OROSZVILAG.HU


Oroszország és a Nyugat

Címlap » Sajtószemle
  |  2016-06-02 12:48:16  |  
Oroszvilag.hu

Oroszország és a Nyugat

Oroszország kihullása a nyugati világból

 Oroszország és a Nyugat

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy részt venne a szentpétervári gazdasági fórumon, és találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Német politikusok, Sigmar Gabriel alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is úgy nyilatkoztak, miszerint fokozatosan vissza kellene vonni az Oroszország elleni szankciókat – írja Fjodor Lukjanov. Meglehet, a szankciók egy része visszavonásra kerül, de ez alapvetően nem befolyásolja a nyugati-orosz kapcsolatok további jellegét.

Az USA kapcsán a képlet egyszerű, az amerikai-orosz viszony a lehűlés-"újratöltés" algoritmusában zajlott az elmúlt 25 évben, és a jövőben is ez várható, hozzátéve: a hideg periódus egyelőre folytatódni fog, akárki lesz az Egyesült Államok elnöke 2016 után.

Európa kapcsán a helyzet más. Európa és Oroszország is egyetért azzal, hogy nincs visszaút a 2014 előtti „stratégiai együttműködés” korszakához. Az 1990-es és a 2000-es években még valamiféle – Oroszországot is magában foglaló - Nagy Európa koncepciója volt érvényben. A 2008-as válság azonban kardinális változásokat hozott: egyrészt sokak számára megrendítette a Nyugat domináns pozíciójába vetett hitet, előhozta az EU strukturális problémáit; másrészt a Nyugaton kívüli világban a válság a nyugatos impulzusok gyengülését hozta (lásd a putyini rendszer éles konzervatív fordulatát 2012-ben). A Nyugat válaszul erőt demonstrált a perifériákon.

Mindezek következtében a 2010-es évek közepére más geopolitikai realitás alakult ki. Oroszország és a Nyugat közti politikai távolodás a gazdasági szálak szoros összefonódása mentén zajlott, nem kevés megrázkódtatással. Oroszország „kihullott” a nyugati világból, ahol amúgy sem érezte komfortosan magát.

A Nyugat 2011-ben kezdett expanzív politikája leállt, jelenleg a kialakult helyzet konszolidálása zajlik.

Washington (lehetőleg még Obama elnöksége alatt) a Transzatlanti és Csendes-óceáni kereskedelmi egyezményekkel kötné még szorosabban magához szövetségeseit. Az EU saját belső problémáival lefoglalt.

És mi a helyzet Oroszországgal?

Kiszivárgott sajtóinformációk szerint a Gazdasági Tanács múlt heti ülésén Alekszej Kudrin azt javasolta Putyinnak, csökkenteni kellene a Nyugattal való geopolitikai feszültséget, az orosz elnök azonban elutasította a javaslatot, mondván, Oroszország nem kereskedik a szuverenitásával. Ez egy igazi ókonzervatív álláspont, mely szembeállítja a szuverenitást és a nemzetközi életben való hatékony részvételt (bár Dani Rodrik harvardi közgazdász szerint a sikeres globális részvétel, a nemzeti szuverenitás és a demokrácia összeegyeztethetetlen, a háromból valamelyiket föl kell adni – Oroszországban ez az utolsó a három közül).

Az orosz Külpolitikai és Védelmi Tanács nemrég közzétett tézisei szerint Oroszország 1991 óta folytatott politikája „a globális gazdaságba való integrációt tekintve” már a múlté. Maga a világgazdaság rendszere is megváltozott. Korábban az „utolérő gazdaságoknak” volt esélyük a felemelkedésre, a globalizáció jelen periódusában viszont ismét az egyenlőtlenségek növekedését észlelhetjük. A lemaradók vagy összefognak, vagy alárendeltként illeszkednek be a nyugati dominanciába.

Oroszország az összefogásban gondolkodik, ezt a célt szolgálja a 2015 májusában meghirdetett Nagy Eurázsia koncepció (Kínával együttműködve).

Egy másik, pragmatikus stratégia lehet a geopolitikai feszültség enyhítése, de nem azzal a céllal, hogy Oroszország ismét a nyugati világba illeszkedjen, csak azért, hogy kihasználjon a maga számára minden előnyt. A szankciók visszavonása csak másodrangú kérdés.

 

 

 

(Fjodor Lukjanov: Ljubov do groba ili szvobodnij brak, gazeta.ru, 2016. 06. 02.) 

Cimkék: Oroszország, Nyugat, EU, Putyin, globalizáció, Fjodor Lukjanov, szankciók,
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat