OROSZVILAG.HU


Lenin és a cári család kivégzése 

Címlap » Történelem
  |  2011-01-27 18:33:34  |  
Gyóni Gábor

Lenin és a cári család kivégzése 

Nem bizonyítható, hogy Lenin adott utasítást a cári család lemészárlására

 Lenin és a cári család kivégzése 

2007 nyarán találták meg egy uráli erdőben az 1918 nyarán Jekatyerinburgban agyonlőtt cári család tagjai közül Alekszej cárevics és Marija nagyhercegnő maradványait. A család kivégzéseinek körülményeit vizsgáló bírósági ügyet 2011. január 14-én zárták le, ennek kapcsán beszélt a még mindig rejtélyes „ipatyevi éjszakáról” Vlagyimir Szolovjov, az Orosz Föderáció Nyomozati Bizottságságának különlegesen fontos ügyekkel foglalkozó munkatársa az Izvesztyijának.

 

Szolovjov elmondta, a 2007-es új leletek ellenére nem képezheti vita tárgyát, hogy 1998-ban a Péter-Pál erődben Szentpéterváron valóban a cári család maradványait helyezték örök nyugalomra, s afelől sincs kétség, hogy a család politikai repressziók áldozatává vált. Más kérdés a kivégzés jogi vonatkozása.

Formálisan a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok Urál Megyei prezídiuma hozta meg az ítéletet a cári család kivégzéséről, mindenféle bírósági eljárás nélkül. Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának 2008-as állásfoglalása szerint ugyanakkor „Ny. A. Romanovot és családját” az állam tartotta fogva és végeztette ki.

Az Uráli Megyei Tanács értesítette a Kremlt a cár kivégzéséről, ez többek között a Népbiztosok Tanácsának jegyzőkönyveiből is kiderül. A családdal már más a helyzet, egyetlen hivatalos dokumentum sincs halálos ítéletről. Azaz az uráli kommunisták önhatalmúlag intézkedtek a gyerekek és a szolgák kivégzéséről. Másképp szólva hatáskörüket túllépve, a büntetőjogba ütköző cselekedet követtek el – gyilkosságot. Márpedig a kriminális bűncselekmények áldozatai rehabilitálandók – mondta Szolovjov, bár jelen esetben az orosz bíróságnak más az álláspontja.

Szolovjov elmondta, nincs olyan dokumentum, ami azt igazolná, a cári család likvidálásáról szóló döntést Lenin vagy Szverdlov hozták volna meg, ezt a határozatot önhatalmúlag fogadták el az uráli kommunisták. Lenin és a bolsevik vezetés eredetileg demonstratív pert akartak szervezni a cár ellen. 1918 tavaszán Tobolszkba, a cári család akkori száműzetési helyére küldtek egy komisszárt, Vaszilij Jakovlevet. A feladata az volt, szállítsa élve a cári családot Jekatyerinburgba, és adja át őket a helyi bolsevikoknak, aki pedig ezt megakadályozná, azt lője le. Szolovjov szerint a jekatyerinburgi kommunisták csak látszólag engedelmeskedtek a központnak, valójában azonban azt a döntést hozták, hogy likvidálják a cári családot, sőt, még Jakovlev embereit is.

Szolovjov szerint az uráli kommunisták a „balszárnyhoz” tartoztak, s többször nem engedelmeskedtek a központnak, nem fogadták el például a breszt-litovszki békét. Filipp Goloscsekin, az Urál katonai komisszárja 1918 július elején Moszkvában járt Leninnél. Lenin azt javasolta, a cári családot hozzák Moszkvába. Arra nincs bizonyíték, hogy ő adta volna ki az utasítást az uralkodó és teljes családjának kivégzésére, igaz, a központ később jóváhagyta az aktust és senkit nem büntettek meg.

Szolovjov legendának nevezte azokat a feltételezéseket is, miszerint a cári család „rituális gyilkosság” áldozatává vált volna, vagy hogy egy amerikai milliárdos adott volna utasítást a császári família likvidálására.

 

(Ugolovnoje gyelo ceszarevicsa Alekszeja, izvestia.ru, a képen: Nyikolaj Romanov „polgártárs” és Pierre Gilliard, a trónörökös francia nevelője fát vágnak a tobolszki száműzetésben - 1918)

Cimkék: Lenin, Szverdlov, II. Miklós cár, Jekatyerinburg, Tobolszk, cári család kivégzése
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat