kivonatot, mely megjelent a Karaganovhoz köthető globalaffairs.ru oldalon is. Az előadás érdekessége, hogy a Kreml politikáját eddig támogató Karaganov ezúttal nagyon  kritikusan nyilatkozott az orosz vezetésről.

 

A 2015-ös év eseményei azt demonstrálták, hogy a második világháború után kialakult világrend teljes mértékben elavult, s ehelyett most valami új születik. Egyelőre nem lehet megmondani, mi lép a régi helyébe, de bizonyos tendenciák már látszanak.

Kína szerepe jelentősen megnőtt, Pekingnek esélye van arra, hogy szuperhatalom és az USA sikeres versenytársa legyen. Az autoriter politikai rendszer lehetővé teszi az  erőforrások effektív felhasználását. Kína sikeresen terjeszkedik nemcsak Délkelet-Ázsiában és Afrikában, de Közép-Ázsiában is, ami már az orosz érdekekkel ütközik.

Sok elemző Kína és Oroszország ütközését várja, de ezt egyelőre sikerült elkerülni. Ha valóban megvalósul a nagy eurázsiai gazdasági együttműködés, akkor Oroszország és Kína az új világrend egyik pólusát alkothatja, ahol Kína adja a gazdasági erőt, Oroszország a politikai és diplomáciai összetevőt. Az idő mutatja meg, ez mennyire reális elképzelés.

Az USA gyengülése 2003 után vette kezdetét, amikor Amerika meggondolatlan háborúkba keveredett (Afganisztán, Irak, Líbia). Az amerikai katonai beavatkozás mindenütt kudarccal végződött. A 2008-2009-es válság pedig kikezdte a nyugati liberális gazdasági modell nimbuszát. Az éles amerikai elnökválasztási kampány pedig arról tanúskodik, hogy politikai rendszere „destabilizálódik”, a korábbi konszenzus felbomlóban van az egyes elitcsoportok között.

A jelenlegi közel-keleti eseményeket pontosan előrejelezték. Politikai, kulturális, vallástörténeti okok miatt az iszlám mai formájában nem tud adekvát válaszokat adni a modern kor kihívásaira – a muszlim országok lemaradnak. A sokáig fortyogó katlan négy éve felrobbant („arab tavasz”). Úgy tűnik, a folyamat sokáig fog tartani, mint a 17. századi Európában a harmincéves háború, aminek eredményeképpen, 1648-ban a vesztfáliai békében kialakultak a nemzetközi kapcsolatok ma is létező alapjai.

2015-ben Oroszország megpróbált hatással lenni ezekre a tektonikus változásokra, beavatkozva Szíriában. Ennek egyik oka az volt, hogy Moszkva a muszlim terrorizmust a bölcsőjében akarja megfojtani, nem megvárva, míg eléri Oroszországot. Másrészt Oroszország is részt akar venni a Közel-Kelet új felosztásában, és közös platformot akar találni a Nyugattal.

Hogy ezek a célok mennyire reálisak, az idő mutatja meg. Mindenesetre fennáll a veszélye annak is, hogy Oroszország túlságosan belemerül ebbe a háborúba. Ezért jobb lenne „győzelmi jelentést” tenni és felfüggeszteni a katonai operációt Szíriában – mondta Karaganov.

Ukrajna tragédiája, hogy az elmúlt évtizedekben nem járt sikerrel a független állam felépítése (failed state). Jelenleg Ukrajna nem alkalmas arra, hogy az euroatlanti világhoz csatlakozzon. Oroszország nagy árat fizetett a Krímért és a Donbasszért, de a 2014-es év történéseinek még nagyobb vesztese az ukrán nép. Oroszországnak most azzal kell szembenéznie, hogy „minimum néhány nemzedéknyi időre” a korábbi testvéri, baráti Ukrajna helyett egy instabil, elmaradott és ellenséges ország lesz délnyugati határán.

1991 után Ukrajna társadalmi-politikai és gazdasági élete archaizálódott és degradálódott. Nemcsak Európától, de Oroszországtól is jócskán lemaradt.

A függetlenség éveiben Ukrajnában nem alakult ki egy cselekvőképes elit, mely valamilyen sikeres irányvonalat tudott volna adni az országnak. A Majdan kezdetén Ukrajnában az egy főre eső GNP alacsonyabb volt, mint 1991-ben.

Európában erős egzisztenciális válság figyelhető meg. A kiút nem világos. A hidegháború során, a kommunizmus egyfajta alternatívájaként kiépített szociális rendszer reformra szorul. Európa gazdasági értelemben ma már lassabb, mint Ázsia feltörekvő államai. Az Óvilágban csökken az ipari termelés és nő a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében.

Fontos elem, hogy a világ nem az európai minta szerint fejlődik. Súlyos csapást jelentett Európára a 2014-ben kirobbant ukrán válság. A soft power alapú nyugati expanzióra Oroszország kemény katonai választ adott, pánikhangulatot keltve. A migránsválság kapcsán az is megfigyelhető, hogy az európai elit távolabb került a „néptől”.

Oroszország számára nem jelentenek örömöt az európai gondok. Európa meggyengülése azt is jelenti, hogy kisiklatja Oroszországot arról a fejlődési pályáról, melyen Nagy Péter óta haladt, amikor is Európa számított egyfajta orientációs pontnak. Az európai krízis és egzisztenciális válság Oroszországban is meggyengítette a modernizációs impulzusokat.

Oroszországban nem indultak meg időben a gazdasági reformok. Ha erre nem szánja el magát az orosz vezetés, akkor elkerülhetetlen lesz Oroszország politikai, gazdasági, katonai-stratégiai veresége.

Sajnos, a jelenlegi oroszországi elit nem képes ilyen reformok végrehajtására. Meg kell mondanom, semmilyen forradalomra nem hívok fel, mert jobb élni pangásban, mint a megrázkódtatások korában. Ám az, hogy Oroszországnak elitváltásra van szüksége – teljesen nyilvánvaló, mivel a jelenlegi establishment jelentős része még a múlt korhoz tartozik.” – mondta Karaganov.

Az elmúlt évek megrázkódtatásainak egyik legfőbb eredménye, hogy visszatért a geopolitika, és visszatértek az államok. Pedig sokan úgy vélték, hogy az állam a múlté és a transznacionális szervezeteké a jövő. A világ visszatért a 17-18. századba, a mindenki harcába mindenki ellen. És visszatért a történelem is. 

Cimkék: Kína, USA, 2015, Oroszország, Szíria, Karaganov, Ukrajna, 1991, Európa, 2014, 17. század, elit,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat