OROSZVILAG.HU


Moldova etnikai képének változása 

Címlap » Történelem
  |  2010-08-19 11:32:16  |  
Gyóni Gábor

Moldova etnikai képének változása 

Valaha magyarul is beszéltek a Dnyeszter partján 

 Moldova etnikai képének változása 

 

Moldova kicsiny, 33 ezer km² területű ország, 3, 93 millió fős lakossággal (2004; 1989-ben még 4, 34 millió ember élt a Moldáv SZSZK-ban). 555 ezer fő a szakadár Dnyesztermenti Köztársaságban, azaz Moldova keskeny, Dnyeszteren átnyúló sávjában él. Az országnak mindössze két szomszédja van, Ukrajna és Románia. Moldova síkvidéki-dombos ország, legmagasabb pontja mindössze 429 méterrel van a tengerszint fölött.

Moldova Románia mellett a másik román ajkú ország. Moldova hivatalos nyelve a moldován (melynek létezését Románia nem ismeri el).

Az önálló moldáv államiság története, hasonlóan a posztszovjet államok többségéhez, 1991/1992-től íródik. Moldova területe nagyjából, de nem teljesen megegyezik a történeti Besszarábiával. Ezen a területen önálló államiság 1992-ig soha nem alakult ki, a mai Moldova területe a középkorban az Arany Horda, Litvánia, Lengyelország, és a történelmi Magyarországgal határos román Moldvai Fejedelemség befolyási övezete alá tartozott, majd lényegében az isztambuli Porta rendelkezett a terület fölött. Magyar vonatkozása is van, hiszen a mai Moldova területén helyezkedett el a legkeletibb, néven is ismert magyar település, Csöbörcsök (ma: Cioborciu).

1812-ben az orosz-török háborúk eredményeképpen Oroszország a bukaresti békében megszerezte a területet a Portától. A cári kormányzat a Prut és a Dnyeszter folyók között kialakította Besszarábia megyét, majd kormányzóságot, amely 1812-1918 között Oroszországhoz tartozott.

Az 1897-es összeírás szerint Besszarábia kormányzóság etnikailag rendkívül tarka volt, ahol a moldovánok relatív többséget tettek ki. A sokszínű kormányzóságban a moldovánokon kívül jelentős volt még az ukránok, a zsidók, oroszok, bolgárok száma is. A “törökökön” jelen esetben a török nyelvű, keresztény gagauzokat kell érteni.

 

Besszarábia korm., 1897

Anyanyelvűek száma

Aránya

orosz

155 774

8 %

ukrán

379 698

19,6 %

bolgár

103 225

5,3 %

moldován

920 859

47,6 %

német

60 206

3,1 %

zsidó

228 118

11,78 %

török

55 790

2,9 %

egyéb

31 742

1,72 %

összesen

1 935 412

100 %

 

1918-ban Románia megkaparintotta a területet, amely ettől kezdve 1940-ig Nagy-Románia része volt. A Szovjetunió nem ismerte el Besszarábia román annexióját. Ezt fejezte ki az is, hogy 1924-ben megszervezték Ukrajna területén, a Dnyeszter bal partján, Balta központtal a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A Dnyeszter bal partján fekvő moldáv köztársaságban viszont csak a lakosok 30 %-a volt moldován etnikumú, fele viszont ukrán. 

 

Moldáv ASZSZK, 1926

Etnikum száma

Aránya

moldován

172 419

30,1 %

ukrán

277 515

48,5 %

orosz

48 868

8,5 %

bolgár

6 026

1 %

német

10 739

1,8 %

zsidó

48 564

8,48 %

egyéb

7 983

1,39 %

összesen

572 114

100 %

 

A Nagy-Romániához tartozó Besszarábia (azaz Hotin, Soroca, Bălţi, Orhei, Lăpuşna, Tighina, Cahul, Cetatea Albă, Ismail megyék) lakossága 1930-ban 2,863 millió fő volt, azaz számottevően nőtt a népesség 1897 után.

Az 1930-as román népszámlálás természetesen nem tüntette föl külön etnikumként a moldovánt, minden románajkút románként vettek számításba. Így lehet, hogy Besszarábiában ekkorra abszolut többségbe kerültek a románok (56 %). Az oroszok száma kis híján megduplázódott 1897 után, arányuk 10 % fölé nőtt. Csökkent viszont 1897 és 1930 között a besszarábiai zsidók száma, arányuk 7 %-ra szorult vissza.

 

Besszarábia, 1930

Etnikum száma

Aránya

román

1 610 750

56,25 %

orosz

350 602

12,24 %

ukrán

308 391

10,77 %

zsidó

204 858

7,15 %

bulgár

162 766

5,68 %

gagauz

98 711

3,44

egyéb

127 242

4,44 %

összesen

2 863 320

100 %

 

Besszarábia sorsa az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktummal dőlt el, azt a Szovjetunió érdekszférájába sorolva. A szovjet csapatok 1940 júniusában elfoglalták Besszarábiát. Még 1940-ben megalakult a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság, amely magában foglalta az egykori Besszarábia kormányzóság nagyobb részét (a Budzsak viszont Ukrajnához került), és a Dnyeszter bal partján kialakított egykori moldáv autonóm körzet egy részét. Ezzel kialakultak Moldova ma ismert határai. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a ma ismert Moldova a Molotov-Ribbentrop terméke. A Moldáv SZSZK 1941-1944 között román megszállás alatt állt, 1944-1991 között a Szovjetunió egyik tagköztársasága.

Az 1959-ben tartott első moldovai népszámlálás szerint a Moldáv SZSZK népessége még a 3 milliót sem érte el, s lakóinak kétharmada moldován nemzetiségű volt. A keleti szlávok együttesen a köztársaság lakóinak negyedét tették ki, de az ukránok némileg többen voltak az oroszoknál. A keresztény török gagauzok száma 1930-hoz képest alig változott. A besszarábiai zsidóság létszáma még 15 évvel a felszabadulás sem érte el a háború előtti szint felét – jelezve a holokauszt pusztításának mértékét.

  

Moldáv SZSZK, 1959

Etnikum száma

Aránya

moldován

1 886 566

65,4 %

ukrán

420 820

14,1 %

orosz

292 930

10,1 %

gagauz

95 856

3,3 %

zsidó

95 107

3,3 %

bolgár

61 652

2,1 %

egyéb

31 546

1,2 %

összesen

2 884 477

100 %

 

 

Az 1989-es, utolsó szovjet népszámlálás szerint a legfőbb változás a Moldáv SZSZK-ban az volt, hogy a népesség jelentősen növekedve 4,33 millió főre gyarapodott. Eközben a köztársaság etnikai szerkezete lényegében változatlan maradt a szovjet korszak egészében (ritka jelenségként a szovjet tagköztársaságok között).

 

Moldáv SZSZK, 1989

Etnikum száma

Aránya

moldován

2 794 749

66,4 %

ukrán

600 366

13,84 %

orosz

562 069

12,94 %

gagauz

153 458

3,53 %

bolgár

88 419

2 %

zsidó

65 672

1,5 %

egyéb

70 627

1,6 %

összesen

4 335 360

100 %

 

A Szovjetunió felbomlása után Kisinyovnak nem sikerült megőriznie az ország területi egységét. 1990 augusztusában a gagauz területek („Gagauzia”), szeptemberben a Dnyeszer bal parti sávja („Dnyesztermenti Köztársaság”) kiáltotta ki szuverenitását, akkor még a Szovjetunió részeként. Kisinyov 1992-ben sikertelenül végződött katonai operációt indított a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság ellen. Azóta a Dnyesztermenti Köztársaság a volt Szovjetunió egyik el nem ismert szakadár állama. Jelenleg orosz békefenntartók állomásoznak a térségben, Gagauzia pedig autonómiát kapott (Komrat központtal).

Az 1989-es volt tehát az utolsó teljes értékű moldovai népszámlálás. A csonka területen tartott 2004-es cenzus szerint a Prut és Dnyeszter közötti terület lakossága 2004-ben 3,38 millió fő (ez egymillióval kevesebb, mint a Moldáv SZSZK teljes lakossága 1989-ben), de mivel 2004-ben a Dnyesztermenti Köztársaságban is saját népösszeírást tartottak, ahol is 555 ezer fős népességet mutattak ki, látható, hogy Moldova mintegy 450 ezer embert veszített a függetlenség első 13 évében (ez így is több, mint az 1989-es lakosság 10 %-a!).

A Prut és Dnyeszter közti területen a népesség háromnegyed része moldován etnikumú. A 2004-es moldáv népszámláláson már megjelent külön etnikumként a román is. 2004-ben a Prut és Dnyeszter közti területen 73 ezer ember vallotta magát románnak, ami a népesség mindössze 2 %-a. A Prut és a Dnyeszter között lényegesen kevesebb a szlávok száma és aránya mint a Dnyeszteren túl, 15 % alatti, de így is jelentős a moldovai keleti szláv népesség száma. A zsidók lényegében teljesen eltűntek az országból.

  

Moldova, 2004 (csonka)

Etnikum száma

Aránya

moldován

2 564 849

75,8 %

ukrán

282 406

8,3 %

orosz

201 218

5,9 %

gagauz

147 500

4,3 %

román

73 276

2,1 %

bolgár

65 662

1,9 %

egyéb

34 401

1 %

összesen

3 383 332

100 %

 

 

Cimkék: Moldova etnikai képe, Csöbörcsök
Országok: Moldova
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat